Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-02 / 50. szám
XIV. ÉVF. 50. SZÁM. s A szabadjegybotrány Hetek Öta a vasúti szakad jegyek körüli harcok verik fel az ujságiró-berkeket. Utálatos dolog ez. De nemcsak azért, mert mint a Keleti Újság legelőször irta meg Erdély magyar sajtójában és először tiltakozott ellene: a „demokrata“ kormány feketelistát készittetett a magyar újságírás munkásairól és a jegykiosztó bizottság előtt e lista alapján emelt vétót egyes újságírók szabadjegyigénye ellen. Jól tudjuk, hogy ennek a feketelista rendszernek nem volt más célja, minthogy a kisebbségi újságírók jegykontingensét ilyen átlátszó, ochrána-szerü eljárással minimumra mérsékeljék. Az, hogy az ország minden részében megtalálható sziguranca hivatalokban minden egyes becsületes magyar újságírónak doszárja van, köztudomású. Tudjuk, hogy a Keleti Újság munkatársai előkelő helyet foglalnak el az ilyen doszárokban. Minden megnyilatkozásunkat ellenőrzik, kikutatják, hogy melyik cikknek ki a szerzője és olyan cikkek miatt akarnak a maguk módján megbélyegezni, amelyekért a biróság eljárást sem indított. Mégis felháborított bennünket ez a kvalifikál- hatatlan módszer és ismételjük: elsőként tiltakozunk ellene. Hogy minden feketelista és minden sziguranca-besugás ellenére is a Keleti Újságnak több munkatársa került be a szabadjegyesek listájába, annak magyarázata az a körülmény, hogy akadt egy román ujságiró-kép- viselő, a nevét is megmondhatjuk: Clopoţel Jon, aki a bizottsági ülésen felszólalt és erélyesen védte a maga álláspontját, amely szerint mi, ha éles és megalkuvást nem ismerő kritikusai vagyunk is a román közéletnek, de sem kémek,1 sem irredenta ügynökök nem vagyunk, tehát egyedül a denuneiálás nem lehet elegendő jogalap szabadjegyeink megvonására. így kaptunk mi nehány vasúti jegyet és hogy mit értünk mi az újságírói kötelesség és kari szolidaritás alatt, azt nyomban az első szabadjegykiosztás után megmutattuk, amikor a legélesebben kikeltünk az ilyen módszerek ellen és követeltük az igazságos revíziót és az ujságirószervezet listájának elismerését. Az első szabadjegylistában a Keleti Újság három és a Brassói Lapok szintén három névvel szerepelt. Mire az történt, hogy a Brassói Lapok egyik munkatársa Bukarestben kijelentette, hogy főszerkesztője, Szele Béla és felelős szerkesztője, Kocsis Béla házi listájukban csak hátrább szerepel, tehát helyettük a lap más munkatársai igényelik a jegyet. Erre elvették Szele és Kocsis jegyeit, de nem a Brassói Lapok munkatársainak adták, ami csakugyan kifogásolható, aminthogy talán az is feltűnő lehetett, hogy egy magyar lap saját főszerkesztőjét és szerkesztőjét igyekszik elfürészelniHogy az egész szabadjegyiigyről mi a véleményünk, azt már megmondottuk. Hogy a kormány eljárása e tekintetben minősíthetetlen volt és joggal kihívja az egész magyar újságírás elitélő kritikáját, az kétségtelen. Ebben a dologban azonban nemcsak a kormányt lehet és szabad kritizálni. Igen súlyos és az ízlés határait messze túllépő hibát követett el a Brassói Lapok is, amely ebből az alkalomból kimerítette az Ízléstelen reklámhajhászásnalc minden ismérvét. Olyanokat irt a Brassói Lapok, hogy neki jár a jegy, mert lapja több példányban jelenik meg, mint az összes erdélyi lapok együttesen. Hát ez a Háry Jánoskodás klasszikus példája és annyira komikus, hogy reflektálni sem érdemes rá. A Brassói Lapok azonban még tovább ment. Fogta magát és hátbatámadta az egész kisebbségi ujságirószervezetet, amelyet a kormány igazságtalan ténykedéséért bűnbaknak Megnyílt aiuj szálloda Bucureşti NEW-YORK Griviţei 143 az északi pályaudvar melleit. Egy ágyas szobák 100—-120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg viz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogástalan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók árengedményben részesülnek. TÖKÉ lETEt VEZÉRKÉPVISELET : VÉRTES VILMOS MÉRNÖK, ARAD. tolt fel és végül nagy hangon bejelentette az ujságirószervezetből való kilépését az egész szerkesztőség. Három vagy négy szabadjegyért. Mert akárhogy is csűri és csavarja a dolgot a Brassói Lapok, végeredményben mégis csak erről van szó. És higyje meg brassói laptársunk, hogy ez a szabadjegykoncért való liandabandá- zás voltaképpen még csúnyább annál, amit a kormány elkövetett. A kormány csak hü maradt önmagához, kisebbségellenes programjához, de ugylátszik a Brassói Lapok sem hajlandó megtagadni önmagát. Egyebet nem gondolhatunk, mint azt, hogy a Brassói Lapoknak az a nehány szabadj egy fontosabb a kisebbségi újságírás egyetemes érdekeinél és elvakultsá- gában a bombák eldobásától sem riad vissza. ízlésünk tiltja, hogy vitába szálljunk laptársunkkal afölött, hogy melyikünk jobb magyar és melyikünk bátrabb védelmezője az állandóan ostrom alatt álló kisebbségi frontnak. Lehet, hogy a Brassói Lapok mindenható vezére, Kahána ur, tüzesebb és lelkesebb magyar, mint az a nehány érdemes ujságiró, aki a kormány kegyeltjein kivül szabadjegyhez jutott és aki a lap beállításában egy húron pendül sziguranca besúgókkal és a feketeszesz ál-Caponeivel. Lehet. Birálja el a nagyközönség. Azt azonban megmondjuk, hogy ez az egész szabadjegybot- rány voltaképpen ott és akkor tört ki, amikor Brassóban alkalmat találtak arra, hogy a kormány helyett a saját táborunkban üssenek szét és robbantsanak. Pláne most, hogy mint a bukaresti lapok is megírták, az egész szabadjegy kérdés megoldása felborult, a vasutigazgatóság a kontingensnek negyedére való leszállítását követeli s ahogy mi a kormányt ismerjük, feketelista vagy feketelista nélkül, talán minden kisebbségi újságírót ki fognak zárni az irigyelt szabadjegyesek közül. És valóban ez volna a legjobb, akkor legalább megszűnnek egyszer a szabadj egyek körüli áldatlan marakodások, az ilyen gyerekes kiugrási játékok.  Cur Salom-ügy ítélete megbélyegezi az egész akciót Gara Ernői felmentette a törvényszék —- Az Indok alás szerint csa'ás* követtek el a Car Salom-isták (Kolozsvár, február 28.) Szépszámú közön-1 ség gyűlt össze szombaton délelőtt a kolozsvári | törvényszék harmadik szekciójának tárgyaló termében. A törvényszék ekkora tűzte ki a Cur Salom-pörben az Ítélet kihirdetést. A törvényszék pontosan 12 órakor vonult be s az ügy összes szereplőinek jelenlétében kihirdette az Ítéletet, amely szerint az összes vádlottakat, dr. Gara Ernőt, dr. Kohn Hillelt és dr. Pollák Sándort felmenti az ellenük emelt rágalmazási és becsületsértési vádak alól. Az Ítélet indokolása megállapítja, hogy Gara Ernő újságírói kötelességét teljesítette, még pedig lelkiismeretesen és teljesen objektiven. Az indokolás szerint a Cur Salom akció vezetői nagyhangú, minden komoly alapot nélkülöző reklámmal toboroztak híveket maguknak, > — mondja az indokolás, — holott egyáltalában nem volt úgy megszervezve a vállalkozás, hogy a befizetett pénzek biztosítva lettek volna. Ilyen formán számos erdélyi zsidó ember pénze veszett el. Azonkívül csalást is elkövettek az akció vezetői akkor, amikor a dunámok adásvételi szerződésében kikötötték, hogy per esetén nem a romániai, hanem a palesztinai bíróságok illetékesek dönteni. így kivonták magukat a román állam autoritása és a román biróságok illetékessége alól. A cikkekben foglalt állítások bebizonyítást nyertek a törvényszék előtt, igy a törvényszéknek felmentő ítéletet kellett hoznia. Ezután Colfescu ügyész kérte, hdgy azonnal tegyék át az ügy doszárját az ügyészséghez, hogy ott megindíthassák a bűnügyi eljárást a Cur Salom mozgalom vezetői ellen. A biróság ezt a kérést egyelőre elutasította, mivel dr. Kertész Jenő, Weisburg Chaim dr. jogügyi képviselője felebbezett az Ítélet ellen s igy az ügynek először végig kell mennie a táblán s valószínűleg a semmitőszéken s csak a jogerős Ítélet elmondása után indulhat meg a bűnügyi eljárás a mostani felperes ellen. A biróság az ösz- szes felmerült költségek megtérítésére is kötelezte Weisburgot. Szítiipi Zoltán: Lángoló hegyek É SrkM?; LEPAGE, K¥áí.
