Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-15 / 60. szám
XIV. ÉVF. 60. SZÁM. Jön a numerus clausus! Costachescu miniszter egységesíti az egyetemeket, megrendszabályozza az egyetemi autonómiát, halálra ítéli a diákotthonokat és megrostáltatja a diákokat felsőoktatási reformjavaslatában (Bukarest, március 13.) A szenátus közoktatásügyi bizottsága már megkezdte a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amely sok tekintetben gyökeresen meg akarja reformálni az egyetemi életet. Egyúttal szélesebb körre kiható újításokat is tartalmaz, amelyek várhatólag heves vitákat fognak kiváltani a törvényhozás mindkét házában. * A javaslat indokolásának ötven oldalra terjedő fejtegetései és észrevételei meggondolkoz- tató színben tüntetik fel a jelenlegi főiskolai állapotokat. A felsőoktatási reform már nem volt többé elodázható — mondja az indokolás. —- A csatolt területek és a régi királyság egyetemeinek belső szervezete olyan eltéréseket mutat, hogy azokat nem lehet rendeleti utón összhangba hozni. Az ország egyetemein uralkodó különböző rendszerek pedig azt eredményezik, hogy az ifjak a tanulmányi évek száma, a tandijak magassága és a vizsgák anyagának nagysága szerint válogatják ki a könnyebb egyetemeket. A tandijak különfélesége pedig egyenesen kereskedelmi konkurrenciára emlékeztet az egyetemek között. Nagy hiba, hogy az egyes fakultások tárgyainak csoportosítása egyáltalában nem egyezik azokkal a tárgycsoportokkal, amelyeket a középiskolai oktatásról szóló törvény előir, úgy hogy a tanárjelöltek szakválasztása teljességgel illuzórikus. Az egyetemi autonómia vadhajtásai. Az egyetemi autonómiát, ami a nyugati nagy egyetemeken a haladás és tudomány büszke mentsvára, szükebb korlátok közé szorítja a Costachescu törvényjavaslata. És a helyi viszonyok figyelembevételével, részben talán igaza is van, mert ime, hogyan indokolja az erre- vonatkozó törvényszakaszok szükségességét: Sajnos, igen sokan hibásan fogták fel nálunk. az egyetemi autonómiát és főleg annak a szabadságnak korlátlanságában találták ezt a régi és tiszteletreméltó princípiumot, hogy előadásaikat kényük-kedvük szerint tarthassák meg vagy halaszthassák el. Egyesek olyan mértékben éltek vissza a tanszabadság jogával, hogy maguk az egyetemi hallgatók tiltakoztak az órák meg nem tartása ellen és tették meg jelentéseiket erre vonatkozólag- E‘ tanszabadság alapján gondolják némely professzorok megengedhetőnek, hogy egy-két nappal karácsony előtt hirdessék az újságban előadásaik megkezdését, hogy aztán a karácsonyi vakációra való tekintettel, hamarosan berekesszék újból. Mások, anélkül, hogy szabadságot kérnének és kapnának, egyszerűen elutaznak és eszükbe sem jut, hogy helyettesről gondoskodjanak és vagy legalább értesítsék távozásukról a rektort vagy a dékánt. Mindezeket a visszaéléseket pedig eltűrik az egyetemi hatóságok. És ha valamelyik miniszter az egyetemi színvonal emelésének jőszándékával közbe akar lépni, hogy megszüntesse ezeket a visszaéléseket, azt a választ kapja az egyetemi hatóságok részéről, hogy ebbe ne avatkozzék bele, mert „autonómia van-.“ Valamelyik egyetemi tanács odáig ment az autonómia nyújtotta jogok helytelen értelmezésében, hogy egyik ülésen a következő határozatot hozta: „A Monitorul Oficial 1928 április 25-iki számában közölt ... törvény 90- és 91. szakaszát felfüggesztjük“. — Milyen hatással lehet a törvénytisztelet c megnyilatkozása az ifjúság nevelésére? — kérdezi a miniszter, — és egyáltalában, hogy jön az egyetemi autonómia az állam törvényeivel való ellenszegüléshez? Ugyancsak az „egyetemi autonómia“ jusséin azt képzelték egyesek, hogy súlyos belső zavargások esetén a karhatalomnak nincs joga behatolni az egyetem épületébe. Ez elgondolás védelme alatt a zavargók olyan tettekre ragadtatták magukat, amelyekkel mélyen sértették a főiskola tekintélyét és a tanfolyamok beszüntetését, sőt, fakultások bezárását tettek szükségessé. — Hát szabad ezt tűrni?... De még tovább is mentek az egyetemi autonómia helytelen értelmezésével. Megtörtént, hogy egy dékán tiltakozott az ellen, hogy az ügyészség nyomozást folytasson a dókánátus irodáiban, ahol a fakultás titkára egész kis diplomahamisitó intézetet létesített. önkormányzat még nem jelent területenkívüliséget, mint ahogy azt egyesek elgondolják. S éppen azért, hogy ezek az alapvető tévedések elkerülhetők legyenek, a javaslat, — mondja az indokolás, — precizirozza az autonómiát, pontosan megállapítja a minisztérium ellenőrzési jogát és — többek között — jogot ad a rektornak, hogy a karhatalmat az egyetem épületébe hívja zavargások idején. Túlsók a diák. A beiratkozások korlátozásának indokolása talán a legjelentősebb az egész dolgozatban. Lehetetlen állapot ez, hogy ennyi diák legyen az országban, — állapítja meg Costachescu miniszter. Több, mint harmincezer hallgató van beiratkozva az ország négy egyetemén. Ebből lasira 4900, Kolozsvárra 3021, Csernovicra 1630 és Bukarestre 21200 hallgató esik. A bukaresti egyetem a hallgatók számát tekintve, a világ legnagyobb egyetemei közé tartozik. Csak a 31 ezer hallgatót számláló newyorki egyetem és a 26 ezer hallgatóju Sorbonne múlják felül. Még legjobban Athén közelíti meg Bukarestet 15 ezer hallgatóval és Boston 12 ezer diákkal. Moszkva 9000, Madrid 10.200, London 9400, Berlin 10.400, Bécs 9270, Budapest 5390 hallgatóval messze mögötte maradnak, nyilvánvalóig a hallgatók szamának intézményes korlátozása miatt. Hozzá kell még számítani az intellektuális tulprodukció e valóban megdöbbentő bukaresti statisztikai adatához, a külföldi egyetemeken tanuló romániai ifjak tömegét, amely már önmagában elegendő volna ahhoz, hogy az utánpótlást biztosítsa. Csak & párizsi egyetemnek több mint 500 romániai hallgatója van s éppen nemrégiben kapott a közoktatásügyi miniszter egy udvarias átiratot a Sorbonne rektorától, azzal a kéréssel, járuljon hozzá a miniszter egy román-francia vegyesbizottség kiküldéséhez, amely minden évben hivatva lesz összeállítani azoknak a névsorát, akik a jövőben mélyen leszállitandó romániai kontingens keretei közt beiratkozhassanak a párizsi egyetem fakultásaira. Mindenütt a világon erélyes intézkedésekkel korlátozzák már az egyetemekre felvehető ifjak számát, csak Romániában özönölhotett mindenki a főiskolákra, akinek az érettségi bizonyítványt sikerült megszereznie. Lehetetlen ennyi egyetemet végzett embert elhelyezni. Ez a rendszer szükségképpen vezetett ahhoz a kóros tünethez, amely minden minisztériumban tapasztalható, ahol az utóbbi időben néhány megüresedett helyre pályázatot hirdettek. A.z igazságügyminisztériumban 4—5 helyre többezer jelentkező kérvénye érkezett, a közoktatásügyi minisztériumot 5—6 ezer pályázó rohanta meg a most folyó tanév elején üresedésben volt állásokért és ugyanez az eset ismétlődött a belügyminisztériumban is. A jogi fakultáson különösen illuzóriusak az előadások, — mondja a törvényindokolás, — hiszen a hallgatók negyedrésze számára sincs hely a termekben. Megtörtént, hogy vizsgára jelentkeztek a tanárokat hirből is alig ismerő hallgatók, messzi városokból jövő hivatalnokok, katonák, akik leülhettek egyik a másik helyett a zöld asztal elé. anélkül, hogy lehetőség lett volna ellenőrzésükre. A törvénytervezet véget akar vetni ezeknek az állapotoknak. Az előadások látogatása ezután szigorúan kötelező lesz, még a jogászok számára is. A javaslat 36-ik szakasza pedig kötelességévé teszi a fakultások tanácsainak, hogy túlsók jelentkező esetén állapítsák meg a helyek számát és amennyiben a jelentkezők meghaladják ezt a számot, az érettségi bizonyítványok médiájának és különösen a választott szakkal kapcsolatban álló tárgyakból a felső osztályokban kiérdemelt tanjegyeknek figyelembevételével, vagy pedig versenyvizsgával döntsenek a felvétel dolgában. A diákotthonok erkölcstelenek Még egy érdekes mozzanat. Costachescu ellensége a diákotthonok intézményéneit. Az állam 37,410090 lejt költ évente a diákotthonok fenntartására. A miniszter szerint jobban tenné, ha ezt az összeget ösztöndijak alakjában sztaná ki az arra érdemes diákok közt: jöjjenek ki belőle úgy, ahogy tudnak. Mert a diákotthonok ellen egyre több a panasz. Lehetetlen ott — mondja az indokolás, — megszerezni az ifjúság számára a komoly munka előfeltételeit. Az ellátás javítására irányuló igyekezetek is mind csődöt mondtak itt. Egészségi szempontból komoly aggodalmaik vannak az orvosoknak az otthonok rendszerével szemben. A diák- zavargásoknak is a „camin“-rendszer a fő okozója, mert itt könnyebben megy a tömeg izgatás. Aztán: a tanárok a diákotthonok erkölcsi életéről olyan jelentéseket tesznek, amelyekkel még jobban rámutatnak a diákotthonok megszüntetésének szükségességére. — A törvényjavaslat mindezekért megadja a diákotthonok fokozatos elsorvasztásának és a diák segélyeknek ösztöndijakká való átalakításának lehetőségét. ’ A nagyjelentőségű törvényjavaslat indokolása a romániai felső oktatás olyan visszásságaira, zűrzavarára és hellyel-közel operettszerü komolytalanságáfa mutat rá, hogy az ember egy végletekig pedáns és kimerítő reformtervezetet várna a tarthatatlan helyzet megváltoztatásáén vállalkozott Costachescu minisztertől. Sajnos, a javaslat nem mindenütt felel meg a várakozásoknak. A Magyar Párt részéről Sándor József vesz részt a javaslat bizottsági és nyilt-ülési tárgyalásán a szenátusban és a magyar szenátor már a javaslat kiosztásának napján megállapította, hogy az sok fontos — részben aggodalmas — intézkedést tartolmaz, de a legfontosabbak mégis — hiányoznak belőle. Costachescu miniszter egyébként a jelek szerint igen gyors tempóban akarja keresztül hajszolni javaslatát a törvényhozás mindkét házán s azért Sándor József szenátor sürgősen elkül- dötte a javaslat egy-egy példányát-az érdekelt magyar tanügyi köröknek, hogy azok vélemény- adása már a bizottsági vitán érvényesithetőleg, idejekorán befuthasson hozzá. Jávor Béla. » Valutapiac 1931. március Î3. '1 KoIoziyí? Z ü r i c h Bérűn Bukarest'Biiíápesi Bécs J Prága LöndG'j nyitás zárlat \ utó Zürich __ _ 8080 3210 1101375 13683 64955 25252 3276 Newyork 51970 51970 — 42c 16835 .57310 71130 3375 48587 16850 London 252475 25247» 252437 20458 81530 278362 345625 164005 — 81875 j Paris 2f33V8 2034 273425 16441 65950 2244 27S4 13211 12414 665 Miláné 2722 272250 272275 2 2(.l 832 3004 372S75 . Í7685 9274 835 Prága 153950 1540 — 12444 490 159925 210725 — 1639S 501 Budapest 906150 905150 —. 7324 2938 12402 58837 2787 2955 ) Belgrad 91250 31250 — — 293 100675 124912 59275 301 j Bukarest 30850 309 — 2500 — 311 423 i 2 200775 817 j Bécs 7306 7303 5905 2366 £03250 — 47455 3457 23SJ 3 1 Berka 12572 12370 12371 — 4005 13650 15937 80345 20412 4022 Szúz lej árfoiyama: Zürichben 309 Londonban 817 Budapesten 34í
