Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-26 / 69. szám
TAXA FOST AIA FLA- TITA EN I-JMERAR No. 24256—927. CIaj*KoIog'!vir, 1931 már aas 26 Csütörtök Kumsum. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: , ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP 1 Érre 1200 lej, félévre 600» lej, negyed évre 300 leţ j Szerkesztőség és kiadóhivatal; Piaţa Unirii (Főtér) A, egy hóra 100 lej. Teieíon: WB, 6-94. Ara 5 lej. | XIV. éviotyam 69-1 k sas ám 4 ELŐFIZETÉS MAGYAKORSZAGON : 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A DETERDINGLEGENDA Egy előkelő ur tartózkodik most Bukarestben, Deterding, a petróleum mágnás, a világ pénzügyi sorsa intézőinek egyike. Deterdinget évek hosszú sora óta legenda veszi körül, a titok sűrű homálya, mini mindazokat, akiknek kezei elnyúlnak Öt kontinens valamennyi sarkába. Deterding itt és Deterding ott, Deterding, akiről regényt ir Upton Sinclaire, Deterding, akinek egy gombnyomására népek marakodnak össze, vagy népek békülnek meg, Deterding, akit egy berlini törvényszéki tárgyalás kapcsán gyanúba fogtak, hogy forradalmat ké- szit elő georgiai felkelőkkel a szovjet ellen — német segítséggel, nos, Deterding örökösen az érdeklődés középpontjában áll, akár gazdasági legyen az, akár politikai. Bizon vára nem a személye az, amely termeli maga körül a hitregét, bár valószinü, hogy ez a hollandus nagyvonalú ember, van akarata, fantáziája, organizáló tudása. A legendát az szövi meg körülötte, hogy nagyrészt a világ egyik legfontosabb nyersanyag készlete, a petróleum felett rendelkezik és kis hijja volt, hogy egy időben nem trösztösitette kezében a világ egész kőolaj termését. Ez a terv azonban nem sikerült, hatalmas ellenfelekkel találta magát szemben. Erről az emberről tudva van, hogy egy lépést sem tesz, hogy ne gondoljon egész élete síkját betöltő nagy céljára. És ha utazik, vonatra ül, pláne, ha Bukarestben köt ki, Románia fővárosában, úgy ennek is puszta udvariasságon túlmenő oka kell, hogy legyen. Végtére is a román petróleumipar még deterdingi mértékkel mérve sem bagatell és akárhogy is vesszük, a mi petróleumiparunknak nagy szerepe van. Mi sem természetesebb tehát, hogy Deterding romániai útja is tovább alkotja a legendát. Miért van itt, mit akar, meddig ül nálunk és innen hova megy? Sajtónak nem nyilatkozik, a király asztalánál ebédel, hivatalos kommünikét nem adnak útjáról. Egyik lap úgy tudja, hogy a Royal Dutch feje százmillió dolláros kölcsönt akar nyújtani nekünk, ha megkapja ellen értékképpen a romániai petróleumtermelés koncesszióját. Egy másik lap úgy vélekedik, hogy Deterding romániai útja az orosz petróleum dumping leküzdésének taktikai megbeszélésére irányul. Egy harmadik szőrmentén kezeli a kérdést és csak annyit mond, hogy okosabb lett volna, ha Deterding a kölcsön megszerzése előtt jött volna, de most, a kölcsön második transára vonatkozó szerződés szerint Románia hat hónapon belül csak a kölcsönnyuj- tók beleegyezésével vehet fel uj pénzeket. A negyedik, nos a negyedik azt irja, hogy csak a szokványos versenyfutásról van szó, aminek bizonysága, hogy Deterdinggel egyidejűleg sietve robogott be a konkurrens koncernnek bankárja, az amerikai Gordon Roch, hogy ellensúlyozza Deterding tárgyalásait. Mind a négy kombinációnak, hogy úgy mondjuk, meg vannak a maga tárgyi alapjai. Kölcsönre valóban szükségünk van és a petróleum koncessziónak terve már akkor is kisértett, amikor még nem volt oly divatos nálunk a mono- póliumos kurzus. Ami pedig az orosz petróleum- dumpingot illeti, a védekezésre is szükség van, hiszen csak nemrégiben tilttatta le a kormány azokat az orosz petróleumszállitmányokat, amelyek ha mindjárt idegen lobogó alatt is, egy romániai dunai kikötőben merészkedtek megjelenni. Ami pedig azt az aggodalmat illeti, hogy uj kölcsönt bizonyos időn belül nem vehetünk föl ez az érvelés is megállja a helyét. Nem is szólva arról, hogy mennyire igaz a Standard Oil és a Royal Dutch örökös harca, amely az egész vi9 nagyváradi és nmpos vásárhely i magyarellenes támadásali miatt Interpellált a tarában felé raagyarpárti képviselő (Bukarest, március 24.) A szenátus ülésén Danila Sabó folytatta és befejezte a feketeszesz ügyben bejelentett interpellációját és szigorú szankciókat követel a visszaélésekkel szemben. Costachescu miniszter a kormány nevében és az érdekelt reszortminiszterek nevében is biz tositja Sabaut, hogy a kellő időben érdemleges választ fog kapni. A kormány utasítást adott közegeinek, hogy az egész kérdésben a legteljesebb szigorral igyekezzenek rendet teremteni és a tényállást megállapitani. Bratu elnök jelenti, hogy több szenátor dá- irásával inditvány érkezett hozzá, amely parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését kéri a fekete szesz ügyben. Az indítvány* kiadták a szekcióknak. 'Miután a napirend kimerült, a szenátus ülését fél G-kor berekesztették és a szenátorok a szekciókban folytatták a munkát A kamara ülése. A kamara ülésén Popa kérdést intéz a miniszterelnökhöz Pop Cicio jogszerinti szenátor- sága ügyében. Condcescu hadügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a tiszti előléptetésekről szóló törvény módosításáról, továbbá egy 7 milliós hiteluyitásról. Biltiu Tancus kormánypárti a máramaros- szigeti mozgószinház ügyében intéz . kérdést a munkaügyi miniszternez. Lázár Illés szigeti képviselő védelmébe veszi az Astra mozgót és visszautasítja Biltiu vádjait. Hatieganu munkaügyi miniszter kijelenti, hogy van tudomása a dologról. Ezután a kamara megszavazza a munkanélküliek segélyezésére fordítandó tízmilliós hiteljavaslatot. Biltiu támadja Lázárt, aki ellentétet szit a máramarosi románság körében. Az interpelláció után a kamara büfféjében Lazar Ilié máramarosi képviselő és a kamara kvesztora, Biltiu képviselőt kérdőre vonta, hogy mié'rt' szítja alaptalanul a máramarosi ellenségeskedést. Biltiu válaszával nem volt megelégedve s kétszer egymásután arculütötte. Rövid dulakodás támadt, amit az odasiető Pam- fil Seicaru akadályozott meg. Lazar képviselő az incidens után kijelentette, hogy le fog mondani kvesztori tisztségéről. Bilţiu elküldötte segédeit Lazar képviselőhöz s az ügynek lovagias elintézése lesz. Nicólau kormánypárti interpellációt jelent be a feketeszesz ügyében. Â najgyváradi és marosvásárhelyi magyarellenes támadások a kamara, elolt László Dezső, magyarpárti képviselő interpellál ezután, amelyben szóvá teszi azokat a botrányos terrorisztikus támadásokat, amelyek főképen Biharmegyében, de szórványosan másut is mind sűrűbben fordulnak elő. Előadja, hogy március 23-án Bikarmegye tanácsának ülésén mintegy 50 diákból álló csoport vonult, be a tanácsterembe s az ülés alatt tüntette1? a magyar tanácstagok ellen. Mikor a tanácsülés véget ért, a távozó magyarpárti tanácstagokat megtámadták s a vasbotokkal felfegyverkezett diákcsoport dr. Kövér Gusztáv tanácstagot, valamint négy újságírót súlyos inzultusban részesített. Marosvásárhelyen pedig a vasgárda szervezet ottani elnöke, névszerint egy Oltean nevű diák, 21-én este a főuccán bottal felfegyverkezve támadta meg Sebestyén Miklós ottani lapigazgatói és botjával fejbevágta. Tette ezt azért, mert a népszámlálásnál követett eljárásokat lapjában Sebestyén bizonyos kommentárokkal kisérte Mind a két súlyos esetben a hatóságok elejét vehették volna az uccai támadásoknak, de nem akadályozták meg. Legerélyesebb tiltakozást jelent be a hatóságoknak ilyen magatartása ellen, mely a kisebbségek képviseleteinek kötelesség- teljesítését és a szintén kötelességüket teljesítő újságírókat nem védelmezi meg a terrorisztikus inzultusok ellen. Felhívja a belügyminisztert, hogy azonnal indítson szigorú vizsgálatot azok ellen a hatósági közegek ellen, akiknek a támadások megakadályozása kötelességük lenne, de szigorú eljárást és megtorlást követel a támadókkal szemben. Antonescu parlamenti iniciativából törvény- javaslatot terjeszt be a szerencsejátékok megrendszabályozásáról. Manoileşcu ipar- és kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a biztosítási törvény első szakaszának módosításáról, továbbá a eser- novici légi kikötő létesítéséről. Ezután a kamara 123 szavazattal 40 ellenében megszavazza a boléta-javaslatot. illetve a maguk monopóliumává tétetni, a romániai petróleummal is fog történni valami. A romániai petróleum a világpiacon nem kapja meg azt a jelentőséget, amelyet megérdemel. A romániai petróleumot fenyegeti a petróleum árának ingadozása, a szállítási nehézségek, az orosz konkurrencia fenyegető réme. Racionalizálni kell a petróleumtermelést, uj utakra kell vezetni ezt a Románia számára oly fontos iparágat, egyszóval: valaminek kell történnie, a petróleummal is. lágban folyik, miért ne folyna tehát Ploeşti közelében? Találgatunk, mérlegeljük ezt az eshetőséget, meg a másikat, meg kell elégednünk azzal, hogy majd a jövő fogja megmutatni: miért járt Deterding Romániában? Egy azonban bizonyos. Amikor a kormány felvetette a jelszót, hogy trösztösiteni kell, állami felügyelet alá kell venni a termelést, araikor sorra lepik meg az országot külföldi ajánlattevők, akik vagy ezt, vagy azt a termelési cikket akarják az állam,
