Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-30 / 73. szám
Kolozsvár! cipész gyászjelentése a katasztrófa előtt álló kisiparról A szakiparosok fizetésképtelenek lesznek, gépeiket, szerszámaiba elárverezik, kenyérkeresetük megszűnik & helyüket kénytelenek átengedni a kontároknak CRolottvdr, március 28.) A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara 5239—930. szám alatt {elhívást intézett Jakner József kolozsvári cipészmesterhez, hogy a lábbeli-készitő ipar mai helyzetéről részletes jelentést tegyen. Jakner jelentése szomorú képet vázol fel a lábbeli-készitő ipar katasztrófájáról. Jelentéséből'az alábbi részleteket közöljük: — Az utóbbi években a cipész kisiparosság valósággal élethalálharcot folytat a végső pusz tulás veszélye ellen. A munkanélküliség vészé delmesen nő, a munkaalkalmak pedig mind szükebb térre szorulnak. Az utolsó időkben az ipari tevékenységet károsan az alábbi tényezők befolyásolták: 1. Munkahiány következtében folyton emelkedik a munkanélküliség, az általános munkanélküliség pedig, amely minden társadalmi osztálynál jelentkezik, a minimumra csökkentette a készcipő megrendeléseket. 2. A gyáripar tankszerü módon valósággal lehen- gerli a kézműipart. 3. Az adók folyton szaporodnak s az iparosság már nemcsak az adóját, hanem a betevő falatját sem tudja megszerezni. Az általános leépítéssel kapcsolatosan a cipészipar is kénytelen elbocsátani a munkásait. Á legnagyobb baj a hitelmegszoritás, a kisipari kölcsön hiánya, a magánbankok magas kamatja, a kartellek garázdálkodása, amelyek nem az áru minőségének a feljavítására jöttek létre, hanem az árak emelésére. Különösen az adózás lehetetlenül magas. A nyomor olyan óriási mé retü, hogy a cipészcsaládok inég a betevő fa latjukat sem tudják megszerezni, nem is szólva arról, hogy gyermekeiket sem tudják iskoláztatni. Az adókivető bizottságok mindezt nem veszik figyelembe, hanem könyörtelenül rójják ki a legmagasabb adókat. Különösen súlyos terheket ró az iparosra a forgalmi adó, amely egyenlő a rendes ipari adóval. A legtöbb kisiparos ilyen körülmények között fizetésképtelen, gépeit, szerszámait elárverezik, kenyérkeresetétől elesik, kénytelen átengedni helyét a kontároknak. A fogyasztás napról-napra apad, már a mult esztendőben annyira megfogyatkozott, hogy nagyon sok iparos kénytelen volt iparengedélyéről lemondani. Kolozsváron körülbelül 305 cipésziparos van s ma már meg lehet állapítani, hogy ebből még két százalék sincs olyan, aki adósságcsinálás nélkül végig tudta küzdeni a mult esztendőt. Ami a fogyasztást és a termelést illeti, meg lehet állapítani, hogy az 1929. évihez képest a mult esztendőben körülbelül 35 százalékkal csökkent a munkaalkalom, a munkáselbocsátások miatt természetesen gombamódra szaporodnak a kontárok, akik házról-házra járva veszik fel a javitási munkálatokat, sőt ángyon sokan uj munkát is vállalnak. A szakmai nyomort nagyban növeli a különböző kedvezményekkel ellátott szövetkezetek létesítése is. Jakner szerint maga az ipartestület sem áll hivatása magaslatán, csak adminisztrációs munkát végez, a szakosztályoknak nincs meg a megfelelő hatáskörük. Helyesli a kézműves-kamara felállítását, amely a kis- és kézműipar érdekeit fogja védelmezni. Sérelmezi, hogy a kisiparosokat az állami lábbeliszállitásokból kihagyják és csak egy pár protezsált egyént részesitenek állami megrendelésekben. Itt is a gyáriparosok jönnek ki jobban. Â kisiparosságnak egyik legnagyobb baja, hogy nincsenek megfelelő képviselői a -közélet miridep fórumán. Végül pedig az alábbi javaslatot tette: 1. igazságos, progresszív alapon lévő adózást s a forgalmi adó teljes eltörlését. 2. Olcsó kamatú és hosszúlejáratú kisipari kölcsönök folyósítását. 3. Az állami munkák igazságos szétosztását. 4. A kartellek feloszlatását, vagy a legszigorúbb ellenőrzését. 5. Az állam részéről a legmesszebbmenő támogatást a kisiparosok részére. 6. Modern ipartörvény megalkotását. 7 A tanoncoktatás uj alapokra való fektetését. 8 A tartományi igazgatóság területére egy Ko lozsváron felállítandó és egy állandójellegü cipészszakiskolát szakoktatók és vándortanitók számára. 9. Termelő, beszerző és értékesítő szövetkezetek létesítését. 10. A bőr- és eipokeres- kedők munkával való ellátását. 11. A törvénykezés gyorsítását, mivel az elkészített és ki nem fizetett munkák bérét ma az iparosok nem kap hatják meg. 12. A kontárok szigorú üldözését és 13- Kézmüveskamara felállítását. A 4 Is 6 hengeres FEDER&-L, teher- és auto’ausalváz a Jelenkor legtökéletesebb márkája. Hvdrauiikus négy kerékfék, dupla rugózás, hosszabbított alváz, motorpumpa, a legmegbízhatóbb kon. m sírukció Kérjen ajánlatot. Igen kedvező lixetést feltételek. - állatidé atüalréu raktár kerületi képviselet: Carl Weindl's Söhne, Sibiu Automobillá rt., Cluj Automobilja rt., Sattnar Vezérképviselet: Insfisstria £ton&mta*‘ KH. Tim.fosra. Kerületi képviselet: TransyiVania rt., Ottorbeiu Rausenbaum Pál, Reghin A kolozsvári ipartestüSet óvóintézkedéseket és gyorsított büntető eljárást kért a kontárok ellen (Kolozsvár, március 28.). Több szakosztály; kérésére a kolozsvári ipartestület újabb memorandummal fordul á tartományi igazgatósága hoz, valamint az ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz és kéri, hogy a kontárokkal szemben a legradikálisabb eszközöket alkalmazzák. A memorandum utal az 1884. évi ipartörvényre, amely csak a tett elkövetésének a büntetésére szorítkozik, azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kihágás további elkövetését gátolja. Az ipartestület tehát olyan intézkedéseket kér, hogy a végrehajtó közegeknek joga legyen tettenérés esetén az elsőfokú iparhatósághoz elővezettetni, tőlük a munkaszerszámokat elkobozni és azonnal Ítélkezni felettük. Kéri továbbá a memorandum, hogy a jövőben tettenérés esetén, ha a kontár a rárótt büntetást azonnal nem tudja kifizetni, akkor a pénzbüntetés azonnal foganatosítandó elzárásra is átváltoztatható legyen. A memorandum rámutat arra is, hogy a kontárok sokkal olcsóbban állíthatják elő az iparcikkeket, mert nem járulnak hozzá a közköltségekhez s az általuk készített áru sokkal silányabb. A kontárnak nincsen állandó vevője, csak futó vevőkörrel dolgozik és igy az előállított áruért semmi felelősséget nem vállal. A memorandum végén kifejti azt, hogy nemcsak az iparengedéllyel dolgozó iparosoknak, hanem az államnak és a hatóságoknak is eminens érdeke, hogy a kontárkérdést végre rendezze és az iparosság parazitáit végleg megfékezze. * —---------------------------------— IPAROSJfIREK Az építőipari tanoncok iskolaidejének szabályozása. A kolozsvári építőipari szakosztály megkeresést intézett az ipartestülethez, amelyben kéri az építőipari tanoncok iskolai látogatása idejének a szabályozását. A szakosztály kéri, hogy az előadások délután öt órakor kezdődjenek, s ha lehetséges, a tanoncok csak télen járjanak iskolába, mert a nyári hónapokban arra nincs idejük. A múltban délután négy órakor kezdődtek az előadások, ami akadályozta a munkát, különösen a nyári hónapokban, midőn a tanoncokra a legnagyobb szüksége van az építőiparosoknak. A masamód-iparosok túlórázást kérnek. A kolozsvári masamód-iparosok, a kalapos és masamód alszakosztály utján kérvényt adtak be a munkaügyi minisztériumhoz, amelyben azt kérik, hogy a főszezon idejére, vagyis március, április, május, szeptember, október és november hónapokra túlórázni lehessen. Tekintettel arra, hogy a masamódipart csak 1928. évben kötötték képesítéshez, még nem volt elegendő Idő arra, hogy elegendő munkást képezzenek ki. A normális munkaidőt a szezonok tartamái a tehát meg kell hosszabbitani, mert a normális munkaidő alatt a megrendeléseket uem lehet elvégezni s a közönséget pontosan kiszolgálni.
