Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-16 / 61. szám

4 KtaXfriBMb XIV. ÉVF- 61. SZÁM. Még jelentkezhetík budapesti társasutazásunkra. Bl. csoport ärsdisä márc. 19.-én, csüáörtőkön a déli gyorssal SJ Gyermekek, kik a népükért dolgoznak Az erdeiül magyar ifjúság problémája, munkája és jövője mindinkább kezd az általá­nos érdeklődés középpontjába kerülni. Eddig kevesen voltak, akik felvetették a kérdést, hogy az egyetemi városokban tulajdonképpen mit is csinál a nehányszáz fiú és leány, akiknek a szü­lői verejtékes munka és gond, vagy a társada­lom lehetővé tette tanulmányai folytatását. Csak azokról az inkább politikai jellegű esemé­nyekről vett tudomást a. közönség, amelyek majdnem napról-napra nehezítették meg, vagy tették lehetetlenné boldogulását. Kétségtelen, hogy az erdélyi magyar ifjúságnak tiz év óta szinte legyőzhetetlen akadályokkal és elfogult­ságokkal kell megküzdenie, hogy boldogulhas­son. Olyan ideg sorvasztó szellemi-munkát kell végeznie, olyan anyagi és politikai megkötött­ségeket és rosszakaratokat kell maga alá gyűr­nie, amelyek akármilyen kiváló képességekkel rendelkező, érett férfit is próbára tennének. An­nál nagyobb elismeréssel kell megállapítanunk, hogy az egyenlőtlen küzdelemben a legnagyobb százalékban megállotta a helyét s a szellemi munka összes frontjain az élre tört. Akik figye­lemmel kisérték az utódállamok ifjúságának munkáját, örömmel állapíthatják meg, lrogy az erdélyi magyar főiskolai hallgatóság igen elő­kelő helyet foglal el ezen a téren. Az utóbbi időkben könyvek, cikkek, ankétek sorozata vi­lágított rá erre a munkára és hívta, fel a figyel­met a jövője felé nagy léptekkel haladó uj ge­nerációra. Kisebbségi ifjúnak sehol sincs nehe­zebb helyzete, mint itthon és a tiz esztendős megpróbáltatás, amennyit szervezetileg és eg­zisztenciális szempontból ártott, ugyanannyit használt is az öntudatra ébredés, céltudatosság, komolyság, élettapasztalatok, világoslátás és a helyzet felismerése szempontjából. Kétségtelen, hogy ennek megfelelően nagy átalakuláson ment át az ifjúság, úgyhogy annak lelki válságáról méltán jelenhettek meg tanulmányok és köny­vek. Ez a válság természetesen áldozatokkal is jár, de az életre hivatottak belső átalakulása az uj, modern időknek megfelelően történt. Felis­merte az erdélyi magyar ifjúság, hogy a régi életkeretek megszűnésével uj helyzet és uj fel­adatok várnak rá, amelyek csak a nagy világ­válság és szociális átalakulás megismerésével cs javukra való felhasználásával valósíthatók meg. Széles látókör, reális képességek és munka, emberi és emberiségi szempontok, a szociális és gazdasági nagy vonalakba való beleilleszkedés- sel tudnak csak boldogulni és ennek megfelelő­en kell ma már az egyéni sorsokat és jövendő­ket is elképzelni és kidolgozni. Ez azonban nem jelenti az erdélyi magyar ifjúságnál a mult értékeinek megtagadását, a régi kipróbált és nemzetet fenntartó ősi, magyar szempontoktól való elfordulást, a fajiság feladásával egy külö­nös nemzetközi keretekbe való belehullást, ha­nem azt az uj világnézetet, amely nem negdció- ja, hanem a mai modern viszonyok szerint való fejlődése a réginek. Ennek a világnézetnek a felismerése az ifjúság jövőjének a titka■ Termé­szetesen, igen sok tekintetben legalább is szo­katlan azokra nézve, akik a régi világ kialakult belső és külső formáiban és törvényeiben nőttek fel, de az élet nem ismer megállást és az uj ge­nerációt visszakényszeriteni ebbe, halált jelen­tene. Az uj élet és világ fejlődés, az ebből folyó munka és kötelességek felismerése, az egyénnek az adott kisebbségi keretek közt életet nyújtó egzisztenciális elhelyezkedése szabta meg az er­délyi ifjúságnak munkairányát is- Tisztában van legalább is a nagytöbbség vele. hogy bízó nyos irányban a hivatásnak megfelelően meg­szerzett szakképzettség mellett mellőzhetetlen szociális és gazdasági feladatok is várnak rá. Az uj világfejlődés, kultúra és civilizáció tech­nikáját, lehetőségeit meg kell ismerhiök, a nem­zetek szellemi versenyében meg kell államok helyüket és akármilyen pólya elképzelése, an­nak megszerzése első sorban nem a pályáknak a régi módszerek szerinti, esetleg államilag őr­zött és fenntartott stabilitásától függ, hanem a legtöbb esetben az arra reflektáló ifjú szakkép­zettségétől, szellemi, szociális, erkölcsi és gaz­dasági hivatottságától, képességétől és munká­jától. Kolozsváron például ebben az irányban ha­ladt az ifjúság önképzése. Nemcsak a pályájuk­hoz szükséges szakképzettséget igyekeznek meg­szerezni a főiskolákon, hanem öntudatos és rend­kívül figyelmereméltó önképző munkát is foly­tatnak a fenti szempontoknak megfelelően. Az ősztől kezdve például mintegy száz előadás hangzott el kizárólag az ifjúság részére, ame­lyek mindenike a fent megjelölt szellemi irány­ban való felvilágosítás szempontjából rendsze­resen elgondolt tervezetnek lényeges kiegészítő része volt. A különböző fórumok által kijelölt pályázatok eredménye szintén meglepetés volt ifjúságunk hivatottsága, tisztánlátása, világné­zete, gondolkodása és az erdélyi magyarság sor­sát ismerő jövőjét munkálni kész öntudatossága szempontjából. Így nevelődik az az uj generáció, amelytől bizonyos idő múlva füg géni fog az erdélyi ma­gyarság sorsa. így alakul ki minden irányban az uj középosztály, amely uj eszközökkel, meg­látásokkal, de a régi magyar öntudattal és érté­kekkel, emelt fővel végzi a szellemi, szociális és gazdasági munkát, irányítja az erdélyi magyar­ság jövőjét, biztosítva általa fennmaradását és további történelmi hivatását ezen a földön. Ha csak néhány szóval is, rá kelleti mutat­nunk az erdélyi magyar ifjúságnak, erre a csöndben dolgozó, ma még talán csak nehány­száz főből álló csapatára, hogy felhívjuk rá a magyarság figyelmét. Nem lehet és nem szabad őket magukra hagyni, érezniök kell, hogy mö­göttük nemcsak az egyesekért aggódó szülők százai állanak, hanem, egy egész nemzet, amely­re a megpróbáltatásokban is minden körülmé­nyek között számíthatnak. Érezniök kell ma­guk között azt a súlyos erkölcsi erőt, bizalmat, gondot és aggodalmat, szilárd kezet, amely el­juttatja őket arra a posztra, amelyre most ilyen szépen, ennyi lelkesedéssel itt-ott talán túlzással, de igaz akarattal, tiszta fővel és szép, magyar lélekkel készülnek. NYIRÖ JÓZSEF. A Pái&enrápát előkészítő bizottság párizsi ülésén a kisebbségi kérdés általános reu» ■ elesésével is Sog foglalkozni (Genf, március 14.) A március 24-én kezdődő Európa bizottság ülésének előkészületei most vannak folyamatban. Ez a bizottság a páneuró­pai alkotmány organizációjával és munkamód­szereivel foglalkozik. A genfi nagyülést meg­előzőleg a tizenkettes bizottság Párizsban ül össze és az elnökségét ismét Briand fogja vál­lalni. E bizottságban a következő államok vesz­nek részt: Németország, Anglia, Dánia, Spa­nyolország, Finnország, Franciaország, Görög­ország, Olaszország, Lengyelország, Portugá­lia, Svájc és Jugoszlávia. E megbeszélésen a német-lengyel kisebbségi panaszoknak aktuá- litásával kapcsolatosan fel fogják vetni annak a problémának kérdését, hogy a jövő kisebbségi joga mi­ként lesz behelyezhető a páneurópai ta­nácskozások kereteibe. Párizsban is kezdik látni, hogy a kisebbségi probléma megbékítő megoldása nélkül nincs Páneurópa. Eddig a Népszövetség azon az ál­lásponton állott, hogy ő a kisebbségi szerződé­sek őrzője. Ha a tagállamok továbbra is kitar­tanak emellett az álláspont mellett, úgy lehe­tetlen egy alapot találni, amely szerint a ki­sebbségi probléma európai perspektíva szem­szögéből megvitatható legyen. Németország a maga részéről a párizsi tanácskozásokon fel fogja vetni a kisebbségi kérdést és Páneurópa kapcsolatának problémáját és meg van a re­mény arra, hogy ez a kérdés a haladó felfogás áramlatába kerül. Lehet még ielenSkezn! a budapesti társasutazásunkra A budapesti Mezőgazdasági Kiállításra ren­dezett társasutazásunk második csoportja már­cius 19-én, csütörtökön a déli gyorssal indul Ko­lozsvárról. A csoport visszaindul március 25-én Budapestről. Több érdeklődő kérésére ezúton közöljük, hogy ezen második csoportba jelent­kezést még elfogadunk. A kollektiv útlevél ki­állításához mindössze az állampolgársági és sze­mélyazonossági igazolványok másolata szüksé­ges. Részvételi díj 1760 lej. Jelentkezni lehet a Keleti Újságnál és a Hermes menetjegyiro­dában.

Next

/
Thumbnails
Contents