Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-13 / 58. szám
XIV. ÉVF. 58, SZÁM. ES s Az erdélyi agrárkamarák unióját tárgyalta a gazdák parlamentja Az agrárkamarák tanácsa mondja ki az erdélyi szövetséghez való csatlakozást - Exportvásárt tartanak szeptemberben vérbalos a legnagyobb bünl követi elf ba nem kezelteti magát“. „A vérbajos, ha nem kezelteti magát, meg. fertőzi a családját és még sok-sok ezer embert". Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti ma. gát a , „SSSMARGYL" PASZTILLÁVAL. (Kolozsvár, március 11.) A Keleti Újság foglalkozott már az erdélyi mezőgazdasági agrárkamarák uniójának gondolatával. Megirtuk, hogy Moldovan Valér dr., mint a mezőgazdasági kamarák kolozsvári kerületének szenátora, az unióval kapcsolatban tervezetet dolgozott ki és egyidejűleg kérte az EGE és a szászok gazdasági egyesületének támogatását is. Az ügy szerdán a Kolozsváron összeülő és az erdélyi tartományi igazgatósághoz tartozó agrárkamarák elnökei és megyei agrártanácsosok közgyűlése elé került, akik az unió kérdésén kivül megvitatták a szeptemberre tervezett erdélyi állatkiállitás problémáját. Az értekezleten Moldovan Valér elnökölt, az Erdélyi Gazdasági Egyesület Török Bálint főtitkárral képviseltette magát. Moldovan tartományi igazgató előadta, hogy feltétlenül szükség van egy erdélyi állat- kiállításra, hogy a külföld figyelmét felhívják az erdélyi állattenyésztésre. Később a helyzet úgy alakult, hogy nem kiállítást, hanem nagyméretű vásárt rendeznek. Az értekezlet elhatározta, hogy a vásárt szeptember hónap második felében tartják meg Kolozsváron. A vásár színhelyével kapcsolatban több vélemény hangzott el. Török Bálint javasolta, hogy vegyék figyelembe a városnak egy idevonatkozó tervezetét s a sétatér háta mögött lévő helyen nem ideiglenes bódékat, hanem egy rendes állatvásárcsarnokot kellene épiteni, mert ez esetben az épületekbe befektetendő két-há romszázezer lej nem veszne kárba. Ezeket az épületeket más esetekben is igénybe lehetne venni, sőt az anyagi lehetőségekhez képest na- gyobbithatnók. Az értekezlet, magáévá tette a javaslatot. A vásár rendezéssel egyűttjáró költségeket a tizennyolc vármegye fedezi. A kiadásokhoz azonban az erdélyi kormányzóság is hozzájárul. A megyék utalják ki a vásári anyag felküldésével járó dijakat. A kiállítást előkészítő bizottság tagjai közé választották az EGE jelenlevő főtitkárát is . Ezek után rátértek a gazdasági kamarák erdélyi uniójának kérdésére. A tartományi igazgató vázolta a romániai mezőgazdák, illetve erdélyi földmivesek siralmas helyzetét és magárahagyatottságát. — Mi sem jellemzi jobban a földmiveléssel foglalkozók kategóriájának mellőzését, — mondotta, — mint az a körülmény, hogy addig, míg a kereskedelmi és iparkamarai választások alkalmával a választók első osztályon ingyen utazhatnak, a mezőgazdáknak csak harmadosztályú jegy jut. Az ipar és kereskedelem sokkal nagyobb megbecsülésben részesül, — amiért máskülönben annak vezetőit őszinte elismerés illeti, —mint a mezőgazdák s ez a helyzet csak is érdekszervük munkájának az eredménye. A földmivesek azonban sehol sincsenek olyan mértékben képviselve, mint ahogyan azt tekintélyes számuk jogosan megkövetelné. A továbbiakban ismertette a mezőgazdák németországi helyzetét, ahol tudományos intézetek foglalkoznak a mezőgazdaság kérdésével, laboratóriumokban kísérleteznek. Megállapítja, hogy nálunk azért olyan hátramaradott a helyzet, mert hiányzik az iniciativa és az irányítás. A megyei mezőgazdasági kamaráknak az lett volna a feladatuk, hogy ezt a hiányt pótolják, de g as uj szálloda Bucureşti NEW-YORK Griviţei 143 az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szobák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg viz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogástalan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók árengedményben részesülnek. s C8ÄÄ83Ä8ÄÄK83 ahány agrárkamara volt, annyiféleképpen cselekedett. Szükség van tehát egy központi irányitó szervre, amely a harmonikus együttműködés gondolatát a gyakorlati életben is keresztülviszi. Ed dig a mezőgazdasági kamarák élén intellektue- lek és tisztviselők dolgoztak, kik a legjobb akarat mellett sem sokat tehettek, mert nem voltak szakemberek. A mezőgazdasági törvény kötelességévé teszi a kamaráknak, hogy rendes jövedelmüknek évi öt százalékát, mintegy százharmincezer lejt fizessenek a bukaresti központnak s külön ötvenezer lejt az unió folyóiratára. A kamarák azonban korántsem kapják meg ennek az összegnek az ellenértékét. Végül meleg szavakkal méltatja a magyar- országi OMGE komoly és értékes munkáját. — A magyar gazdák — mondotta a tartományi igazgató, — sokkal előbb ismerték a kor parancsoló szavát is. Kiépítették azt a hatalmas szervezetüket, amelynek megkérdezése nélkül a miniszterek nem mernek agrárügyekben határozni. Nekünk követnünk kell a magyarországi példát. Sandru, fogarasi kiküldött arra kérte a tarEzen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr. M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvos urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SIGMARGYL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezésére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség Erdélyéi BénétlerSIsléra ligmargyl CEuf, Str. luliu Mártiit 34. siiiiiiiiimniiraiiiiiiiuiiiimiiiiit:iiiiiiiiiiiiuiiimiiii:i£juiiiiiiinit]iii![iiiiuii3ii]iiiiiiuiniiiiiimiiinifflm tományi igazgatót, hogy szenátori minőségében nyújtson be törvényjavaslatot a parlamentbe, amely eltörölje a földmivesekre nézve sérelmes taxákat. Azokat az összegeket viszont, amelyeket más intézmények a mezőgazdaság róvására felhasználnak, juttassák a kamaráknak. Moldován Valér dr. erdélyi kormányzó felhívást intézett a mezőgazdasági kamarák vezetőihez, hogy az agrárkamarák tanácsa mondja ki határozatban az erdélyi szövetséghez való csatlakozást. A szenípáü halálos cigányvajda-válaszfás a kolozsvári tábla előtt A vádlottak nagy részét felmentették (Kolozsvár, március 11.) A szentpáli cigánysoron nagy volt a sirás-rivás a mult év március -2-án, amikor a rendes évi vajdaválasztás napján a választási harc emberáldozatot is követelt. Az áldozat Kostás Aurél Rubikán volt, aki több ütéstől betört koponyával távozott a másvilágra. Szentpál cigánysága harminc éve Lingurár Simon nevű vajdájába helyezte a bizalmát, aki közmegelégedésre vezette a cigányok közügyéit. A mult évi vajdaválasztáson azonban több fiatal sötétképü legény megszervezte a baloldali árnyalatú pártot, amely Rostás Bumbust jelölte a vajdai székbe. A fiatal reformpárt legfőbb kifogása az volt a Lingurár rezsim ellen, hogy az öreg Simon igen jó viszonyt tartott fenn a csendőrhatóságokkal s minden alkalommal kiadta azokat az egyéneket, akik idegen holmira vetették a szemüket s a kezüket. Az ellenjelölt Rostás Bumbus is egyik — többszöri áldozata — volt ennek a rendszernek, mivel Lingurár Simon révén, bár megérdemelten, sok szép időt töltött bizonyos zárt helyeken. Az előzetes kortss hadjárat nagyszabású volt, mindkét fél nagyban agitált s ha Lingurár Simon pártja az úgynevezett kajánotok, valamennyire biztos is volt dolgában, a Rostás- csoport is véksőkig akart küzdeni. Rostásék főkolomposa Rostás Aurél Rubikán volt, a vajdajelölt egyik közeli rokona, aki, ahoz hasonlóan szintén kellő tapasztalatokkal rendelkezett bírósági dolgokban, tekintve, hogy többször megfordult ilyen helyeken, amely alkalmakkor rendesen hosszabb ideig ott is tartották. A vajdaválasztás napján, március 2-án, kü lön-külön csoportosult a két párt híveinek serege. Rostásék társaságának bátor hölgytagjai rövidesen ádáz harcba kezdtek s kődarabokkal veszélyeztették a szentpáli konzervatív párt tagjainak testi épségét. Ezután Rostás Aurél Rubikán főkortes, aki — mint ilyenkor szokás Szent- pálon, — szájában egy hatalmas élesre fent késsel, jobb kezében hasonlóan éles fejszével, balkezében egy háromlábú székkel, megindult az ellenpárt felé s első akcióképpen a széket közéjük hajította. Erre a másik csoportból többen rávetették magukat s tekintve, hogy nem hiányzott ezeknél sem a vasvilla és a furkosbot, Rubikán bizony rövidesen eltávozott a másvilágra. Agyveleje több helyen kicsordult az ütések nyomán. A halálos választás folytatása a kolozsvári törvényszéken zajlott le. 13 eigány állott vádlottként Rostás Aurél Rubikán meggyilkolásáért. A törvényszék a 13 közül egyet felmentett, kettőt két évi, a többit pedig egy év és nyolc hónap közötti börtönbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán kedden az ítélőtábla elé került az ügy, ahol kihallgatták dr. Cioban Virgil orvosszakértőt, akinek véleménye szerint a gyilkosságnak előre megfontoltan kellett történnie, mivel Rubikán sérülései mind pontos halálos ütések voltak. Dr. Giurgiu János, a cigányok védője kifejtette, hogy itt csak jogos önvédelemről lehet szó, mivel Rubikán volt a támadóiéi s a többiek csak védekeztek, A tábla hosszabb tárgyalás után megváltoztatta a törvényszék Ítéletét. A 13 vádlott közül Rézműves és Rostás büntetését két évről két és fél évre emelte fel, Marian Antal egyéves fogházbüntetését helyben hagyta, mig a további tiz vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól. Az ügyész megnyugodott az Ítéletben, mig az elitéltek a semmitőszékhez felebbeztek.
