Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-05 / 52. szám

XIV. ÉVF. 52. SZÁM. 335 9 FŐNYEREMÉNYt 1,000.000 lei, ABbina-Bank fizeti sorsfegy ára 100 lej. Résztvesz as összes osztályokon. A KOLOZSVÁRI MENTŐK KÉSZPÉNZSORSJÁTÉKÁNAK JÁTÉKTERVE. Főnyeremény 1,000.009 lel. Összes nyeremények garan­tálva és fizetve „Banca l&lbina, C(u!-E€olozstfâr“. Sorsjegyek kaphatók az ország egész területén, weil árusoknál, üzletekben, tőzsdékben, lapok kiadóhivatalaban, fodrászoknál, ba lkokban és Központi sorsjegyiroda, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 16. Telefon 833. Postai rendelések 117 lei előzetesen beküldött összeg ellenében szétküldetnek. Külön nyereményjegyzék kibocsájtva és hirlapilag közölve. SSE2S „Sem az államkincstár, sem a legális szeszipar szemposiffátbál nincsen már más megoldás, mint a szeszmonopólinm gyors bevezetése - ­Dr. Lobié László nyilatkozata az angol—német pénzcsoport szeszmonopóliumra vonatkozó ajánlatáról (Nagyvárad, március 3. Saját tud.) Az el­múlt napokban néhány romániai napilap azt a hirt közölte, hogy tervbevett szeszmonopólium­ra vonatkozólag többek között két erdélyi nagy szeszgyár is tett ajánlatot a kormánynak, igy többek között a Hitter és Breuer nagyváradi cég is. Miután köztudomású, hogy a Hitter és Breuer cég már hónapok óta nem létezik Nagy­váradon, kézenfekvő volt, hogy a szeszmonopó­lium bérletére tett ajánlatok között a Hitter és Breuer cégé nem is szerepelhet. Ezzel szemben tény az, hogy dr. Lobié László nagyváradi szeszgyáros a birtokában levő felha­talmazás alapján nagy német-angol pénzcso­port nevében tárgyalásokat kezdett a román kormánnyal a szeszmonopólium bérletéin, illet­ve a monopólium koncessziójára vonatkozó meg­állapodás megkötésére, de a tárgyalások még csak kezdeti stádiumban vannak. Az ajánlat, illetve a romániai szeszmonopó­lium lényegéről kérdést intéztünk dr. Lobié Lászlóhoz, aki a romániai szeszipar alapos is­merője és aki a romániai szeszmonopólium kér­dését a következő szakszerű nyilatkozattal vi­lágította meg: — A szeszmonopólium kérdése valóban a legfokozottabb mértékben vált aktuálissá, de semmi tudomásom sincsen arról, hogy belföldi cégek akár külön-külön, akár együttesen aján­latot tettek és hogy ezeket tárgyalás alá vették volna. — De nem is tudom elképzelni, hogy akad­jon olyan belföldi tökcérdekeltséget képviselő cég, amely vállalkozhatna a szeszmonopólium bevezetésére, amikor ez lehetetlen olyan hatal­mas tőkebefektetés nélkül, amely többszörösen meghaladja akármilyen belföldi pénzcsoport le­hetőségeit, — ba pedig azzal az elképzeléssel nyujtatna be ajánlat, hogy majd a monopol be­vételéből fogja a szükséges befektetéseket esz­közölni, úgy eltekintve attól, hogy az ilyen aján­lat —- ismétlem, nem tudok róla — komolytalan, de meg sem valósítható. — Véleményem szerint sem az államkincs­tár, sem a legális szeszipar szempontjából nin­csen már más megoldás, mint a szeszmonopólium azonnali bevezetése, — inkább ma, mint holnap — és ha ezt úgy oldják meg, mint azt kidolgoz­tam és legközelebb illetékes helyen javasolni módomban lesz, biztosítani fogja már az első évben az államkincstárnak legalább az 1926. év­ien előirányzott szeszadóbevételeit, úgy, hogy nem lesz szükség áldozati adóra, de biztosítani fogja a romániai szeszipar újjászületését is, nem beszélve a további évekbep. a kincstár be­vételeinek növekedéséről és a romániai szeszipar egészséges fejlődéséről. — Már hosszabb ideje tárgyalok külföldi pénzcsoporttal a romániai szeszmonopólium kér­désében és ha sikerülni fog velük az előzetes megállapodás, úgy amennyiben a kormány idő­közben másfelé nem angazsálná magát, be fo­gom terjeszteni az ajánlatot, a monopólium kon- cisszionálására, illetve bérbeadására nézve. Az ajánlat eredeti szövegét közölni fogom a sajtó­val, már csak azért is, hogy minden érdekelt azonnal tudomást szerezhessen róla, hozzászól­hasson a kérdéshez, annál is inkább, mert nem vagyok hive annak, hogy ilyen nagy-fontosságú és életbevágó kérdést zárt ajtók mögött tárgyal­janak. ' A — Javaslatomról egyelőre csak annyit áll módomban közölni, hogy a szeszmonopólium­nak ki kell terjednie minden, bármilyen nyers anyagból készült szesznek, szeszes balnak úgy a gyártására, mint az eladására és a a j borok ki­vételével az összes bortermés értékesítésére. — Ki kell terjednie a monopolnak a gyü­mölcsből való szeszfözésre, úgyszintén a törköly, seprő feldolgozására is, — do a kisüstnek, — amely különben is elavult és nem gazdaságos feldolgozási lehetőség — teljesen el kell tűnnie- El kell tűnnie, mert amellett, hogy a legnagyobb rákfenéje volt a legális szesziparnak, közegész­ségügyi szempontból 'is erősen kifogásolható. A gyümölcs feldolgozásnak a monopólium vállal­kozásában, központi gyümölesfőzdékben kell történnie és a monopol kötelezőleg fog vállal­kozni arra, hogy a hozzá beszállított gyümölcs­mennyiségeket feldolgoztassa, viszont a kisüst tulajdonosok kártalanítására olyan megoldást találtam, amellyel — azt hiszem — az érdekel­tek is megelégedhetnek. — Természetesen elengedhetetlen feltétele a monopóliumnak a gyártási koncentráció, tekin­tet nélkül a nyersanyag minemüségére. — Teljesen elegendő, ha az egész ország terü­letén egyelőre 10—10 gyár lesz üzemben, — ennyire sem lenne szükség, hiszen egyedül az aradi Neumann gyár, valamint a bukaresti Bragadiru szeszgyár könnyen biztosíthatná az .egész ország szeszszükségletét, de úgy a nyers­M—tMI W-T—IIIW ff VTWIBI líCTfW’WmMBMi anyag összegyűjtése, mint a szeszelosztás szem­pontjából gazdaságosabb, ha az ország minden részében üzemben van egy-egy gyár és a munka- nélküliséget is enyhíti. — A monopol vállalkozik a terrasborok át­vételére is és úgy hiszem, játszva meg fog tud­ni felelni ennek a kötelezettségének akkor is, ha az egész országban csak 10 borszeszgyárat fog üzemben tartani. — Annak a pénzcsoportnak, amelynek meg­bízásából ajánlatot beterjeszteni módomban lesz, az az álláspontja, hogy a szeszmonopólium törvényjavaslatának megszövegezésénél jelen kell lenniök az érdekeltek kiküldötteinek is úgy a pénzcsoport részéről, mint a gyártási és eladá­si ágazat részéről. Ez conditio sine qua non-ja a bankároknak, akik másképpen nem is reflek­tálnak a koncesszióra. Végre a kormánynak is be kell látnia, hogy mikor a gyárak ilyen élet­bevágóan fontos létkérdéséről van szó, mégsem lehet addig dönteni, mig bennünket meg nem hallgatnak. Eddig is az volt a legfőbb baj, hogy mindig rólunk, de nélkülünk döntöttek. Azt mindenki tudja és elismeri, hogy a szeszipar ma beteg, de senkisem tudja, hogy főleg és csak azért, mert soha sem kérdezték meg ezt a bete­get, hogy hol is érzi a fájdalmat, hanem az összes professzorok mindig csak a külső szimp- tomák alapján kezelték az agóniáig. De annyi joga csak lehet a halálos betegnek, hogy halála előtt felkiáltson: Professzor urak! Az Isten sze­relméért, kérdezzék meg én tőlem is, hogy hol érzem a fájdalmat, hátha mégis lehet rajtam segíteni! — Nem lehet újból azt az elvet hangoztatni, mint a mostani torzszülött törvény alkotásá­nál, hogy ha az érdekeltek azt állítják, misze­rint a törvény rossz, az a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy a törvény az államnak na­gyon is jó, mert ime a gyakorlat mást muta­tott, a törvény nem végrehajtható és bevételi többletet egyáltalában nem eredményezett, te­hát valami igazuk mégis csak volt az érdekel­teknek. Ha komolyan akarjuk megalkotni a szeszmonopóliumot, lehetetlen elzárkózni attól, hogy az érdekeltek elő ne adhassák kívánságu­kat és sérelmeiket és az illetékes miniszter urak­nak el kell szánnuk magukat arra, hogy bár undorral, de mégis csak meghallgatják az any- nyira utált spirtárokat. — Javaslatomnak egy nagy hibája van, ugyanis, ha ezt elfogadják, akkor mindenki jól jár, az állam, a tisztviselők, a termelők, sőt, hor- ribile dictu még azoknak a szerencsétlen gyáro­soknak is jutna valami, ez pedig nálunk — úti figura docet — nem lehetséges, éppen azért fé­lek, hogy ajánlatom nem lesz keresztülvihető. Márcrns kérhető adó amnesztia Bukaresti tudósitónk jelenti: Az adóvallo­mások beadási határidejét március 15-éig meg­hosszabbították, de csak azokra vonatkozólag, akik eddig még egyáltalán nem adtak be adó­vallomást és igényt tartanak az adóamnesz­tiára. Elmarad az erdélyi cukorrépatermelők ma­rosvásárhelyi gyűlése. Váratlanul közbejött és elháríthatatlan akadályok miatt, a Cukorrépa­termelők Szövetségének Marosvásárhelyre, március hó 5-re, csütörtökre hirdetett gyűlése, elmarad. Az uj gyűlés napját hirlapilag fogja közölni a szövetség. Orosz gabonát akarnak Románián keresz­tül Bécsbe szállítani. Bukaresti tudósitónk je­lenti: A kormány gazdasági bizottságának leg­közelebbi ülésén tárgyalás alá veszik egy szál­lító cég azon kérését, amelyben engedélyt kért arra, hogy Románián keresztül orosz gabonát szállíthasson Bécsbe. Valószínű, hogy a gazda­sági bizottság az orosz dumping-gabona romá­niai tranzitóját nem fogja engedélyezni. Több vaggon sajáítermésü 1929 és 1939-belÍ fajborokat ajánl mérsékelt áron. esetleg előnyös fizetési fel­tételek mellett Fr. Caspari földbirtokos Medgyesen Szöílőoltványok, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a ieg- ke esettebb fajokból, legiobb minőségben, garan­tált faitiastán kaphatók CASPAR! FR.-nól Med- gyes-Mediaş, jud. Tárnává-Maré. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen" különlegesség.

Next

/
Thumbnails
Contents