Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-30 / 73. szám

Kolozsvár! cipész gyászjelentése a katasztrófa előtt álló kisiparról A szakiparosok fizetésképtelenek lesznek, gépeiket, szerszámaiba elárverezik, kenyérkeresetük megszűnik & helyüket kénytelenek átengedni a kontároknak CRolottvdr, március 28.) A kolozsvári ke­reskedelmi és iparkamara 5239—930. szám alatt {elhívást intézett Jakner József kolozsvári ci­pészmesterhez, hogy a lábbeli-készitő ipar mai helyzetéről részletes jelentést tegyen. Jakner jelentése szomorú képet vázol fel a lábbeli-ké­szitő ipar katasztrófájáról. Jelentéséből'az aláb­bi részleteket közöljük: — Az utóbbi években a cipész kisiparosság valósággal élethalálharcot folytat a végső pusz tulás veszélye ellen. A munkanélküliség vészé delmesen nő, a munkaalkalmak pedig mind szükebb térre szorulnak. Az utolsó időkben az ipari tevékenységet károsan az alábbi tényezők befolyásolták: 1. Munkahiány következtében folyton emelkedik a munkanélküliség, az álta­lános munkanélküliség pedig, amely minden társadalmi osztálynál jelentkezik, a minimum­ra csökkentette a készcipő megrendeléseket. 2. A gyáripar tankszerü módon valósággal lehen- gerli a kézműipart. 3. Az adók folyton szapo­rodnak s az iparosság már nemcsak az adóját, hanem a betevő falatját sem tudja megszerezni. Az általános leépítéssel kapcsolatosan a ci­pészipar is kénytelen elbocsátani a munkásait. Á legnagyobb baj a hitelmegszoritás, a kisipari kölcsön hiánya, a magánbankok magas kamat­ja, a kartellek garázdálkodása, amelyek nem az áru minőségének a feljavítására jöttek létre, hanem az árak emelésére. Különösen az adózás lehetetlenül magas. A nyomor olyan óriási mé retü, hogy a cipészcsaládok inég a betevő fa latjukat sem tudják megszerezni, nem is szólva arról, hogy gyermekeiket sem tudják iskoláz­tatni. Az adókivető bizottságok mindezt nem veszik figyelembe, hanem könyörtelenül rójják ki a legmagasabb adókat. Különösen súlyos terheket ró az iparosra a forgalmi adó, amely egyenlő a rendes ipari adóval. A legtöbb kis­iparos ilyen körülmények között fizetésképtelen, gépeit, szerszámait elár­verezik, kenyérkeresetétől elesik, kény­telen átengedni helyét a kontároknak. A fogyasztás napról-napra apad, már a mult esztendőben annyira megfogyatkozott, hogy na­gyon sok iparos kénytelen volt iparengedélyéről lemondani. Kolozsváron körülbelül 305 cipész­iparos van s ma már meg lehet állapítani, hogy ebből még két százalék sincs olyan, aki adós­ságcsinálás nélkül végig tudta küzdeni a mult esztendőt. Ami a fogyasztást és a termelést illeti, meg lehet állapítani, hogy az 1929. évihez képest a mult esztendőben körülbelül 35 százalékkal csökkent a munkaalkalom, a munkáselbocsátá­sok miatt természetesen gombamódra szaporod­nak a kontárok, akik házról-házra járva veszik fel a javitási munkálatokat, sőt ángyon sokan uj munkát is vállalnak. A szakmai nyomort nagyban növeli a különböző kedvezményekkel ellátott szövetkezetek létesítése is. Jakner sze­rint maga az ipartestület sem áll hivatása ma­gaslatán, csak adminisztrációs munkát végez, a szakosztályoknak nincs meg a megfelelő hatás­körük. Helyesli a kézműves-kamara felállítását, amely a kis- és kézműipar érdekeit fogja vé­delmezni. Sérelmezi, hogy a kisiparosokat az állami lábbeliszállitásokból kihagyják és csak egy pár protezsált egyént részesitenek állami megren­delésekben. Itt is a gyáriparosok jönnek ki jobban. Â kisiparosságnak egyik legnagyobb baja, hogy nincsenek megfelelő képviselői a -közélet miridep fórumán. Végül pedig az alábbi javaslatot tette: 1. igazságos, progresszív alapon lévő adó­zást s a forgalmi adó teljes eltörlését. 2. Olcsó kamatú és hosszúlejáratú kisipari kölcsönök fo­lyósítását. 3. Az állami munkák igazságos szét­osztását. 4. A kartellek feloszlatását, vagy a legszigorúbb ellenőrzését. 5. Az állam részéről a legmesszebbmenő támogatást a kisiparosok részére. 6. Modern ipartörvény megalkotását. 7 A tanoncoktatás uj alapokra való fektetését. 8 A tartományi igazgatóság területére egy Ko lozsváron felállítandó és egy állandójellegü ci­pészszakiskolát szakoktatók és vándortanitók számára. 9. Termelő, beszerző és értékesítő szö­vetkezetek létesítését. 10. A bőr- és eipokeres- kedők munkával való ellátását. 11. A törvény­kezés gyorsítását, mivel az elkészített és ki nem fizetett munkák bérét ma az iparosok nem kap hatják meg. 12. A kontárok szigorú üldözését és 13- Kézmüveskamara felállítását. A 4 Is 6 hengeres FEDER&-L, teher- és auto’ausalváz a Jelenkor legtökéletesebb márkája. Hvdrauiikus négy kerékfék, dupla rugózás, hosszabbított alváz, motorpumpa, a legmegbízhatóbb kon. m sírukció Kérjen ajánlatot. Igen kedvező lixetést feltételek. - állatidé atüalréu raktár kerületi képviselet: Carl Weindl's Söhne, Sibiu Automobillá rt., Cluj Automobilja rt., Sattnar Vezérképviselet: Insfisstria £ton&mta*‘ KH. Tim.fosra. Kerületi képviselet: TransyiVania rt., Ottorbeiu Rausenbaum Pál, Reghin A kolozsvári ipartestüSet óvó­intézkedéseket és gyorsított büntető eljárást kért a kontárok ellen (Kolozsvár, március 28.). Több szakosztály; kérésére a kolozsvári ipartestület újabb memo­randummal fordul á tartományi igazgatósága hoz, valamint az ipar és kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz és kéri, hogy a kontárokkal szemben a legradikálisabb eszközöket alkal­mazzák. A memorandum utal az 1884. évi ipartör­vényre, amely csak a tett elkövetésének a bün­tetésére szorítkozik, azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a kihágás további elkövetését gátolja. Az ipartestület tehát olyan intézkedéseket kér, hogy a végrehajtó közegeknek joga legyen tettenérés esetén az el­sőfokú iparhatósághoz elővezettetni, tőlük a munkaszerszámokat elkobozni és azonnal Ítél­kezni felettük. Kéri továbbá a memorandum, hogy a jö­vőben tettenérés esetén, ha a kontár a rárótt büntetást azonnal nem tudja kifizetni, akkor a pénzbüntetés azonnal foganatosítandó elzárás­ra is átváltoztatható legyen. A memorandum rámutat arra is, hogy a kontárok sokkal ol­csóbban állíthatják elő az iparcikkeket, mert nem járulnak hozzá a közköltségekhez s az ál­taluk készített áru sokkal silányabb. A kontár­nak nincsen állandó vevője, csak futó vevőkör­rel dolgozik és igy az előállított áruért semmi felelősséget nem vállal. A memorandum végén kifejti azt, hogy nemcsak az iparengedéllyel dolgozó iparosok­nak, hanem az államnak és a hatóságoknak is eminens érdeke, hogy a kontárkérdést végre rendezze és az iparosság parazitáit végleg meg­fékezze. * —------­---------------------------— ­IPAROSJfIREK Az építőipari tanoncok iskolaidejének sza­bályozása. A kolozsvári építőipari szakosztály megkeresést intézett az ipartestülethez, amely­ben kéri az építőipari tanoncok iskolai láto­gatása idejének a szabályozását. A szakosz­tály kéri, hogy az előadások délután öt órakor kezdődjenek, s ha lehetséges, a tanoncok csak télen járjanak iskolába, mert a nyári hónapok­ban arra nincs idejük. A múltban délután négy órakor kezdődtek az előadások, ami akadá­lyozta a munkát, különösen a nyári hónapok­ban, midőn a tanoncokra a legnagyobb szük­sége van az építőiparosoknak. A masamód-iparosok túlórázást kérnek. A kolozsvári masamód-iparosok, a kalapos és masamód alszakosztály utján kérvényt adtak be a munkaügyi minisztériumhoz, amelyben azt kérik, hogy a főszezon idejére, vagyis már­cius, április, május, szeptember, október és no­vember hónapokra túlórázni lehessen. Tekin­tettel arra, hogy a masamódipart csak 1928. év­ben kötötték képesítéshez, még nem volt ele­gendő Idő arra, hogy elegendő munkást képez­zenek ki. A normális munkaidőt a szezonok tartamái a tehát meg kell hosszabbitani, mert a normális munkaidő alatt a megrendeléseket uem lehet elvégezni s a közönséget pontosan kiszolgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents