Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-16 / 85. szám

TiIV. UVF. 85. SZÁM. truvnTTnito ffl—HHIT i| !!■—PfW A düsseldorfi rém btlnpörének főtárgyalásán olyan hajmeresztő gonoszságok derűitek ki, amelyek felülmúlnak minden emberi fantáziát Kűrien Péter nem tud számot adná tömeggyiOkosságainak inditó­okairól és betegsége elhatalmasodását a rossz neveléssel és a különböző börtönökben tapasztaltakkal magyarázza (Düsseldorf, április 14.) A rendőrségi lakta­nya tornacsarnokában vette kezdetét Kürten Péternek, a düsseldorfi rém bünperének főtár­gyalása, amelyet egyik törvényszéki szakértő a világ legnagyobb és példátlanul álló bűnözé­sének nevezett el. A rendőrség külön óvóintéz­kedéseket foganatositott e napon, mert a lakos­ság körében fellángolt gyűlölet azzal a vesze­delemmel fenyegetett, hogy a tömeg megaka­dályozza a tárgyalás nyugodt lefolytatását. A világ minden részéből 200 újságíró jelent meg a főtárgyaláson, de csak egy részét tudták el­helyezni a teremben, ezek egy része is kiszorult másnap, amikor a nyilt tárgyalást zárt tárgya­lás váltotta fel. A főtárgyalás kezdetén, amikor Kürten Pé­ter halk, monoton hangon belekezdett vallomá­sába, az államügyész zárt tárgyalásra tett in­dítványt, amelyet két ízben kellett megismétel­nie, amig a bíróság a végén helyet adott a ké­relemnek. Börtön, vagy akasztófa? A düsseldorfi rém gyilkosságai sorozatának tárgyalását kedden kisebb érdeklődés mellett, zárt tárgyalás keretében folytatták. A zárt tár­gyalást azért rendelték el, mivel a nyomozás most a gyilkos cselekedeteinek sexuális rugóit akarja felderíteni. Az újságírók és a jogászkö­zönség főérdeklődését most az foglalkoztatja, van-e egyáltalában remény arra, hogy Kür­ten ne halálbüntetést, hanem életfogytiglani halált kapjon. A védelem és a lélekbnvárok szerint Kürten minden közönyössége mellett is számit arra, hogy a halálbüntetést elkerüli és ebben a véleményében megerősíti az a ba­rátságos hang, amelyet az elnök használ vele szemben. A keddi tárgyalási napon csak tizennyolc németországi és négy külföldi sajtótudósitó ma­radhatott benn a teremben. Ezeket az újság­írók hatalmas tábora közül sorshúzással jelöl­ték ki. A szakértőkkel, pszihiáterekkel, orvosok­kal együttesen 80 főből állott a hallgatóság. A zárt tárgyalásról kiadott közlés szerint részlete­sen taglalták a borzalmas cselekedetek lelki in­dító okait. Kürten hangja a hétfői biztos fellépés után megindultabb és helyenkint aka­dozó. Azt igyekszik bizonyítani, hogy beteg hajla­mai örökölt terheltségnek tulajdoníthatók. Atyja iszákos ember volt, aki borzalmas módon bánt feleségével s ezt a gyermekek jelenlétében brutalizálta. Többször úgy érintkezett vele, hogy abban a kiskorú gyermekek is észrevehet- ték a fajtalanságot. A rém cselekedeteinek borzalmasságát ta­lán az világítja meg a legjobban, hogy a szak­értők högyan vélekednek arról. Egyikük kijelentette, hogy Kürtcnhez hasonló bűnös még sohasem állott birák előtt. Egy másik a sexuális bűntettesek királyának nevezte el. A tárgyaláson résztvesz a dán királyi ügyész is, aki szerint még a legedzettebb ügyész is el­borzad, amikor a vádiratot végigolvassa. Kürtén kilencéves korában két Slut ölt bele a kafuába Kürten a vallomás során elmondotta, hogy már kis gyermek korában nagy élvezettel kí­nozta az állatokat. Az első gyilkosságát, nem amint hétfőn vallotta, 1913-ban, hanem még ki­lencéves korában követte el, amikor két fiút fojtott bele a Rajnába és a fuldoklók kín­jaiban gyönyörködött. Kevéssel ezután szökött el hazulról s hosszabb ideig egy állatsereglettel kóborolt s itt sokat tapasztalt az állatokkal gyakorolt fajtalankodások során. Ezután haza­került s tanúja volt annak, amint atyja egyik nővérével vérfertőzést követett el. Tizenötéves korában volt az első szabályszerű nemi érint­kezése, de már ekkor is fojtogatta a leányt. Ezután került börtönbe. S vallomása sze­rint sexuális érzése itt ferdült el. Amikor a büntetést kiosztották, ngy érezte, hogy a büntetés végrehajtóinak gyomrát fel kellene metszenie és ez a gondolat elviselhetővé tett számára mindent. Később megkedvelte a gyújtogatás gyönyörű­ségét. — Talán még sokkal nagyobb bajokat is kö­vettem volna el — mondotta — ha nem ültem volna annyit a fogházban. Ez a jó oldala min­denesetre megvolt szabadságom korlátozásának. Kürten elmondja a továbbiakban, hogy ami­kor Klein Krisztinát 1913-ban megölte, nagy megnyugvással és gyönyörűséggel hallotta, ahogyan a vércseppek a földre hullottak. Ami­kor távozott, az ujján vércseppeket vett észre és azt örömmel nyalta le. Másnap ugyancsak nagy gyönyörűséget érzett, amikor a vendéglő­ben az emberek a gyilkosságról beszélgettek, — Igen tisztelt uraim — mondta emelt han­gon — talán lehet igényem arra, hogy szava­hihetőnek tartsanak. Mindent a legpontosab­ban adtam elő s kérem ajándékozzanak meg to­vábbra is azzal, hogy hisznek nekem. A rendőri jegyzőkönyvek nem tükrözik híven vissza cse­lekményeimet. Tényleg áldozatkeresési szán­dékkal indultam el útjaimra, de a gyilkosság szándéka világosan és határozottan nem volt meg bennem. A mai napig sem tudnám meg­mondani, hogy mi volt az inditóok, egyetlen lélekbúvár sem fog erre reájönni. Ezután Részletesen folytatta gyilkosságai­nak sorozatát és egyetlen egy esetben sem keveredett el­lentmondásba. Valamennyi áldozatánál vámpirszcrüen visel­kedett és a cselekedet elkövetése után fényes hangulatban volt. Már a gyilkosság közben el­képzelte, hogy az másnap az egész országban milyen feltűnést fog kelteni. Ha csak tehette, olyan helyre vonszolta az áldozatot, ahol azután a holttestet felgyújthatta és gyönyörködhetett a lángokban. Érdekes, hogy valamennyi bűntettére a legki­sebb részletekig emlékszik és pontosan tudja, hogy melyik rendőrtisztviselő vett részt a nyo­1 1931. május 0—35. Egyetemes nemzetközi Az összes ipar­ágak termékei a legújabb alkotásokkal vannak képviselve. Jelentékeny vasúti kedvezményt kapnak, igazolvánnyal bíró kereskedők és iparosok. PÁRIZSI VÁSÁR mozásban és milyen munkát végzett. Ruháján azért nem találtak soha vérfoltot, mert vegy­szerekkel azt óvatosan eltávolította, a gyilkos szerszámokról pedig lenyalta. Hann Mária esete. A legterjedelmesebben Hann Mária esetét mondja el. Hann Máriával évekig jóban volt s különösen szerette a leány dallamos hangját. Nem akarta megölni, de egyszer a keze vélet­lenül a nyakára tévedt és ekkor nem tudott el- lenállani a fojtogatási kényszernek. A gyilkos­ság után nagyszerű érzése volt. Hangosan éne­kelni kezdett és — mondja — az ének csodaszé­pen hangzott a napfényes erdőben, A holttes­tet ezután eltemette és többször meglátogatta a sirt. Arra a kérdésre, hogy a felesége nem ta­lálta-e gyanúsnak a ruháján a vérfoltokat, Kürten a legmelegebb dicsérettel beszélt feleségéről, aki róla soha még rosszat sem tételezett fel és elhitte, hogy a vér orrvérzésből származik. Déli szünet után Kürten az 1929-ben elko vetett gyilkosságsorozatot beszéli el. Augusz­tus 21-én éjszaka két nőt és egy vándorlegényt támadott meg. Ekkor tőrrel felfegyverkezve indult el, hogy megfelelő áldozatot szemeljen ki magának. Először Goldhausen Anna került az útjába, akit megszűrt, segélykiáltásaira azonban elmenekült. A másik egy Mandeláé nevű nő volt, akit azért szúrt meg, mert vona­kodott vele menni. Ez is sikoltozni kezdett és ő egy ideig gyönyörűséggel hallgatta a sikol­tozást, de egy férfi közeledett és ezért kellett menekülnie. Menekülés közben látta, hogy az árokban ruhástól egy férfi alszik. Odaugrott és több szúrást ejtett rajta. Másnap olvasta az új­ságban, hogy az áldozat a 22 éves Kornblum Hermann volt. Öt nappal később Fléhe városnegyedben két leánykával találkozott. Lenzen Lujzát csak megsebesítette, Haarmacher Gertrudot azon­ban halálra szurkálta. A tőrt a közelben rej­tette el, mert itt adott találkát Schulze Ger- trudnak, egy 23 éves leánynak. Ezt a nőt, amint állitja, szerette, de mert ellenkezett, ezt is agyonszurkálta. Másnap szerzett tudomást arról, hogy összesen kilenc szúrással ölte meg. Munkában a kalapács. Szeptember 30-án első ízben használt kala­pácsot. Ekkor Reiter Ida 31 éves cselédleányt verte agyon kalapáccsal, amint mondja, jól mu­latott azon, hogy a rendőrség ártatlan embere­ket gyanúsított. A hullát megbecstelenitette és a folyóba akarta dobni, a közeledők elől azon­ban elmenekült. Október 11-én egy Dörier Má­ria nevű 22 éves uccaleányt gyilkolt meg csak azért, hogy áldozatai számát szaporítsa. Ennek a leánynak a holttestét ott hagyta a mezőn. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért és a bíróság megkezdte a tanuk kihallgatását. Az első tanú Er Mária hollandi nő, akit 1929 szep­tember 26-án egy sötét uccában támadott meg egy ismeretlen férfi, aki a segélykiáltásokra el­menekült. Er Mária Kürtenben nem ismeri fel a támadót, mert ennek az arcát nem látta. A tárgyalást szerdán folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents