Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-30 / 73. szám
XIV. EVF 73. SZÁM, Az erszág legmodernebbül berendezett uj magánklinikája, sebé- szeli, szülészeti, bel-, ideg-. n6-. gége-, slb. betegek részére* — Röntgen, Quartz. Diathermia. villany- és vizgyógyd-zat. Nyllvâ- J nos győgry- (kén, szénsav, stb.) k£td- én gőzfürdő. — ■ Marosvásárhely! Szótárion m Ápolási és ellátási dü tcttíon szobftban 150. kétöjpyasb»n T)) g lei Klinikai osztályon napi 150 lei. nyolc napra összes költség 1 orvosi díjjal együtt, brlgyógyásztttii szülészeti stb* esetekoen legfenneao B 2000 lei. operáció esetén 5000 lei. - Sxabv»d orios r&lnszlíin. A szenátusban nagy beszéd kíséretében utasította vissza Sándor József szenátor a Magyar Párt nevében a főiskolai törvénytervezetet A javaslatnak úgy elvi, mint végleges intézkedései kis? bbségellenesek (Bukarest, március 28.) A főiskolai törvény- tervezet szenátusi vitájával kapcsolatosan az Országos Magyar Párt nevében Sándor József szenátor mondott nagy beszédet, amelyben a törvényjavaslatot alaposan izekre szedte, kimutatva, hogy annak úgy elvi, mint több részletes intézkedése kisebbségellenes, sőt ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel is, amelyeket nemzetközileg és alkotmányjogilag vállalt Románia. A Magyarországellenes vádakkal szemben kimutatta, hogy a régi osztrák-magyar monarchia területén a nemzetiségek főiskolai neveltetésétől az állam nem húzódozott, a törekvő román és német ifjúságot semmiféle nemzeti érzésben nem utasította vissza. Történelmi autókkal bizonyltja, hogy a külföldi egyetemekkel egyenrangú nivón mit tett Magyarország ezer esztendő alatt a főiskolai oktatás érdekében. Tiltakozik az ellen az elvi beállítás ellen, hogy az egyetemi és felső oktatás kizárólag az államé. Követeli, hogyha egyetemet, ugyan ma elsősorban az állam létesít és tart fenn, de a felügyeleti jog megtartásával és a nyilvánossági jog feltételei mellett államsegéllyel is létesíthessenek és tarthassanak fenn erkölcsi testületek, egyházak és esetleg magánosok is iskolákat. A példák tömegével bizonyítja, hogy igy voll ez a múltban és igy van jelenleg is. A szabad oktatás elvét Magyarország minden téren igyo kezett megvalósítani. Hivatkozik a román állam kötelezettségével kapcsolatosan a kisebbségi szerződés 9., 30. és 11. szakaszára, amelyek biztosítják a kisebbségeknek ezt a jogot, sőt a székelyek és szászok kifejezett egyházi és iskolai autonom jogát is. Az alkotmány ötödik szakasza szintén leszögezi, a szabad oktatás elvét. A 24-ik szakasz szintén ilyen irányban intézkedik. Második általános kérdés, amihez hozzászól, az autonómia és ellenőrzés ügye. Ennek érdekében követeli az egyetemi numerus klauzus- ra, fajmaximálásra és kiselejtezésre vonatkozó erőszakos és mesterséges intézkedések törlését. Ezek az intézkedések demokráciaellenesek, pedagógiai szempontból is tarthatatlanok és állami szempontból egyenesen veszélyesek, mert nem a szociális kérdés megjavítására, hanem jakobinizmushoz vezethetnek, amely pedig féltestvér a szovjettel. Az ifjúsági szervezetek alakításánál teljesen kizárja az etnikai alapon való szerveződést. Erőszakos és jogtalan ez az intézkedés is, amely ellenkezik a kisebbségi szerződés 8. és 9.-ik paragrafusaival is. Az alkotmánytörvény ötödik szakasza világosan kimondja, hogy a „román állampolgárok etnikai, nyelvi vagy vallási ho- vatartozandóságra való tekintet nélkül birtokosi az állam összes törvényeiben lefektetett jogoknak, igy a gyülekezési és az egyesülési jognak is. Ezzel szemben a kolozsvári egyetem magyar ifjúsága négyszázhuszonhárom aláirással hiába folyamodott az egyetemi tanácshoz, kd sőbb a közoktatásügyi és vallásügyi miniszterhez, hogy saját egyesületté tömörülhessenek. Olyan egyesületbe, amelynek célja nem ellenkezik semmiféle állami, vagy állambiztonsúgi szemponttal, hanem megfelel a főiskolai hallgatók hivatásának. Külföldi egyetemeken az ifjúság mindenütt náció szerint szerveződött a múltban és igy van ez a jelenben is. Külön egyesülete volt a román egyetemi ifjúságnak Béesben, Budapesten és Kolozsváron is. A fenti szempontokon kivül nehány tanszéki és tanügyi intézkedés kérdésében állítja fel a magyarság minimális követeléseit. Hivatkozik Jorgára, aki nagy hallgatóság előtt kijelentette, hogy minden román egyetemen tanszéket kell szervezni a magyar nyelv és irodalom számára. — A szakosztályban hiába kértünk a kolozsvári egyetemhez — mondja Sándor József, — a már meglevő magyar nyelv és irodalomtörténeti és esztétikai tanszéken kivül egy külön rektorral ellátott magyar nyelvészeti, vagyis filológiai, egy magyar kisebbségi egyház jogtani és egy magyar történelmi tanszéket, kapcsolatban a magyar művelődéstörténettel s folklóréval Valamint a bukaresti egyetemen egy magyar nyelv és irodalmi tanszéket. Hasonlóképpen hiába kértük, hogy az úgynevezett képesítő tanári vizsga tárgyai közzé vétessék fel a magyar nyelv és irodalom és hogy minden tanárjelölt, aki a kisebbségi, vagy paralel állami iskolákra nézve is érvényesíteni akarja az oklevelét, köteles legyen legalább egy évig magyar nyelvet (London, március 28.) Az indiai nacionalista kongresszuson meglehetősen feszült a hangulat. A kongresszus résztvevőinek egy csoportja nem akarja akceptálni a Gandhi és az alkirály között létrejött egyezséget. Gandhi ünnepélyesen kijelentette, hogy abban az esetben, ha a lord Irvinggel kötött egyezséget nem fogadják és irodalmat hallgatni és abból úgynevezett „examen partialet“ tenni. A magyar tanügyet illetőleg hivatkozik a román tudományos élet több kiválóságának nyilatkozatára, többek közt Costachescu miniszternek arra a kijelentésére is, amellyel „drasztikus rendszabályokénak nevezte a magánoktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a felekezeti iskolákat ősi jogaiktól megfosztották. Egyben kötelezte magát 1929. április havában a kamarában, inár mint miniszter, hogy a kérdés rendezésére javaslatokat fog előterjeszteni. 1929 február 1-ón Pop Ghita államtitkár hirlapilag jelentette ki, hogy az „emberi kulturközösség- ben“ ma csak az anyanyelvre való oktatás vezet. Hasonló modorban beszélt Pamfil Seicaru képviselő, tartott előadást Maniu Gyula, de mindezek ellenére a mult év julius havában a kisebbségi, illetve a magyar iskolaügyet felölelő és az illetékes miniszterhez benyújtott memorandumra válasz sem érkezett. — Mindezek számbavételével — fejezi be beszédét Sándor szenátor, — két kis pont elérésén kivül nincs nekünk semmi közünk az egyetemi javaslathoz sem, éppúgy mint tiz évi várakozás után hiába fogadtuk nagy örömmel és lelkesedéssel a mezőgazdasági szakoktatásról szóló törvényt is, mert nyomban rá a Comitetul agrar jobb törvény^ és igazság ellenére mindenestől elvette a romániai magyarság egyetlen földmi- velő iskoláját, az algyógyit, amely szintén magánalapítványból létesült, amelyet szintén társulati jogi személyiségi utón és tulajdonjogunk alapján akartunk továbbra is fenntartani. A kisebbségi szerződés s a polgári politikai és társadalmi jogok alapján követeli a magyar egyetem és főiskolák létesítését is, azonkívül a kivánt tanszékek létesítését is. Az országos Magyar Párt nevében a javaslatot nem szavazza meg. el több táplálékot nem vesz magához és halálra éhezteti magát. Az el nem fogadás fényéből ugyanis arra következtet, hogy népének már nincsen szüksége reá. Az indiai alkirály egyébként elutasította Gandhinak azt a kérését, amelyben engedélyt kér az északnyugati területek beutazására. Egész Kolozsvár ABC t tanulja Sir. Necuícea 1 sz. alaíi (Renner palotával szemben). az tudja Ön hol ? Bejárat a kapu alatt! GeersgeíÉek Crep de ebinek Crepamtínek SBareccannek Tifiisek Selymek nagy tételben érkeztek raktárral itt még nem létezett olcsó árakban. GfősSiijcimi meg ágainkról III ahová: Gandhi klf elejtette, hogy halálra éhesteti magát* ha népe nem fogadja el a lord Irwinggel kötött egyezséget