Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-02 / 75. szám

xm tv*. 7i. 02 m 9 Prága versenyfutása Berlinnel Középeurópa gazdasági hegemóniái áért A csehek is nagyiparosi delegációt küldenek ki Oroszországba, hogy üzletet kössenek a szovjettel Curtins válaszolt Briand beszédére SEBESI SAMU AZ ELHUNYT KITŰNŐ SZÉKELY IRO: cím ti izgal­mas, román- tikus regénye megrendelhető a „Keleti Újság* könyv- osztályától Cluj-Kolozsvár, P. Unirii 4. ERDÉLYI MAGYAR KÖNYVTÁR“ kiadás. "■"■■gÁRA: 60 LSI ü (Berlin, március 31.) Az osztrák-német vám­uniós terv körül egyetlen kiemelkedő fordulat, hogy Prága hivatalos körökben akciót indított abban ez irányban, hogy a Balkánon és a dunai államokban gazdasági unió létesüljön. Prága agylátszik mindent elkövet, hogy versengésé­vel legyőzze Németországot. Csehszlovákia diplomáciája megérezte, hogy itt egy olyan problémáról van szó, amely a középeurópai ke­reskedelmi kapcsolatok rendszerét kimozdítja eddigi helyéből. Németország koncepciója nem csupán Ausztriára vonatkozik, de ebbe a kon­cepcióba — a siker alapos reményével — he akarja vonni Magyarországot, Romániát, Ju­goszláviát, esetleg Lengyelországot és egy olyan gazdasági összefüggést teremt meg, amely Né­metországnak politikai jelentőségét Európában egy csapásra kidomborítja. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy mialatt Brüning rendkí­vüli szívóssággal és alapos előkészületekkel nyélbeütötte a koncepcióját, ugyanakkor maga mellett tadja Oroszországot is, amellyel szin tén olyan kereskedelmi kapcsolatokba lépett, hogy minden reménye meg van e téren is ma­gához ragadni az elsőbbségek Prága most Iá zasan foglalkozik azzal a tervvel, hogy német mintára szintén egy nagyiparosi delegációt küldjön ki Oroszországba és ugyanazt csinálja meg, amit Németország: kössön üzleteket és felvevő piacokat teremtsen annak a cseh ipari termelésnek, amelyet a német-osztrák vámunió már eddigi ettapja alatt is óriási megrázkód* tatásokkal fenyeget. A politikai megnyilatkozások sorát ma Cur­tins német külügyminiszter beszéde tetézi, aki Briandnak ad választ a minap elhangzott nagy beszédére. Cart hu válaszol Briandnak. hónapi tárgyalásra vap szükség ahhoz, hogy a tárgyalásokat végkép lezárhassák. A két kormány,, elvi megegyezését először a>. Európa-bizottság májusi ülésszakán akarták közölni, de mivel Párizsban a bizottság szerve­ző komitéja március 21-én összeült, röviddel a megegyezés után közölték Londonnal, Párissal és Rómával a megállapodás létrejöttét. Scho­ber a továbbiakban rámutatott arra, hogy Ausztriát szomszédai magas vámok sorompójá­val szigetelik el s ezért Ausztria számára nincs más menekvés, rnipt a most választott ut, annál (Berlip, március 31.) Wirth dr. birodalmi belügyminiszter tegnap este a berlini rádióban háromnegyed órás előadást tartott a politikai gyilkosságok és terrorcselekmények elleni hat­hatósabb védelmet célzó birodalmi elnöki szük­ségrendeletről. A belügyminiszter hangoztat­ta, hogy a szükségrendelet a legális politikai akciókat nem érinti és nem azért készült, hogy akadályozzák a Stahlhelmnek a porosz tartomány gyű­lés feloszlatását követelő népszavazását. A szélsőséges pártok az utóbbi hónapokban az egyházakat sértő és az államot veszélyeztető akciókat kezdeményezték, összetűzéseik során más alattvalók személyi biztonságát kockára tették és szabadtéri gyűléseiken és felvonulá­is inkább, mert látnia kell, hogy Briand Pán­európája közelebbről nem valósulhat meg. Az osztrák külügyminiszter közölte még, hogy Ausztria uj eszmék és elgondolások alap­ján tárgyalásban áll kereskedelmi szer­ződés megkötése érdekében Magyaror­szággal és Jugoszláviával és Németország ugyanilyen céllal Romániával. Ausztria és Németország távol állanak attól, hogy Európa békéjét zavarják, ellenkezőleg a vámsorompók eltüntetésével szolgálatot akar­nak tenni Európa jövőjének; saik alkalmával a végrehajtó hatalom exponen­seivel szemben durva hangot ütöttek meg. A birodalmi belügyminiszter előadását gra­mofonra vették fel és egy óra múlva a kész le­mezeket a berlini stúdióból a többi összes né­met rádióállomások hallgatói részére közvetí­tették, hogy ezek a rádióhallgatók is hallhas­sák a birodalmi belügyminiszter fejtegetéseit. Meghosszabbították a román-magyar vámegyezményt. (Budapest, március 31.) Az 1930 augusztus 10-én kötött román-magyar ideiglenes kereske­delmi megállapodás érvényét a két kormány diplomáciai jegyzékváltással három hónappal június 30-ig meghosszabbitotta. Német szükségrendelet a szélsőségesek letörésére fl lelkészt fizetések egységesítéséi megszorozta a kamara Wilier József beszéde után a görög-katholikusok terjese tettek be módosító javaslatot — Nyolc uj törvény Berlinből jelentik: A birodalmi tanács kedd délelőtti ülésén Curtins német külügyminiszter válaszolt Briand beszédére. A bevezetésében ki jelentette, hogy csak a szerződés gazdasági je­lentőségéről akarja véleményét elmondani. Szándéka az, hogy eloszlassa azokat a kételye­ket, amelyek Németország eljárásának lojali­tása tekintetében felmerültek. Briand is elismerte azt, hogy Középeu­rópa és Keleteurópa gazdasági életét nagy veszély fenyegeti. Éppen a gazdasági nyomorúság volt az, amely cselekedetre bírta úgy Németországot, mint Ausztriát. Egyébként a vámmegállapodás a páneurópai koncepció keretében mozog, hiszen mindenki elismeri, hogy az európai gaz­dasági élet nyomorúságainak legmélyebb oka a kis vámterületekre történt szétta- gozódás. A vámunió tervének tisztán gazdasági jellege, nem ütközik bele semmiféle nemzetközi köte­lezettségbe. Semmi kifogása az ellep, hogy Hen­derson az ügyet a Népszövetség előtt szóváte- gye, ha azonban még a népszövetségi tanács­ülés előtt akarnak lépéseket tenni, akkor félre­ismerték a dolog lényegét. Németország és Ausztria szándékai nem szolgáltatnak okot semmi aggodalomra, az pedig teljesen érthetet­len, hogy egyesek a béke veszélyeztetéséről be­szélnek­Németország Romániával tárgyai (Béct, március 31.) Schober dr. helyettes kancellár, külügyminiszter tegnap fogadta az angol-amerikai sajtó munkatársait s előttük kijelentéseket tett a német-osztrák vámegyez­ményről. A külügyminiszter ismertette a bécsi tárgyalások történelmi előzményeit s igazta­lannak mondotta azt a vádaskodást, hogy Ausztria és Németország a vámuniót titokban hozták létre s aztán meglepetésképpen hozták a világ tudomására. Schober hangoztatta, hogy egyelőre csak jegyzőkönyvi megáUapo dps létesült s még mintegy két-három (Bukarest, március 31.) Bár a végleges dön­tés a parlamenti ciklus bezárására nem történt meg, minden előkészületet megtettek arra, hogy ha csak lehetséges, holnap az ülésszakot bezár­ják. Egyes bukaresti lapok arról Írnak, hogy májusban a parlamentet rendkívüli ülésezésre hívnák össze, mert a kincstár helyzete njabb olyan törvényekre szorul, amelyek újabb meg­terhelést jelentenek az országra. Az uralkodó­nak pedig az a kívánsága, hogy minden ilyen pénzügyi törvényt ez a kormány vigyen ke resztül, mert ez áldozati kormány. Radncanut támadják a telefondíjak miatt. A kamara délelőtti ülésén Ignat, Negura és D- R. loapiteseu csatlakoznak Lupunak a teg­napi ülésén a telefontarifák felemelése ügyé­ben elmondott interpellációjához, kifogást emel nek az amngyis igen drága díjszabás további emelése ellen s támadják Raducanu minisztert. Radncanu nyomban válaszol, védelmébe veszi a tervezett díjszabást és kijelenti, hogy nem helyesep interpretálták sem az I. T. T. szerződést, sem a vonatkozó rendeletet, ő min­dig az állam érdekét képviseli és most is csak ezt tartotta szem előtt Leon, lupista 15 képviselő aláírásával bi­zalmatlansági indítványt nyújt be. Wilier József egyenlő elbánást kér az egyházakra, A délutáni ülésen a kamara nyolc olyan törvényjavaslatot szavazott meg, amelyeket a szenátus már elintézett. Sorra került többek között a klérus fizeté­sének leszállításáról szóló javaslat, amelyhez Wilier József magyarpárti képviselő tartott nagyobb beszédet. Kijelentette, hogy az a fel­osztás, amely szerint a lélekszám arányában kell a lelkészek létszámát is megállapítani, csak első pillanatra tűnik fel igazságosnak, nagy hibája azonban, hogy nem veszi figyelem­be az egyes egyházak szervezete és működési módja közötti nagy különbségeket. A nagy egyházközségek mellett különös tekintettel kell lenni a kisebb csoportokban élő hívekre is. A javaslat ebben a kapcsolatban, különösen a kisebbségi egyházakra nézve sérelmes. Kéri a fizetések egységesítését és azt, hogy a lelkészi fizetésekből is csak egyszeri levonást eszközöljenek. Egységesítették a lelkész! fizetéseket. Manu lelkész kormánypárti, az erdélyi cso­port elnöke ugyanebben az értelemben beszél és módosító javaslatot nyújt be a fizetések egységesítéséről és az egy­szeri levonásról. s a javaslatot Mironescu miniszterelnök is alá­írta, Manoileseu miniszter pedig kijelenti, hogy ahhoz a maga részéről hozzájárul. Draghiciu görög keleti lelkész tiltakozik a kisebbségi egyházak szónokainak állítása el­len. Szerinte az ortodoxok nagy létszámcsök­kentést vezettek be s kéri, hogy a többi egyhá­zak is ugyanebben az arányban csökkentsék lelkészeiknek létszámát. Braban görög katolikus lelkész válaszol Draghiciu beszédére, majd a kamara megsza­vazza a javaslatot a módosító indítvánnyal együtt. Ezután Voicu Niteseu az ügyvédtörvényt, Manoileseu pedig a forgalmi adóról szóló tör­vény néhány szakaszának módosítását terjesz­ti be. Az ülés végén a földreform revíziós javas­latát tárgyalták. Negura liberális figyelmezteti a kormányt, hogy a jelenlegi hangulatban, ami­kor a falvakban mindenféle veszedelmes agitá­ció folyik, súlyos következményekkel járhat egy ilyen javaslat. Mihalache hangoztatja, hogy ötvenezer re­víziós kérvény van elintézetlenül, ilyen hely­zetben a kormány nem maradhat tétlenül.

Next

/
Thumbnails
Contents