Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-16 / 85. szám
TiIV. UVF. 85. SZÁM. truvnTTnito ffl—HHIT i| !!■—PfW A düsseldorfi rém btlnpörének főtárgyalásán olyan hajmeresztő gonoszságok derűitek ki, amelyek felülmúlnak minden emberi fantáziát Kűrien Péter nem tud számot adná tömeggyiOkosságainak inditóokairól és betegsége elhatalmasodását a rossz neveléssel és a különböző börtönökben tapasztaltakkal magyarázza (Düsseldorf, április 14.) A rendőrségi laktanya tornacsarnokában vette kezdetét Kürten Péternek, a düsseldorfi rém bünperének főtárgyalása, amelyet egyik törvényszéki szakértő a világ legnagyobb és példátlanul álló bűnözésének nevezett el. A rendőrség külön óvóintézkedéseket foganatositott e napon, mert a lakosság körében fellángolt gyűlölet azzal a veszedelemmel fenyegetett, hogy a tömeg megakadályozza a tárgyalás nyugodt lefolytatását. A világ minden részéből 200 újságíró jelent meg a főtárgyaláson, de csak egy részét tudták elhelyezni a teremben, ezek egy része is kiszorult másnap, amikor a nyilt tárgyalást zárt tárgyalás váltotta fel. A főtárgyalás kezdetén, amikor Kürten Péter halk, monoton hangon belekezdett vallomásába, az államügyész zárt tárgyalásra tett indítványt, amelyet két ízben kellett megismételnie, amig a bíróság a végén helyet adott a kérelemnek. Börtön, vagy akasztófa? A düsseldorfi rém gyilkosságai sorozatának tárgyalását kedden kisebb érdeklődés mellett, zárt tárgyalás keretében folytatták. A zárt tárgyalást azért rendelték el, mivel a nyomozás most a gyilkos cselekedeteinek sexuális rugóit akarja felderíteni. Az újságírók és a jogászközönség főérdeklődését most az foglalkoztatja, van-e egyáltalában remény arra, hogy Kürten ne halálbüntetést, hanem életfogytiglani halált kapjon. A védelem és a lélekbnvárok szerint Kürten minden közönyössége mellett is számit arra, hogy a halálbüntetést elkerüli és ebben a véleményében megerősíti az a barátságos hang, amelyet az elnök használ vele szemben. A keddi tárgyalási napon csak tizennyolc németországi és négy külföldi sajtótudósitó maradhatott benn a teremben. Ezeket az újságírók hatalmas tábora közül sorshúzással jelölték ki. A szakértőkkel, pszihiáterekkel, orvosokkal együttesen 80 főből állott a hallgatóság. A zárt tárgyalásról kiadott közlés szerint részletesen taglalták a borzalmas cselekedetek lelki indító okait. Kürten hangja a hétfői biztos fellépés után megindultabb és helyenkint akadozó. Azt igyekszik bizonyítani, hogy beteg hajlamai örökölt terheltségnek tulajdoníthatók. Atyja iszákos ember volt, aki borzalmas módon bánt feleségével s ezt a gyermekek jelenlétében brutalizálta. Többször úgy érintkezett vele, hogy abban a kiskorú gyermekek is észrevehet- ték a fajtalanságot. A rém cselekedeteinek borzalmasságát talán az világítja meg a legjobban, hogy a szakértők högyan vélekednek arról. Egyikük kijelentette, hogy Kürtcnhez hasonló bűnös még sohasem állott birák előtt. Egy másik a sexuális bűntettesek királyának nevezte el. A tárgyaláson résztvesz a dán királyi ügyész is, aki szerint még a legedzettebb ügyész is elborzad, amikor a vádiratot végigolvassa. Kürtén kilencéves korában két Slut ölt bele a kafuába Kürten a vallomás során elmondotta, hogy már kis gyermek korában nagy élvezettel kínozta az állatokat. Az első gyilkosságát, nem amint hétfőn vallotta, 1913-ban, hanem még kilencéves korában követte el, amikor két fiút fojtott bele a Rajnába és a fuldoklók kínjaiban gyönyörködött. Kevéssel ezután szökött el hazulról s hosszabb ideig egy állatsereglettel kóborolt s itt sokat tapasztalt az állatokkal gyakorolt fajtalankodások során. Ezután hazakerült s tanúja volt annak, amint atyja egyik nővérével vérfertőzést követett el. Tizenötéves korában volt az első szabályszerű nemi érintkezése, de már ekkor is fojtogatta a leányt. Ezután került börtönbe. S vallomása szerint sexuális érzése itt ferdült el. Amikor a büntetést kiosztották, ngy érezte, hogy a büntetés végrehajtóinak gyomrát fel kellene metszenie és ez a gondolat elviselhetővé tett számára mindent. Később megkedvelte a gyújtogatás gyönyörűségét. — Talán még sokkal nagyobb bajokat is követtem volna el — mondotta — ha nem ültem volna annyit a fogházban. Ez a jó oldala mindenesetre megvolt szabadságom korlátozásának. Kürten elmondja a továbbiakban, hogy amikor Klein Krisztinát 1913-ban megölte, nagy megnyugvással és gyönyörűséggel hallotta, ahogyan a vércseppek a földre hullottak. Amikor távozott, az ujján vércseppeket vett észre és azt örömmel nyalta le. Másnap ugyancsak nagy gyönyörűséget érzett, amikor a vendéglőben az emberek a gyilkosságról beszélgettek, — Igen tisztelt uraim — mondta emelt hangon — talán lehet igényem arra, hogy szavahihetőnek tartsanak. Mindent a legpontosabban adtam elő s kérem ajándékozzanak meg továbbra is azzal, hogy hisznek nekem. A rendőri jegyzőkönyvek nem tükrözik híven vissza cselekményeimet. Tényleg áldozatkeresési szándékkal indultam el útjaimra, de a gyilkosság szándéka világosan és határozottan nem volt meg bennem. A mai napig sem tudnám megmondani, hogy mi volt az inditóok, egyetlen lélekbúvár sem fog erre reájönni. Ezután Részletesen folytatta gyilkosságainak sorozatát és egyetlen egy esetben sem keveredett ellentmondásba. Valamennyi áldozatánál vámpirszcrüen viselkedett és a cselekedet elkövetése után fényes hangulatban volt. Már a gyilkosság közben elképzelte, hogy az másnap az egész országban milyen feltűnést fog kelteni. Ha csak tehette, olyan helyre vonszolta az áldozatot, ahol azután a holttestet felgyújthatta és gyönyörködhetett a lángokban. Érdekes, hogy valamennyi bűntettére a legkisebb részletekig emlékszik és pontosan tudja, hogy melyik rendőrtisztviselő vett részt a nyo1 1931. május 0—35. Egyetemes nemzetközi Az összes iparágak termékei a legújabb alkotásokkal vannak képviselve. Jelentékeny vasúti kedvezményt kapnak, igazolvánnyal bíró kereskedők és iparosok. PÁRIZSI VÁSÁR mozásban és milyen munkát végzett. Ruháján azért nem találtak soha vérfoltot, mert vegyszerekkel azt óvatosan eltávolította, a gyilkos szerszámokról pedig lenyalta. Hann Mária esete. A legterjedelmesebben Hann Mária esetét mondja el. Hann Máriával évekig jóban volt s különösen szerette a leány dallamos hangját. Nem akarta megölni, de egyszer a keze véletlenül a nyakára tévedt és ekkor nem tudott el- lenállani a fojtogatási kényszernek. A gyilkosság után nagyszerű érzése volt. Hangosan énekelni kezdett és — mondja — az ének csodaszépen hangzott a napfényes erdőben, A holttestet ezután eltemette és többször meglátogatta a sirt. Arra a kérdésre, hogy a felesége nem találta-e gyanúsnak a ruháján a vérfoltokat, Kürten a legmelegebb dicsérettel beszélt feleségéről, aki róla soha még rosszat sem tételezett fel és elhitte, hogy a vér orrvérzésből származik. Déli szünet után Kürten az 1929-ben elko vetett gyilkosságsorozatot beszéli el. Augusztus 21-én éjszaka két nőt és egy vándorlegényt támadott meg. Ekkor tőrrel felfegyverkezve indult el, hogy megfelelő áldozatot szemeljen ki magának. Először Goldhausen Anna került az útjába, akit megszűrt, segélykiáltásaira azonban elmenekült. A másik egy Mandeláé nevű nő volt, akit azért szúrt meg, mert vonakodott vele menni. Ez is sikoltozni kezdett és ő egy ideig gyönyörűséggel hallgatta a sikoltozást, de egy férfi közeledett és ezért kellett menekülnie. Menekülés közben látta, hogy az árokban ruhástól egy férfi alszik. Odaugrott és több szúrást ejtett rajta. Másnap olvasta az újságban, hogy az áldozat a 22 éves Kornblum Hermann volt. Öt nappal később Fléhe városnegyedben két leánykával találkozott. Lenzen Lujzát csak megsebesítette, Haarmacher Gertrudot azonban halálra szurkálta. A tőrt a közelben rejtette el, mert itt adott találkát Schulze Ger- trudnak, egy 23 éves leánynak. Ezt a nőt, amint állitja, szerette, de mert ellenkezett, ezt is agyonszurkálta. Másnap szerzett tudomást arról, hogy összesen kilenc szúrással ölte meg. Munkában a kalapács. Szeptember 30-án első ízben használt kalapácsot. Ekkor Reiter Ida 31 éves cselédleányt verte agyon kalapáccsal, amint mondja, jól mulatott azon, hogy a rendőrség ártatlan embereket gyanúsított. A hullát megbecstelenitette és a folyóba akarta dobni, a közeledők elől azonban elmenekült. Október 11-én egy Dörier Mária nevű 22 éves uccaleányt gyilkolt meg csak azért, hogy áldozatai számát szaporítsa. Ennek a leánynak a holttestét ott hagyta a mezőn. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért és a bíróság megkezdte a tanuk kihallgatását. Az első tanú Er Mária hollandi nő, akit 1929 szeptember 26-án egy sötét uccában támadott meg egy ismeretlen férfi, aki a segélykiáltásokra elmenekült. Er Mária Kürtenben nem ismeri fel a támadót, mert ennek az arcát nem látta. A tárgyalást szerdán folytatják.
