Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-14 / 59. szám
4 XIV. EVF. 59. SZÁM. ■M^juwMwnmaan asm m TTÎagyar művész alapgondolata szerint építik fel a Béke Bábeljét (Oenf, március hó.) Végre annyi vajúdás utáai mégis fölépiil a világparlament uj palotája, a genfi Arianna-parkban. Az előkészítő építkezések megindultak, a sinek le vannak fektetve és a kotrógépek már csak a titokzatos rendező vezényszavát várják: Mehet! — és indul a nyüzsgő építkezés. Jelenleg folyik a terület egyengetóse és kora tavasszal az építkezés is kezdetét veszi. A Népszövetség uj palotájának fölépítésére 27 millió frankot irányoztak elő s négy vagy öt esztendő alatt teljesen tető alá kerül a palota. Bennünket közelről érdekel az a körülmény, hogy az uj palota alapgondolatát Vágó József terve alapján oldották megMaguk az építészek hatheti terminust tűztek ki egymás között az épület első tervének kieszelésére. Az építészek: Néno, Lefcbre, francia, Brodgi olasz és Fiegenheimcr svájci mérnökök úgy szavaztak, hogy Vágó József alap- gondolata a legmegfelelőbb a palota elsődleges tervének megoldására. A probléma tudniillik az volt, hogy úgy építsék föl a Nemzetek Szövetségének uj székhazát, hogy az Arianna domb hirtelen esése ellenére is harmónizáljon egymással a különböző épületcsoportok magassága■ Vágó ezt a nehézséget, úgy hidalta át, hogy a domboldal legmagasabb pontján ötven méternyire a tó felett lesz az Assemblée ülésterme. (Bécs, március 12.) A kassai temetőben egy benőtt, besüppedt sir fekszik és csak egy mészkőbe bevésett cirilbetüs felirat: Olga, jelzi egy boldogtalan, tragikussorsu nő kilétét. E sir lakójának viharos szerelmi élete volt, amelyben két világtörténeti nagyság, két hatalmas császár játszotta a főszerepet. A két uralkodó közül az egyiket a nihilisták tépték szét darabokra, a másik pedig a livadiai pálmaligetben esett hasonlóképpen merénylet áldozatául. Michael Sztojanovics, volt, udvari levéltáros most kiásta e sir titkát és érdekes dolgokat közöl a nyilvánossággal. Egyes részleteit az esetnek, amely a mult század derekán játszódott le, Felsőmagyarországon ismerték, izgalomba hozták az embereket, de közelebbit nem tudtak róla, csak találgattak. Ez a bizonyos Olga nevű hölgy váratlanul bukkant fel Kassán. Rendkívüli szépsége meglepte az embereket és amint a déli órákban a kassai dóm és színház közötti promenádon elsétált, mögötte pompásan öltözött lakájjal, aki a köpenyét vitte utána, körülötte állandóan hatalmas népcsődülés támadt. Senki sem tudta honnan jön, hogy hívják. Csak azt rebesgették, hogy félelmetesen gazdag, lakását hercegi pompával rendezte be és az üzletekben, ahol bevásárlásait eszközölte, két kézzel szórta a pénzt. Gróf Patay szabadságra hazaérkezik. Lassanként oszladozni kezdett a misztikus homály, amely a szép ismeretlen személyét körülvette. Egy napon postával nagy pénzkülde- méuy érkezett számára, Pétervárról az orosz udvarból. Ugyanabban az időben megérkezett Oroszországból a fiatal gróf Patay, aki a péter- vári osztrák-magyar követségnél attaséként működött, hogy szabadságát szülei környezetében töltse el. Amikor a szép hölgyet megpillantotta az uccán, nyílegyenesen felé ment, hogy üdvözölje és hosszasan elbeszélgessen vele. Délután folyamán a fiatal grófot valósággal ostrom alá vették, mindenki tudni akarta, hogy ki ez az érdekes hölgy, aki már hónapok óta időzik a kisvárosban. Patay nem tudott kitérni a kíváncsiskodók elől és közölte, hogy a misztikus hölgyet Péter- yárról ismeri, Azonkívül megjegyezte, hogy Az Assemblée-terem bejáratának földszintje egybeesik az előtte jobboldalon elterülő Főtitkárság harmadik emeletével. Legmagasabban a főtitkárság és a titkárság terme lesz. Maga a kolosszális Assemblée-terem kétezer embernek fog helyet adni, köztük 340 delegátusnak és 600 újságírónak. Nagy feladat volt megoldani a római kolosz- szeumra emlékeztető teremben az akusztika kérdését. Hangszórót nem fognak benne használni, mert eddig ez tette kellemetlenné az előadótermeket. Gyönyörű helyen lesz a palota- Virágdiszes beláthatatlan park mélyén emelkedik ki Genf legszebb parkjából és fenséges kilátást nyújt a szemközt fehérlő Mont Blancra. Épitőmü vésheti attrakció lesz a cour d'honneur, a gyönyörű fedett udvar, amelynek egyik oldalán a tanácsterem, másik oldalán a könyvtár lesz. Előttük a meredeken ejtő domboldalon gyönyörű terraszok, lejáratok esnek alá és mindenfelé szökőkutak fognak csobogni. Az uj palota 40 méter magas lesz és a tó másik oldaláról is látni lehet majd. Igaza volt tehát a Pax cimü politikai revii- nek, mikor azt irta, hogy a béke Nyugat fele orientálódik, a Béke Bábelje mégis fölépül a közeli esztendőkben egy kilométerrel nyugatibb irányban, mint ahol ma áll. egy magas közjogi méltóságot betöltő személyiségnek a felesége, akitől elváltán él. Hogy miért, azt Patay gróf nem mondotta meg. A dolog azonban érdekelte azokat, akiknek Pé- terváron összeköttetései voltak és lassanként egy és más a titokzatos hölgyet illetőleg kiszivárgott. Egy minta férj és egy minta asszony. Ismerni kell az akkori időket és erkölcsöket. Akkoriban halt el I. Miklós orosz cár, akinek szereplése ismeretes az orosz segítséggel levert 48-as forradalomról. Miklós után II. Sándor következett az orosz trónra, akinek szerelmi botrányai csakhamar az egész világon elterjedtek. Addig, amig élt Miklós, Sándor trónörökös látszólag a hü és mintaférj impresszióját keltette. Alig szállott azonban a trónra, a pétervári udvarban sajátságos események játszódtak le. Hire kelt, hogy a cár hűtlen lett és a cárnő éjjel-nappal zokog. Végül is a cárné legbizalmasabb barátnője, egy német hercegnő elárulta, hogy ki az a bűnös hölgy, aki miatt II. Sándor elfordult feleségétől és a leleplezés botránnyal végződött. A hölgyet Olga Mertens bárónőnek hívták. Eleinte senki sem merte volna feltételezni, hogy Mertens titkos tanácsosnak, társaságokban körülrajongott felesége, aki szintén az erényes asszonyok hírében állott, követte el a házasságtörést. De a feltevés helyesnek bizonyult. A bárónő magától a cártól tudta meg, hogy titkát felfedezték és hogy a botrány teljes. Meg akarta mérgezni magát, de a cár elégtételt szolgáltatott neki. Meghivatta az udvari bálra és kényszeritette a cárnőt, hogy vetély- társnőjével egy fél óráig elbeszélgessen. Hogy minő eszközökkel hatott a cárnőre a cár, ez természetesen titok maradt. Miután a cárnő akarva, nem akarva, magához emelte és legálizálta e viszonyt, az elite társaság többi tagjai sem merték éreztetni vele szemben ellenszenvüket. Két év telt el azalatt. Közben felnőtt 12 éves ifjúvá a cár hasonló nevű fia, Sándor nagyherceg. Az inzntált trónörökös. A fin, a későbbi trónörökös nap-nap után zokogni látta anyját és végre megtudta tőle, hogy mi az oka a gyakori könyhullatásoknak. Egy nap nevelőjével sétálni ment. Talán szándékból, talán véletlenül, de az ifjú és kísérője abban a pillanatban érkeztek a kastély elé, amikor a délelőtti udvari koncertről hazaszállingozó vendégek között Mertens bárónő is kilépett a kastélyból és felült trojkájára. E pillanatban a trónörökös odaugrott a kocsihoz, rámutatott a bárónőre és harsány hangon kiáltotta: Ez a gonosz asszony, aki miatt az én anyám a cárnő, csaknem megvakult a sírástól! E szavakat egész Pétervár hallotta és mindenki konsternálva volt. A bárónő krétafehér lett, egy pillanatig megmerevedve állott, majd odament a trónörököshöz, durván eltaszitotta magától, azután kocsira ült. E kinos incidens megtörténte után a misztikus hölgy Kassán termett. Egy nap Kassán újabb nagy esemény történt. Egy téli reggel Kassa főterén keresztül a csendőrség egy elegánsan öltözött, szép hölgy megmórgezett holttestét szállította keresztül. Olga Mertens volt. Mi történt a szerencsétlennel? A kassai rendőrség nem tudta kinyomozni. A titok fátyla csak most lebbent le. Azt a házat, ahol a szép hölgy lakott lebontották és az egyik szoba padlóján ciril betűs írásokat találtak. Olga Mertens megírta, hogy a cárnő urának elcsábítása miatt csak szeuvedett és szoinor- kodott, de hogy ő a fiát letaszította az úttestről, ez vérig sebezte és bosszú után lihegett. A cárnő felkereste Olgát és követelte, hogy vagy rövid időn belül legyen öngyilkos, vagy ő fogja elkövetni az öngyilkosságot. Olga az előbbit választotta. ígéretet tett, hogy külföldre utazik és ott öngyilkos lesz. Úgyis történt. Néhány hónapig húzta Olga az öngyilkosságot, a végén megmérgezte magát. Az öngyilkosság okát eláruló iratokat a rendőrség elkobozta, nem hozta nyilvánosság elé, de az említett levéltáros kiásta az adatokat és most már többet tudunk a kassai temetőben nyugvó orosz nő regényes múltjáról, mint eddig. Vizűm nélkül utazhat Budapestre Az Országos Mezőgazdasági Egyesület lí>31 március hó 20 és 25-ike között rendezi meg Mezőgazdasági Kiáltását és Vásárját. A kiállítás látogatói a magyar államvasuta- kon március 14-töl 31-ig 50 százalékos, a vízumnál 66 százalékos és a román államvasutakon a visszautazásnál 50 százalékos kedvezményben részeséinek. Vásárigazolvány kapható ; Részvénynyomda, Székelyndvarhely. Elekes Hirlapiroda, Brassó. I Kovács István Hirlapiroda, Kézdivásárh» I Roden Rudolf, Sepsiszentgyörgy. Mara József, Szászrégen. Maros Hirlapiroda, Marosvásárhely. Tódor József, Marosvásárhely. , Mészáros Dénes, Nyárádszereda. I w cisz Mérné, Marosludas, j Domokos Zoltán, Csúcsa. I Aba Jenő, Élesd. 5 Wagner Ignácné, Élesd. ' Transsylvania Bank fiókjai i Kovács Károly, Déva. I Gyárfás Endre, Temesvár. 1 Berger és Katz, Szatmár. | Mezőgazdasági Kamara, Sepsiszentgyörgy. ] Fiissy József, Torda. í Minerva könyvkereskedés, Nagyenyed, I Engber Károly, Nagyszeben, í Grossniann Ábrahámné, Balázsfalva. Cartea Românească, Dicsőszentmárton \ Márton József, Parajd. ! Váczy Mária, Medgyes. \ Gábor Antal, Erzsébetváros. I Szemerjay Károly, Szckelykeresztnr. ; Révész-nyomda, Székelyudvarhely, i Elekes Hirlapiroda, Brassó. Valamint a Keleti Újság összes bizoma- \ í nyosainál és az összes Menetjegyirodákban. Ára darabonként 180 lel. j 137 lei beküldése ellenében a I Keleti Újság kiadóhivatala postán I Is megküldi. S. I. 71 cárnéőosszu/a 71 kassai temető egyik ciriídetiis sírkövének titka — Tűiért fett öngyifkos Ofga TTiertens dérónő, //. Sándor cár kedvese ?
