Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-16 / 61. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: X évre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ara 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér), t Telefon: 5-08, 5-94. XIV. évioíy&üs 6í-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 2* fillér. » IS ISIT A MI A « Angol'Román Biztosító Il.-T. BUCUREŞTI Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Kxess insurance Company Ltd. londoni bi tositó társaságoKkai, amelyek egyúttal a „Britania“ viszont biztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. Kartellen kívül! Alapítva 1924. évben. Teljesen befizetett alaptőke 15,000.000 Lei. Bejegyezve az ilfovi törvényszéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Oficial 1924 máro. ÍM 54. számában. Március 15. Járunk és tétován bolyongunk az összeomlott, megingott, vagy csak megtépett ősfogalmak romjai között, mint az egzotikumok világának ősrongetegében magányos utón eltévedt európai. Akinek hangosan liheg mellében a kaján uralomra felduzzadt fáradtság, de mégis rohanva igyekszik sietni valamerre és nem tudja az irányt. Aki lólekzetvisszafojtva figyeli a vadon rémségeinek hangját, feléje ordító oroszlánnak a haláltorkától fél és megijed, ha a döbbenetes csöndben meghallja saját szive riadt dob bánásainak a hangját. Járunk s riadtan bolyongunk a saját hitetlenségünk rémlátomásai között, melyeknek rabságig lenyűgöző hatása alatt üszkös gerendának nézzük a fénylő fémoszlopot is, omladozó romnak a magasba büszkén felnyúló kőfalakat s nyargaló szélben megindult sivatagi homokpornak az emberi erőforrást. Tépelődve keressük és kapkodva könyörögjük az irányt megvilágító eszmének a sötétségből felhasadását és ime: itt van számunkra március tizenöt. Csak tudni kell, hogy van, csak hinni kell, hogy teremtő erőnek eszméjét hordja magában a fejünk felett s az éjszaka sötétje fölött is hiven megjelenik, mint a ragyogással világtájak irányát megmutató északi sarkcsillag. Az eszme amit hoz, amit magában hordoz nem magyar, nemcsak magyar, hanem az emberlakta földre vetíti minden sugarát. A maguk történelmi út jait járó különböző népek számára tartogat reményt csillogtató szavakat. Nekünk magyaroknak a számára ezen a napon vált történelmi megnyilatkozássá és március 15. napjával teljesedett be nemzeti hivatássá. Amikor egy erős tavaszi reggel enyhe légkörében meghasadt az égbolt régesrégi borúja s előtört csillagokban ragyogtak meg az igének szavai: szabadság, egyenlőség, testvériség. A magyar március kitöltötte a nemzeti lelket a fel- virrasztott fogalmak hitének reménységével s a magyar márciusnak van egy hatalmas történelmi jelentősége: a m'ndeukori nemzeti ifjúságot tette e hitnek örök letéteményesévé. Ha jártunkban és tétova bolyongásunkban a riadalmak összetörik a bizodalmáinkat és kétségek tántorgó rabjaivá leszünk, van akit felhívni a felelősség vallomásra s van akire rámutat a március tizenötödikének történelmi ujja: hol vagy magyar ifjúsági Mert generációknak sirba borulásával nem lehet az eszmét is eltemetni. A fejfák csak emberek elmúltáról beszélhetnek, csak testet takaró hantok tövébe szabad beleütni. Az élet az ifjúságban sarjad újra. A százados gond irta fel a kérdőjelt a márciusi hajnal kárpitjára: mit kíván a magyar nemzet? És a feleletnek igéje nem egy napnyi, nem évtizedekre és nem egy évszázadnyi érvényességként zúgott végig, nem egy generáció lelkének a felrázására illetékes a szó: legyen szabadság, egyenlőség, testvériség! Ma, amikor a világ népei nem látják tisztán a közeljövő kialakulásait és a nyájak előtt járó pásztorok uj utak vágásán töprengenek, a mi, kisebbségi históriára rendelt félmaroknyi maInferju a hálókocsiban a kölcsönszerző pénzügyminiszterrel Popovid fellendülést vár a kölcsftitől és bejelenti, hogy ianiii két hét múlva hazatér Popovici izenetet és instrukciókat hozott Maniutúl Vajdának s ezért szakította meg utazását egy napra Kolozsváron (Kolozsvár, március 14.) Szombaton délelőtt érkezett Kolozsvárra a Lir, hogy Popovici Mi hály pénzügyminiszter a kölcsöntárgyalások befejeztével Bécs, Budapest, Nagyváradon keresztül utazik haza. Egy na iot Kolozsváron tölt és rokoni látogatásukat les» Hétfőn folytatja az útját Bukarestbe. Az estéli gyors elé utaztunk Báuffybunya- dig. Hunyadra pontosan délután fél hatkor szaladt be a gyors. Felszálltunk és a pénzügyminiszter kocsija után érdeklődtünk. Popovici pénzügyminiszter nem szalon, hanem különko- esiban utazott. Fiatal feleségén kívül senki sem kisérte. A hálókocsiban az utasok nem is tudják, hogy Popovici Mihály pénzügyminiszterrel és a feleségével utaznak együtt. A kalauzhoz fordulunk és névjegyet akarunk a miniszterhez-beküldeni. — Alszik a miniszter ur, alig hiszem, hogy lehessen vele beszélni, —- mondja a kalauz. Megkísérli azonban a névjegy átadását. Bekopog a fülke ajtaján. A miniszter félálomban veszi át a névjegyet és csak annyit mond a kalauznak: Majd Kolozsváron beszélek a szerkesztő urakkal. Tiz perc múlva azonban megjelenik a folyósón. Megszólítjuk. A legnagyobb udvariassággal betessékel a hálófülkébe és készséggel áll a rendelkezésünkre. Az arca friss, a fáradságnak semmi nyomát nem lehet látni rajta. Hellyel kinál meg éa várja a hozzáintézett kérdéseket. — Mik voltak azok az akadályok, amelyek a kölcsön megkötését hosszú ideig megakasztották? — adtuk fel az első kérdést. Popovici pénzügyminiszter arcán joviális mosoly jelenik meg. — Sokáig tárgyaltam? Ugye, idehaza nagyon vártak a kölcsön perfektuálását? — Az egész ország idegesen várta. — Mindenki? Még a liberálisok is? Most rajtam a sor, én mosolyodom el. A kérdésre nem adok választ. Közben megállapi- tom, hogy a pénzügyminiszter, aki valaha kitünően beszélte a magyar nyelvet, most már csak lassan, a szavakat keresve, de tiszta kiejtéssel beszél. Ml okozta a nehézségeket ? — Igazi, Komoly nehézségek nem voltak. A franciák nagyon szívesen fogadtak. Azok a hi- rek, amelyek a kölcsöntárgyalások alatt érkeztek az országba, túlzottak voltak. Inkább az ellenzéki sajtó tulajdonított nagyobb jelentőséget a nehézségeknek. Még a békeszerződésből folyó elszámolásaink vannak a szomszédos államukkal, köztük Magyarországgal is, Bukarestnek és a többi városoknak is nagyobb tartozásai vannak. Amig ezeket a kérdéseket tárgyaltuk é3 tisztáztuk, bizony az idő eltelt. gyarságnnk a sok kétségnek gondbaborult reményveszteségei között különösen megtalálja ebben a márciusi igében a maga életerősitő bitét. Hiszen a világszabadság sokszor és sok helyütt megtagadott igazságeszméjébe akarjuk beleilleszteni az emberi jog alapján követelt egyenlőséget. Szabad népek között felülemelkedik a testvériség lelkeket megnyugtató gondolata és életrendje, a rabtartók és elnyomottak között a testvériségnek a megtagadása él. Március hite feloldja a népelnyomásnak a bilincseit és nem ismer más embert, csak a nagy testvériség együttesébe született egyenjogut. A magyar márciusra is, mint a felszabadító eszmék más történelmi feltörésére orkánként zúdult rá a megfojtás erőfeszítése. De vihar múltával az eszme világossága újból felderengett. Mi magyarok, nem tagadjuk le, sőt kifeszitett mellel adjuk a vallomást, hogy volt március 15-énk és nemcsak büszkeséggel, de hittel s a — Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, — mondotta tovább — hogy ma az európai pénzügyi helyzet sem valami rózsás. Mindenütt mutatkoznak a pénzügyi zavarok, de ismételten hangsúlyozom, hogy a tárgyalásaim alatt a franciák részéről rendkívül sok megértéssel találkoztam. Végre is a nehézségeket sikerült elhárítanom és a kölcsön végleg perfektuálódott. A kölcsön összege pontosan 53 millió dollár, a feltételeket már ismerik és azt nem akarom (Folytatása a második oldalon.) mindenkori ifjúságot kötelező felelősséggel mondjuk, hogy az a március 15-e a miénk volt. Az elgyötrődött élet csüggedéseinek tétova napjain érkezik most ennek a napnak a hajnala. Amit hoz, ki kell az elfásultságok, lelki megrendülések homályrétegei alól markolnunk, mint a lezúdult hólavina óriás tömkelegé alól kimentik az értéket. A világrend nem omlott össze, csak a bizalomvesztés lelki válsága adott talajt, a hitetlenségek számára s a régi világban érvényesülési igazságként megmutatkozott eszmétől fordult el az emberi gyarló álhatatlanság. Miért tudott olyan hosszú küzdelem, sokszor letört s mindig szerény lángban fel-fellob- bant, üldözött emberi reménység a magyar szellem nagy cselekedeteként március 15-én diadalmas igévé kibontakozni? Mert hittek benne. A' márciusi ifjúságnak a hite kipusztithatatlan erősség. Zágoni István.
