Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-15 / 60. szám
s XIV. BVF. ... "AM. 1 gősségére való tekintettel, kérem az iveket a kézhezvételtől számitott egy héten belül nekem visszajuttatni. Mialatt az elkobzás megtörtént, egy második rendőrcsoport az ugyancsak a Katbolikus Körbe levő Magyar Szó szerkesztőségében tartott házkutatást, a harmadik csoport Kotzó Jenő dr. lakására, a negyedik Kövér Gusztáv dr-hoz, az ötödik pedig Kovács Árpád dr. ügyvédi irodájába ment ki. őket sem találták otthon és igy a házkutatást nem lehetett foganatosítani. Fél egy óra tájban érkezett meg a Magyar Párt helyiségébe Kotzó Jenő dr. Ekkor még javában folyt a házkutatás és a csendőrszázados neki is felmutatta a vizsgálóbírói végzést, amelyet a tagozati elnök végigolvasott. — Ebben a végzésben az áll, hogy nálam is személyi motozást kell végezni — mondotta Kotzó dr. Szavai láthatólag kellemetlenül érintették a századost, aki mindvégig a legudvariasabban viselkedett. Cherebetiu rendőrkomiszár azonban Kotzó elnök elé állott és összes zsebeit és ruháját átkutatta, mintha valami bűntényt követett volna el. A személyi motozás persze negativ eredménnyel végződött. Közben a százados és Kotzó dr. megegyeztek abban, hogy előbb nagykágyai, majd nagyváradi lakásán tartanak házkutatást s valóban a délután öt órai vonattal a hatósági közegek ki is utaztak Nagykágyára. Déli egy óráig tartott a Magyar Párt irodájában a házkutatás. Jegyzőkönyvet vettek fel és Hegedűs Nándor kérésére nyugtát adtak az elkobzott hét üres aláírási Ívről és a tizenhárom darab körlevélről. Ezután Kovács Árpád lakásán is megtartották a házkutatást, negativ eredménnyel. A hatósági közegek a Sonnenfeld-féle könyvkötészetben is kutattak, valószinüleg az aláirási ivek bekötött példányai után, ezt azonban nem találhatták meg, mivel Kövér Gusztáv dr. azt már két nappal ezelőtt elküldötte, A Magyar Párt irodájában és a magyarpárti vezetőségnél tartott személyi kutatás hire futótűzként terjedt el a városban s mindenütt a legnagyobb felháborodással tárgyalták azt, mivel mindenki tisztában van azzal, hogy tulajdonképpen politikai hajsza folyik, amellyel a hatóságok azonban éppen ellenkező célt érnek el Csopak ezt a kérdést minden órában, föladta egyszer Marcinak. Nem, mintha féltékeny lett volna a kisasszonyra, hanem, hogy megnyugtassa sajátmagát. Két nap óta aludtak már közös tető alatt s Csopak úgyszólván alig ismerte még a leányt. Tegnap délelőtt mutatta be neki Halmy Tamás, Csopak előzékeny próbált lenni ennél az első találkozásnál, de az erőlködésével csak annyit ért el, hogy szokása szerint ügyetlen maradt s amikor végül is észrevette, hogy a kisasszony egyre jobb kedvvel mosolyog rajta, célszerűnek gondolta, ha elrendeli a visszavonulást. Azóta egyszer látta még a leányt a tegnapi vacsoránál, ahol Tamás is megjelent, mert ha elmaradt a fiú, Csopak alig mert mutatkozni. Félt a leánytól, mivel sejtelme nem volt, mit kezdjen vele, egyáltalán elgondolni is képtelen volt, mihez fogna, ha egyszer véletlenül negyedórára négyszemközt maradna a leánnyal? Rémülettel gondolt egy ilyen eshetőségre az öreg, hisz ügyefogyott, göthös legény volt s boldog, ha nem zaklatták. Egy ilyen esetleges találkozó ellen legcélszerűbb oltalomnak találta tehát, ha egyfolytában iszogat, ügyelve, hogy el ne ázzon, de minden pillanatban készen rá, hogy a részeget szimulálhassa, ha egy óvatlan másodpercben — tegyük föl! — minden bevezetés nélkül melléje ülne a kisasszony. Ha egy ilyen jelenetre gondolt Csopak József, égnek állt a haja. Pedig alaptalan volt minden rémüldözése, mert kéznél volt Halmy Tamás, Halmy Tamástól pedig nem tágitott a kisasszony s Csopak rövidesen megállapithatta, hogy ezek ugyancsak összebarátkoztak. Mindazáltal élt a szükséges előtegyázatta! s Marcit hússzor is maga elé ciHatósági áruházakat állítanak fel a városokban és mozgó áruházakat utaztatnak a falvakban Ahogyan Manoilescu miniszter elképzeli az árak leszállítását (Bukarest, március 13.) Manoilescu ipari- és kereskedelemügyi miniszter expozét tartott a sajtó képviselői előtt a kormánynak az árak olcsóbbitására vonatkozó terveiről. Az olcsób- bitás három utón volna elérhető, az adók leszállításával, a fizetések leszállításával és az ipari termelés racionalizálásával. Az első kettő a jelenlegi körülmények között lehetetlen és igy a kormány az ipari termelés összpontosításával az előállítási költségeket akarja csökkenteni, ami az árak leszállítását is maga után vonná. A kormány terve tehát az ipari koncentráció. Ennek megvalósítása során a városokban mintaáruházakat akarnak felállítani, amelyekben gyári árakon fogják árusítani minimális kereskedelmi költségek és haszon méh lett az árucikkeket. A falvakra nézve bevezet tik a külföldön sok helyen bevált mozgóáruházak rendszerét. A városok olcsó élelmiszerrel való ellátását úgy képzeli el, hogy olcsó vonatokat bocsátanak az élelmiszertermelők rendeh kezésére. A bukaresti városi tanáccsal már, megbeszéléseket is folytat a kormány ebben az irányban épp úgy, mint a vasúti vezérigazgatósággal. Bukarestben külön villamosok fogják várni a termelőket, akiknek áruit Városi auto-i mobilokon szállítják majd a vásárcsarnokokba, Hó fapte el Erdélyt Tél a tavaszban — Euró paszerte hóviharok (Kolozsvár, március 13.) Az idei abnormis időjárásra alig volt példa a meteorológia történetében. Katasztrófák, viharok egész sora vonult át Európa felett. Napok óta hatalmas vihar dühöng egész Európában. Erdélyben, általában szokatlanul enyhe volt a tél és tavaszi idő járt még akkor is, amikor a környező országokban hóviharokról számoltak be jelentések. Már-már azt hittük, hogy március közepének eljöttével különösebb viharok nélkül megyünk át a tavaszba. Meglepetésszerüleg azonban péntekre virradólag a napfényes tavaszi időjárás szigorú télre változott. A délelőtt folyamán hullani kezdett a hó és a hóhullás egész nap tartott, úgyhogy csakhamar vastag hóréteg borított be mindent. Értesülésünk szerint a havazás egész Erdély területén tart és több helyen már súlyos forgalmi zavarokat okozott. Tegnap érkezett el hozzánk is a nagy nyugati hóvihar, amelyről a Keleti Újság beszámolt. A havazással egyidejűleg árvizek pusztításairól is érkeztek jelentések. így Brádot egyméteres árvíz öntötte el, két _______főuccája teljesen viz alatt áll._____ A Fehérkörös különben is állandóan veszélyez-! teti Brád biztonságát. Az aranybányával kap-! csolatosan ugyanis elmulasztották azokat a védőintézkedéseket, amelyek szükségesek lettek' volna, hogy az árvizveszedelmet elhárítsák. Brádon kívül Zdrab, Kristyor és Kelecel környékén az országút teljesen viz alatt áll, úgy, hogy a közlekedés teljesen lehetetlenné vált. A Cserna-folyó szintén kiáradt. Csernakeresztur és Vajdahunyad között hatalmas területen az árviz mindent elöntött, az őszi és tavaszi vetések viz alá kerültek, hogy a gazdák tavalyi munkája teljesen kárba veszett. Magyarországon a vihar még mindig tombol. Dunántúlról árvizeket jelentenek. Szegedi jelentés szerint a Tisza is rohamosan árad. Berlini jelentés szerint a német főváros fölött újból nagy hóvihar vonult el, amely teljesen megbénította a forgalmat. Pomerániában a vihar miatt a vasúti közlekedést teljesen be kellett szüntetni. Franciaországban szintén szigorú tél dühöng. Clermont Ferranból 21 fok hideget jelentenek. __________________________ táltatta, hogy merre tartózkodik a kisasszony® S különösen helye volt az érdeklődésnek ma délután, mikor Halmy Tamás elsőizben maradt odahaza s nem sok remény lehetett rá, hogy vacsoraidő előtt felnézzen. De Marci ismét megnyugtató kijelentést tett. Hat óra volt ekkor s Csopak újra töltött a pohárba, felhajtotta és cuppantott hozzá, mint a nagyon elégedett emberek. S miért ne lett volna megelégedve? Ur volt, szabadságon volt s a szabadságból még tizenkét napja szabad. Arra aztán, hogy milyen körülmények között cseppent a szokatlan előkelőségbe, igazán nem gondolt Csopak egyetlenegyszer sem komolyan. Hogy beszélnek-e róla a környéken s hogy mulatnak-e rajta: ez a probléma egyáltalán nem izgatta. Szimplavágásu volt a bojtár, azonban pompás filozóf. A dolgokat úgy vette, amint voltak, de nem feszegette őket. Attól a perctől fogva, hogy elfogadta az Omode megtévesztő ajánlatát, természetesnek találta, hogy egyelőre nem körmöl az ócska irodában s azzal —- pont. Jól kosztolt, jó étvágya volt, dohánya is volt: ez az egész. Közben — a maga szórakozására — fölvett egy uj gesztust s kitalált egy uj aláírást, a lánnyal pedig nem gondolt. Eddig annyit hallott mindössze, hogy a kisasszony a kastély északi szárnyában alszik, de ezt is csak véletlenül hallotta meg. Tizenkét nap múlva visszajön Omode, akkor őt kilakoltatják, a kisasszonnyal pedig csináljon Halmy Tamás, amit akar... De hol van még az az idő ? Ki gondol ma rá, hogy mi lesz tizenkét nap múlva? Marci jelentése egyelőre úgy szólt, hogy Klári kisasszonyt a fenyves felé látta elmenőben s ez elég volt Csopak Jóskának. Klára kisasszony csakugyan a fenyvesben ült, azon a helyen, hol egy kőasztal szélén pat» kóalaku támlásszék jutott körbe, közel a kert északi oldalához s mindjárt a faluba vezető séta- utnál, honnan ha kicsit kihajolt az ember, tisztán láthatta a kastély elejét a terrasszal, a tér- raszon a merengő Csopakot, a fenyvesbe ellenben senki sem láthatott be. Ott ült Klári kisasz» szony könnyedén, otthonosan öltözve s mig fölötte bánkódva bókoltak össze a sötétsudaru szálfák, valami kézimunkán babrált. Nyilvánvaló volt, hogy unatkozik, hogy valakire vár s a kézimunkát csak időtöltésből vette elő. Ott ült a leány, kicsit eiőrehajolva, egy idő óta önfeledten valami régen hallott dajkanóíát dudolgatott, közben-közben megakadt, egyszer észrevette, hogy felcsúszott a szoknyája, erre óvatosan letakarta a bokáját, hogy csak félcipőjének csücske kandikált ki a fodrok alól, később megint dúdolni kezdett halkan, apró szünetekkel, de egyszer sem nézett föl... Ennek a megfeledkezésnek az lett aztán a következménye, hogy nem vette észre azt az idegent, ki ezelatt a felső kiskapu felől közeledett feléje, nyugodtan, szinte közömbösen, mint aki otthonosan érzi magát. Jött az idegen, de nem az ueca felől, hanem a temotődomb felől és igy valószínűen megkerülte a falut. Nem is a rendes-sétauton jött, hanem a gyepen s csak igy, történhetett, hogy Klári még akkor sem pillantott föl, mikor az uj férfi már észrevette őt s csodálkozva állt meg a fenyves szélén. Csodálkozva, mert meglepte a csinos leány, annyira, hogy visszafogta lélegzetét s egy darabig elgyönyörködött henne... Nem is tudta hirtelen, köszönjön-e neki, vagy továhhmenjen-e a kastély felé, de aztán mégis gondolt valamit s köhintett, Klári megrezzent s fölvetette a szemét. A tekintete riadt lett, mikor meglátta az urikülsejü idegent s szinte megzavarodott. Az idegen pedig köszönt s hemutatkozott: — Bocsánat kisasszony, ha kellemetlen lennék... — Ó nem, nem! — sietett a szóval a leány. —... de csak véletlenül tévedtem erre, — bár s itt kifogástalanul meghajtotta magát, —• nem bántam meg, mert úgy látom, nagyon elbájoló vendéget kaptunk, amíg odavoltam... Klári elpirult: — Köszönöm. De kihez van szerencsém? — Omode vagyok, kisasszony. A Csopak földbirtokos ur titkárja. (Folytatjuk.)
