Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-04 / 51. szám

XIV. ÉVF. 51. SZÁM.

emum

s

Ötödik KovácsJános megmenekült . ♦

Bajok, melyek az ember nevében rejtőznek

(Kolozsvár, március 2.) Az öreg Kovács János Kolozsborsáról, e néven az ötödik, ebben a meglehetősen ismeretlen helységben, megmenekült- S éppen azért menekült meg, amiért az illető faluban kereken ötön hallgatnak még erre a névre. Igaz, hogy éppen forditva is felállíthatjuk ezt a tételt s akkor is ugyanakkora lesz az igazsága. Ha igy mondjuk: Kovács János azért került bajba, mert Kolozsborsán vele együtt öt Kovács János él. Tehát ez okból jutott ki a kellemetlenségekből, de végeredményben ez a körülmény húzta ki a csávából.

Arról van ugyanis szó, hogy egy kolozsvári román ezredesnek, aki egyébként jelenleg a nyugdíjasok nem valami különösképpen irigyelt társadalmának tagja, Szűz Nándor nevű kolozs- borsai erdődre egy őszi este jó fogást csinált. Miután hosszabb ideig kitartóan és kellő ravaszsággal figyelt egy sötét árnyékot, a kellő pillanatban elöbujt rejtekhelyéről s rátette kezeit az illető, most már testet öltött árnyékra, aki nehány fadarab szállításával foglalkozott. Ami még nem lett volna baj, de a fadarabokat az ezredes ur erdejében vágta, ami már azután mindenesetre jogosan hívta ki az erdőkerülő legnagyobb megbotránkozását és méltatlankodását. Ezek megtörténte után a fatolvajt bekísérte a község csendcrségére s itt megállapították, hogy a neve Kovács János. i

A esetről pontosan felvették az előirt jegyzőkönyv* k-t, majd pedig Kovács Jánost azzal bocsátották haza, hogy várjon csak, mert rövidesen bíróság elé fog kerülni s igy meg úgy megtanulja majd, hogy nem szabad más erdejében iát szállítani, különösen olyan gyanús körülmények közt, mint az őszi este.

Az Ígéret be is teljesedett, annyiban, hogy hétfőre kitűzték tárgyalásra Kovács János falopási ügyét.

A bíróság Kovács János fejére olvassa, hogy ő ekkor és ekkor, ennyi és ennyi köbméter fát lopott az ezredes ur erdejéből s ezért most felelősséggel tartozik.

— Hogy én... Hogy én loptam volna1? — bot- ránkozik meg kitörő őszinteséggel az öreg.

— Hogy hívják magát?

— Kovács János a nevem, igy hívták az apámat is.

— És hova való?

— Kolozsborsára.

Az adatok egyeznek a csendőrségi jegyzőkönyvvel, a bíróság megállapítja, hogy tévedésről nem lehet szó.

Kovács Jánost leültetik a vádlottak padjára. Le is ült s közbe most már egy kicsit furcsán érezve magát, gondolkozik úgy, fehérfejü, hatvanévesek módjára, félhangosan:

— Hát, hogy ilyen történjen az emberrel... Igazán sohasem hittem volna... Még azt mondják, hogy én fát loptam.. .

De jön a tanú. A koronatanú. (A romantikus névre hallgató Szűz Nándor erdőkerülő.)

A tanú szépen sorjában elmondja az őszi estén történteket.

Az ügyész ur kéri, hogy a tanút szembesítsék a vádlottal.

— Na jöjjön ide, öreg!

Kovács István fehér fejjel odamegy.

— Meg mer-e esküdni arra, hogy én voltam az, akit az erdőben megfogott? Mert én meg merek — s olyan keresztet vet magára, miköz ben szemeit az ég felé forditva esküszik, hogy a legbigottabb hivők is eltanulhatnák.

És Szűz Nándor nem esküszik meg. Szűz Nándor azt tartja, hogy az a bizonyos fatolvaj valamivel magasabb és szélesebb volt, s azonkívül, mintha fiatalabb is lett volna

Ez elég az üdvösséghez, illetve ahhoz, hogy Kovács János békében hazamehessen a bíróságról, ahova hatvan éven át egyszer, sem hívták még.

Az elnök megkérdi:

— Van még valaki a maga falujában, akit Kovács Jánosnak hivnak?

— Vannak bizony rajtam kivül éppenséggel még négyen, — feleli az öreg s ezzel elvágja a gordiusi csomót s_ egyben a bíróság kezébe adja Kolumbus Kristóf tojása titkának megoldását.

A jegyzőkönyv végére odaírják, hogy „a vádlott azonossága nem azonos a vádlottéval“ a ezzel az ügy be van fejezve a Btk. paragrafusainak szigorú alkalmazásával. (sz. b )

Baansa

FŐNYEREMÉNY:

II

lei, AIbina*Barck fizeti

E**y sersfessy ára 100 ief. Résifvssz az összes osztályokon.

A KOLOZSVÁRI MENTŐK KÉSZPÉNZSORSJÁTÉKÁNAK JÁTÉKTERVE.

Főnyeremény 1,000.003 Sei. Összes nyeremények garantálja és fizetve „Bgnca Albina, 0&2|-SColozsvárs(.

Sorsjegyek kaphatók az ország egész területén, u-cai árusoknál, üzletekben, tőzsdékben, lapok kiadóhivatalában, fodrászoknál, bankokban és Központi sorsjegyiroda, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 16. Telefon 833. Postai rendelések 117 lei előzetesen beküldött összeg ellenében szélküldetnek. Külön nyeremény jegyzék kibocsdjtva és hirlapilag közölve.

Marom nappal a áeisaetés istám

követi© a halálba tragikus sorsu fiát id. Heftier József

Egész déleíŐtt gyárálvstn foglalatoskodott és délután 4 érakor megölte a szivbénoMs — A Melíter*csaíád tragédiája beteljesedett a családfő váratlan halálával

(Kolozsvár, március 2.) Alig nehány napja, hogy a kolozsvári Reitter-család a város közönségének nagy részvéte mellett elhantolta iíj. Reitter Józsefet, aki egy elkeseredett pillanatban önkezével vetett véget életének és hétfőn délután futótűzként terjedt el a hir, hogy idősebb Reitter József, a tragikus sorsú fiatal gyáros édesapja hirtelen meghalt. Mindenkinek arra kellett gondolnia, hogy a Reiter-családot ért újabb megdöbbentő katasztrófa összefüggésben áll a fiatal Reitter József öngyilkosságával, mert az életerős, hatalmas fizikumú ember beteg sem volt és bizonyára csak az utóbbi napok izgalmai őrölték fel ellenállóképességét.

Parajdról Kolozsvárra.

A most elhalt Reitter József ősei Németországból költöztek Erdélybe évtizedekkel ezelőtt. Idősebb Reitter József édesapja annakidején Parajdon alapított gyufagyárat, amelyet szorgalmával és korrekt üzleti elveivel virágzó vállalattá fejlesztett. Fiait már úgy iskoláztatta, hogy később mint kitűnő szakemberek vehessék át a gyufagyári üzem vezetését. A most elhunyt Reitter József Zürichben és Párizsban tanult hosszabb ideig és vegyészmérnöki oklevéllel a zsebében tért haza. A Reitter fiuk — József és Aladár — már teljesen magyar szellemben nőttek fel, teljes lélekkel olvadtak bele a magyarságba. Reitter József Garassy Gizellát vette feleségül és apja halála után a parajdi gyár vezetését megosztotta testvérével, Reitter Aladárral. Ezelőtt mintegy huszonöt évvel a gyufagyárat Kolozsvárra helyezték át és a vasúti állomáson túl felépítették a hatalmas gyártelepet. A vállalat folyton fejlődött és bizonyára ma is konszolidált, erős alapokon nyugvó üzem volna, hogyha az imperinmváltozással sor nem kerül kisajátítására. Aránylag csekély összegért, (> millió lejért vette át az állam a gyufagyárat, amelynek objektumai ma legalább 100 milliót érnének. <Tragédiáik sorozata

A Reitter-családra a háború alatt egyik csapás a másik után szakadt. Reitter Józsefnek öt gyermeke volt, akik közül Reitter Andor, mint tüzérzászlós ment el a világháborúba. Az elegáns, fiatal katona aztán ott vérzett el a becsület mezején. Másik fia, Jenő, szintén tragikusan fejezte be életét. A budapesti műegyetem hallgatója volt és amikor fáradságos munkájának gyümölcsét akarta learatni, a diploma kiállítása’ előtt váratlanul meghalt.

A családot ért katasztrófák betetőzéséül történt meg aztán a kolozsvári gyufagyár kisajátítása. A kártérítés gyanánt kapott összeget a két Reitter-testvér felosztotta egymás között, Reitter Aladár Pestre költözött, ahol üzleti vállalkozásokba fogott. A rossz konjunktúra azonban Reitter Aladárnak minden pénzét elúsztatta s az egykori gazdag kolozsvári gyufagyáros ma minden vagyon nélkül áll. Testvérének anyagi összeomlása is súlyosan érintette Reitter Józsefet, aki azonban nem nyugodott bele a sors mostohaságába s egész erejével fogott hozzá, hogy uj egzisztenciát teremtsen magának és családjának. Megalapította a faszeg és fogvájó gyárát s az üzem vezetését fiával együtt a lcglelhiismcretesebben és legpontosabban végezte- A fiatal Reitter József öngyilkossága aztán itt is beleszólott nagyratörő terveibe. Egyszerre nyakába szakadt a gyár irányításának minden terhe.

Reitter József talán sohasem volt beteg. Mindössze egy kicsit elhízott és az orvosok ki|sebb fokú érelmeszesedést állapítottak meg rajta. Ez azonban egy pillanatig sem vette el életkedvét. Mindig friss, vidám és jókedvű volt. Fiának tragikus halála és temetése óta azonban mintha lekerült volna a mosoly az arcáról. A temetés után rezignált hangon mondotta leányának, dr. Kern Aladár budapesti bank- tisztviselő feleségének:

— Meglátod fiacskám, hogy rövidesen én is Józsi titán megyek... Ezt a kijelentést a vigasztaló szavak egész özöne követte és senki sem sejtette, hogy a jóslat olyan hamar beteljesedik.

Hétfőn reggel rendes napi programjához híven kocsira ült, kiment a gyárhoz, ahonnan délután két órakor tért vissza. Rosszullétéről sem a délelőtt folyamán, sem az ebédnél nem panaszkodott. Három óra körül azonban szédülni kezdett, lefeküdt és négy órakor beállott a szivbénulás, a hirtelen halál.

Reitter József Kolozsvár közéletében is jelentős szerepet játszott, különösen mint a kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank felügyelőbizottsági tagja. Húsz év óta mindig pontosan megjelent, úgyszólván naponta a bankban és élénken érdeklődött a bankélet minden mozzanata iránt.

Reitter József halálát feleségén és leányán kivül márcsak az egyetlen megmaradt fin gyászolja, aki külföldön végzi egyetemi tanulmányait és akit most hazatáviratoztak. Kolozsvár magyar társadalmában óriási részvét nyilvánul meg a sorsüldözött család iránt.