Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-12 / 83. szám
m.ir. évv. 83. szJM. A rendőrség^ és Físchl Frigyes fenntartják' hogy Steinherz megölette magát, a grafológiai vélemény azonban éppen az ellenkezőt mondja FaseM Frigyesnek kiadatására aésve megtörténtek a lépések Kinyomozták Sieinherz előéletét (Budapest, ápr. 10.) A Steinherz-gyilkosság ügyében még mindig nagy elánnal végzi munkáját a budapesti rendőrség. Párhuzamosan természetesen a kecskeméti rendőrség is folytatja a nyomozást, amely azonban csak akkor jut döntő stádiumba, amikor a gyilkos Fischt Frigyes kiadatása megtörténik. A kecskeméti ügyészség felkérte a magyar külügyminisztériumot, hogy interveniáljon a bécsi rendőrségen Fisebi Frigyes kiadatására vonatkozólag. Ha a kérésnek eleget tesznek, Fisehl bárom nap múlva már a magyar hatóságok kezén lesz. Az együgyű gyilkos. Egy magyar újságíró különben a bécsi rendőrség engedélyével beszélgetőst folytatott Fifchl Frigyessel, a kalapácsos merénylővel• Cscfte- vész, sápadarcu, rövid haja van, amit fésülni sem lejiet, arca és álla pelyhedzően szőrös. A szeme fekete és sötét nézése vau. Gallértalan ing van rajta, agyongyürődött kis kabát. Az egész ember egy züllött, sötét suhanc benyomását kelti. Mikor elő vezetik, bambán és egykedvűen mondja: — Steinherz kért engem rá, én először nem is akartam belemenni, de ő azt mondta, hogy úgy is elhatározott dolog, hogy ő meghal, s igy legalább még kereshetek is. Menekülési utam már elő van készítve, Bécsben nemcsak ötezer dollárt kapok, hanem hamis névre szóló igazolványokat és útleveleket s mehetek a pénzzel akár Németországba, akár Oroszországba. A továbbiakban úgy mondja el a gyilkosságot, ahogy azt a lapok már megírták, szerinte Steinherz még családtagjait sem avatta bele a dologba. A bécsi rendőrségnek az a véleménye, hogy a gyilkos nagyrészt igazat mond, legfeljebb akörül lehet kérdéses a vallomás, hogy Steinherz agyon akarta-e üttetni magát, vagy pedig csak balesetet akart előidéztetni? Steinherz Kudolfnét természetesen már több- izben kihallgatták a kecskeméti rendőrségen. Kijelentette, hogy a biztosítási ügyekről semmit sem tudott és lehetetlennek tartja a bérgyilkosságot. — De ha mégis Fisehl Frigyes lett volna a gyilkos, — mondja — akkor csak hipnotikus utón férkőzhetett férjem közelébe. Valószínűleg akkor sem volt férjem szabad akaratánál, amikor a Fisehl fiúval nexust keresett. A grafológus felmentené Steinherzet. Egy újságíró megmutatta Újlaki Béla budapesti törvényszéki szakértőnek Steinherz kézírását, Újlaki olyan véleményt adott Steinherz, ről, a kézirat alapján, amely homlokegyenest ellenkezik a rendőrség álláspontjával. — Stéinherz a szív embere — mondotta Újlaki — ez a legszembeötlőbb az Írásában: az érzelmek túlsúlyban voltak nála. Akiket szeretett, azokért mindenre képes volt és el tudott menni értük a legnagyobb önfeláldozásig. Lehetetlen, hogy ez az ember egyszerűen agyonütötte volna magát, lehetetlen, nemcsak a testi szenvedések, hanem nagyfokú szenzibilitása miatt is• Sohasem tarthatta magát elveszett embernek, mert olyan anyagból volt gyúrva, mint a gummilabda, amely ha földre dobják, felugrik. Valami rejtélyes mégis látszik Írásából: mindaz, ami kockázatos, mágikus erővel vonzotta. Steinherz múltja. A kalapácsos gyilkosság ügyében az eddigi nyomozás során a rendőrség még mindig nem szerezhetett bizonyosságot afelől, hogy rablógyilkosság, vagy biztosítási csalás történt e, mivel mindkét feltevés mellett körülbelül egyenlő mértékben vannak bizonyítékok. A rendőrség megállapította Steinherz előéletét. Húsz évvel ezelőtt nősült és kisebb üzletekkel foglalatoskodott a világháborúig. A frontszolgálattól úgy szabadult meg, hogy gyomorbajával megoperálták. Hosszabb szabadságot szerzett magának s ezalatt megalakította a Fructus gyümölcskereskedelmi részvénytársaságot, amellyel milliókat szerzett. Később tönkrement és mostanában újból kisebb üzletekből tartotta fenn magát. (3^ RÁDIÓ Vasárnap, április 12. BUDAPEST. 11: Református Istentisztelet. U: Katolikus istentisztelet, utána Mandits-szalonzenekar. 15: Gramofon. 16: A Rádió élet gyermek játszó órája. 16.30- A földmivelésügyl minisztérium rádióelőadássorozata. 17: Rádió Szabad Egyetem. 18.15: Jónás Károly felolvasása: Arany, Jókai, Petőfi. 18.30: Kabaré-est. 19.30: Hoor-Tempis Erzsébet hangversenye. 20: A magyarolasz válogatott ökölvivómérkőzés helyszíni közvetítése, 20.50: Sporteredmények. 21.10: Operettrészletek. 22.30 Kamarahangverseny. BECS. 11: Kamarazenekar. 12.05 Szimfónikushangverseny. 14.10: Mandolinzenekar. 15.50 Vecek-zenekar. 20.30: Brahms: Német requiem. 22.35 Holtzer-zenekar. BERLIN. 17.30: Szórakoztatózene. 20 Vonósnégyes. 21.30: Rádió-egyveleg. 23: Tánczene. BUKAREST. 11.45: Egyházi énekkar. 12: Rádió-zenekar, 13: Gramofon. 17: Könnyű- és román zene. 18.15: Di- nicu-zenekar. 20: Gramofon. 20.30: Operaközvetítés. KATTOWITZ. 17.30: Közzene. 18.40: Délutáni zene, 21.30: Népszerüzene. 23.17: Zongorajáték. 24: Könnyü- és tánczene. MILANO. 17.05: Operett. 20.15: Könnyűzene. 21.20 Gramofon. 21.55: Operaközvetítés. MÓR, OSTRAVA. 11: Gramofon. 14.30: Délutáni zeno. 18.50: Gramofon. 19: Német dalok. 23.20: Tánczene. PRAG A, 9: Fürdőzenekar. 11: Gramofon. 12: Ondrzicsek emlékünnep. 13.05: Déli zene. 19: Aramescu Lénárt tenorista hangversenye. 20.05: Fuvóshangverseny. 21: Marzsák Ottokár dalestje. 22: Rádió-zenekar. 23.20: Tánczene. STRASSBURG. 17.30: Tánczene. 19: Könnyűzene. 20: Operarészletek. 21: Operettrészletek. 21.45: Gramofon. 24.10: Tánczene. mű mw mű mű mű mű mű mű mű mű mű mm um mű mű mű mű mű m Pamtalés: Liszt Ferenc élete. Liszt Ferenc élete izgalmas regény. Szereplői Európa legérdekesebb férfiai- és asszonyai, mozgató erői pedig a kor nagy eszméivel, uralkodó szellemi áradataival azonosak. 248 oldal. Régi ár 2241—, uj ár 68'— lei. Beküldheti bélyegben is a Lepage könyvkereskedésnek Kvár és Lepage frankó elküldi a könyvet. Kérje az olcsó sorozatok jegyzékét. IRTA. KOMA KOSI B JÁS08 Olyan szokatlanul ejtette ki a leány nevét, hogy a leány hirtelen megállt s kíváncsian pillantott az arcába. A fiatalembert magát is meglepte a saját hangja s egyszerre akadozni kezdett: — Különben majd holnap... — Nem holnap! nem! — unszolta a leány. — Most! Na, mit akart mondani? Valami újság? — s továbbvitte magával. Halmy Tamás kibúvót keresett: — Dehogy... Azaz, ahogy vesszük... Nem fontos... — Csak ki vele! Most mindjárt! Akarom! — s toppantott hozzá. A fiú közömbös lett:----- Csak azt szerettem volna megtudni, Klárika, miért küldött eugemet haza, mikor a többiekkel együtt el akartam kisérni? Terhére lettem volna? — Ó, nem! — rázta fejét a lány. — Nem! Csak azért kergettem el, mert magának tanulnia kellett akkor... Első a kötelesség!S egyszerre duzzogni kezdett: — Jaj, de ravasz ember maga, Halmy! Hát szép dolog ez? Haragszom! Halmy Tamás nem értette: — Ravasz ember vagyok? Miért? — Azért, Halmy, mert rqaga ezt csak most kitalálta hirtelen. Valami mást akart maga mopdani, láttam én, hogy az egész utón törte rajta a fejét. Igazam van? — s fürkészve nézett a fiú szeme közé. Halmy Tamás egy gondolatra elfordult, a lány tovább faggatta: Hát van lelke, hogy igy megkinoz? Látja, kiváncsivá tesz és akkor meg akar hátrálni gyáván... Igazam van? — Igaza van- Gyáva vagyok— — hagyta rá engedelmesen a fiatalember. Ekkor már a kapuba értek. Klári a zárra tette a kezét, mintha minden percben ott akarná hagyni: — Na? Ahogy ezt mondta, hátravetette csinos fejét s szigorúan várt a feleletre. Halmy Tamás kénytelen volt fölnevetni: —- Hát nem bánom! De akkor gyerünk visz sza keveset... Vagy tudja mit? Vágjunk át a túlsó oldalra, mert itt sokan járnak s minden pillanatban ki kell térni. A lány szó nélkül velemenf. Ilalmy Tamás cigarettára gyújtott, de megint idegeskedni kezdett s a túlsó gyalogjárón már tréfára akarta fordítani: — Most jut eszembe, Klárika, hogy én igazság szerint beugrattam magát s amit most mondani fogok, azt a kapuban is elmondhattam volna- Magát talán meg is fogja lepni, olyan semmiség az egész, de ne vegye rossz néven, rámnézve nagyon-nagyon fontos az a semmiség, amit most kérdezni akarok magától— Istenem, de sokat beszél! Ugyan mi lehet az a nagyon-nagyon fontos dolog? Halmy Tamás egykedvűen folytatta: — Mindössze azt szeretném tudni, Klárika, hogy mi rólam a maga véleménye? — A véleményem magáról? — s furcsán nézett a fjura. — De mért kérdi ezt tőlein s miért éppen itt? — Mert ez a dolog életbevágó most ream nézve, — s tettetett nyugalommal fújta maga elé a füstöt. — Majd belátja maga is, Ivlárika hogy e?t nekem tudnom kell s pedig most azonnal. különben ygypnlőhetem magamat... A lápy most már mulatságosnak találta a fenyegetőzést s felkacagott: — Na hát akkor megmondom, mert kár lenne egy ilyen félnapos doktorért. Hogy mi a véleményem? Várjon egy picit, hadd gondoljam meg jól... Hát tudja Halmy, az a véleményem magáról, hogy komoly fiú... Halmy Tamás meghökkent: — Csak? — Csak? Miért csak? Hát persze., hogy komoly fiú és jó fiú is. Kurta szünet állt be. Egy pillanatig szótlanul mentek az egymás oldalán. A lány törte meg először a csöndet: — Jó fiú maga, Halmy. Meg van velem elégedve? — Meg, Klárika. — S miért akarta ezt mindenáron? — és kíváncsian állt meg a fiú előtt. Halmy Tamás szembenézett vele s annyit mondott rá: — Csak azért, Klárika, mert ezt tudnom kellett, mielőtt megkérném magát... A leány megrebbent, a szemét lehunyta egy pillanatra s bágyadtan, akadozya suttogta maga elé: — Maga meg akar... kérni engem? Éppen egy ivlámpa alátt álltak meg s Halmy Tamás ijedten vette észre, hogy Klári hirtelen elveszti a sziliét s a kedves arca olyan lesz, rpint a kréta. De ez a döbbeneté alig tartott egy gondolatig, mert a leány most lehajtotta a fejét, pillanatig igy maradt, aztán fölnézett a fiúra, a szeme fátyolos volt még, de arcára fokonként visszatért az élet színe,.. Halmy Tamás várta a feleletet, várta a közben sajnálni kezdte a leányt: — Ha megbántottam volna, ne haragudjon meg ... Nem teszem többet... A leány nyugodt volt már. A pilláján megcsillant valami, a hangja nagyon Imik lett: — Maga meg akar.,, kérni engem?... (Folytatjuk.)
