Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-13 / 58. szám
xiv. évf. 58. r m. I I 8 N 1 I 1 ! I 8 ll Két szív egy keringóben 09. film nagy sikoro következtében a tolongás elkerülése végett, valamint azon célból, hogy e nagyszerű filmet mindenki megtekinthesse, a „SELECT“ Mozgó igazgatósága beleegyezett abba, hogy e hó 13_tól kezdve néhány napon keresztül egyszerre vetítse e filmet az „URANIA“ Mozgóval. Párizsban is hódit a numerus clausus Az uj egyetemi évre csak 30 romániai diákot vesznek fel a francia egyetemek Balthazard professzornak, a párizsi egyetem orvosi fakultása dékánjának is feltűnt, hogy a román egyetemek hallgatólagos numerus claususa külföldre kényszeríti a zsidó diákokat (Kolozsvár, március 11.) Komáméban is, mint általában végig az összes európai országokban, egyre növekszik a száma a szellemi proletáriátusnak. Hatalmas sereg szellemi munkanélküli van nálunk is. És mindennek ellenére, a román egyetemek hallgatóinak száma is év- ről-évre több és több lesz s évenként sokszáz diplomás ember lép ki az életbe, minden reménye nélkül az elhelyezkedésnek. Csak a kolozsvári egyetem százszámra bocsátja útnak az ügyvédeket, orvosokat és tanárokat, akik közül bizony egy elhanyagolhatóan kicsiny százaléknak sikerül csak elhelyezkednie s a többi semmi hasznot sem húz diplomájából, sőt, még veszteségként könyvelheti el az éveket és a sok költséget, amibe megszerzése került. Az állam már néhány éve belátta, hogy a dolgok ilyen folyása nem hozhat jó eredményt s ha nem is kimondott, de hallgatólagos numerus clausus-t vezetett be. Ennek egyik eszköze a baccalaureátusi vizsga volt, a másik pedig, hogy némely fakultásokon standardizálták a hallgatók számát s egy bizonyos számon felül nem vettek fel növendékeket. Ez okozta azután, hogy igen sok romániai illetőségű diák külföldre ment felsőbb tanulmányainak folytatására. Legnagyobb részük Párizst választotta, úgy, hogy valóságos román kolónia alakult a francia fővárosban, amely azonban nem jelenti azt, hogy a csoport tagjai nemzetiségükre nézve valamennyien románok lennének. Különösen a párizsi egyetem orvosi tanszékén igen sok a romániai állampolgár. Ez a körülmény feltűnt a párizsi orvosi fakultás déká- nátusának, amely nem nézte jó szemmel a román áramlatot s legújabban eszközöket is keresett arra, hogy gátat vessen a nagyarányú beözönlésnek. Ebben az irányban átiratot intézett a párizsi egyetem orvosi fakultásának dékánja, dr. Balthazard, a romániai egyetemekhez, amelyben bejelenti, hogy a jövőben bevezetik a numerus clausus-t a román diákok részére. Balthazard professzor leveléből közöljük az alábbi részleteket: „Jelenleg 511 romániai hallgatója van fakultásomnak, amelyek közül 436 tart igényt a francia diplomára. Azonkívül az utóbbiak közül legalább 400 azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Franciaországban telepedik le képesítése után. így könnyen előfordulhat, hogy törvényt hoznak, amelyben éppen ilyen esetekre való tekintettel, el fogják tiltani az idegeneket attól, hogy Franciaországban orvosi gyakorlatot folytassanak. Ez nem lehet sem a mi, sem a román hallgatók célja, igy tehát valamiképpen segíteni kell a dolgon. Átvizsgáltam a román állampolgárságú hallgatók személyi adatait s megállapítottam, hogy a 436 hallgatóból csak húsz százalék került ki az újabb román területekről, tehát a hallgatók áramlása nincs összefüggésben Románia területének növekedé- r sével. Ellenben azt is megállapitottam, hogy 85 százalékuk zsidó vallásu. Nem akarom kutatni ennek okát, de ez tovább nem mehet igy. Ezért tehát csak a következő megoldást látom lehetségesnek: I Be kell vezetni a párizsi egyetem orvosi fakultásán a numerus clauzus-t a román állampolgárságú hallgatókra nézve. így a jövőben évenként csupán 30 hallgatót fognak felvenni a francia egyetemek, ezek közül húszat Párizs. A kiválogatást egy francia-román vegyes bizottság fogja megejteni, amelynek tagjai a diplomáciai közegeken kiviil francia és román tanár kiküldöttek lesznek.“ Balthazard professzor levelének végén kéri, hogy minél hamarabb értesítsék az ebben a kérdésben elfoglalandó hivatalos román álláspontról. Értesülésünk szerint Costachescu közoktatásügyi miniszter foglalkozott a kérdéssel s elfogadta a francia-román vegyes bizottság felállításának tervét. A bizottság minden év őszén folytatná le a ki- választási munkát, amelynek alapját egy vizsga alkotná. Ilyenképpen ez év őszén már csak előzetes vizsga után léphetik át a francia egyetemek küszöbéi a román állampolgárságú egyetemi hallgatók. S igen könnyen megtörténhetik az is, hogy legközelebb más országok is hasonlóképpen fognak eljárni a román diákokkal, amelyek miután Párizs egyetemének kapui becsukódtak előttük, máshol fogják keresni a tudományokat. ssam •JOBB NINCS, MERT NEM CEHET, veket: Mezőgazdasági, konyhakerti és virágmagvak romániai főler ikata: < luj. Strada Regina Maria 41. Tavaszi puIM szezon előtt elnpsea fest, tisztit Angol kaleidoszkóp ügy, ahogy, Anglia rendbejött Indiával és most már, legújabb hirek szerint, uj kerékasztal konferencia jön létre, amelyen az eddig kérlelhetetlennek tartott Gandhi is meg fog jelenni. A kibékülés azonban nem megy olyan simán végbe. Úgy Gandhinak, mint az angol kormánynak belső fronton kell megküzdenie, saját intranzigenseivel. Gandhi kijelentette, hogy fütyül az ifju-hindu nacionalistákra, azok ne gyerekeskedjenek, ne legyenek nacionalistábbak nálánál. Ami viszont az angol kormányt illeti, itt a konzervatív párt lépett akcióba és árulással vádolja a Labourt. Baldwin hevesen támadta Macdonaldot, a konzervatív sajtó megtorlásokkal fenyegetőzik, valószínű azonban, hogy a konzervatívak takaródét fújnak e kérdésben, mert Angliában sokkal súlyosabb természetű válság került az események homlokterébe. Az angliai munkanélküliség egyre nő. Igaz, nem érte el még az ötmilliót, mint Németországban, de a világ egyik leggazdagabb birodalma számára, amely a munkások kormányával ékeskedbetik, igy is jelentős és megdöbbentő szám. Az angol munkanélküliség okai nagyjában megegyeznek a német munkanélküliség okaival. A világ fogyasztópiacának jelentékeny része kikapcsolódott e két állam érdekszférájából, mindkét állam tultermel és képtelen elhelyezni áruit. Ennek következményeképpen mindkét országban beállott a nagymérvű leépités. Angliában igen heves konfliktusokra fog majd alkalmat adni a folyamatban levő munkabérek leszállításának kérdése. Emlékszünk még arra a nagy bérharcra, amely nemrégiben tört ki Délwalesben és amely a szénmunkások kívánságainak háttérbe szorításával végződött. Most hozta meg ugyanis a független döntőbíróság a határozatát, amely tekintettel az angol bányaipar kritikus helyzetére a munkások ellen döntött és a munkabéreket hetenként két és fél—öt és fél shillinggel megrövidítette. A munkabérekben egyes iparágak területén igen nagy az eltolódás és igy, mig a szénbányaiparban hót és hét és fél napi, addig például a söriparban egy sörkocsis hatvanöttől hetven shillinget keres hetenként, az előbbi negyvenkét- negyvenöt shillingjével szemben. Angliában ugyanis az a helyzet, hogy vannak egyes iparágak, amelyekhez a vasút is hozzátartozik, ahol a munkabérek védettek és innen a nagy eltolódás a védett és a védtelen munkabérek között. A gazdasági helyzet szanálásával folytonosan előráncigálják az angol gazdasági élet sarkproblémáját, a védővámok kérdését és jellemző, hogy ma már a hires liberális közgazdász, Keynes is felette habozó álláspontot foglalt el a szabadkereskedelem kérdésében. A szabadkereskedelem rendíthetetlen programján álló liberális párt kettészakadt, egy része a védővámokkal kacérkodik. Keyneş egy pénzügyi vám bevezetésének szükségességét emlegeti és pedig olyanformán, hogy a nyersanyagok kivételével az összes behozott árukat öt-tizenöt százaitok vámmal kell sújtani. Keynes szerint az állam bevétele ily módon körülbelül hetvenötmillió fonttal növekszik és igy nem csupán a deficitet sikerül majd eltüntetni, de pénzforrásról lehet gondoskodni, közmunkák meghirdetésére is. Keynes optimista és azt mondja, hogy a védővámok következtében csak minimálisan fognak emelkedni az árak és ha Anglia túl lesz a krizisen, úgy e szükség-tarifát ismét el lehet ejteni. Az angol közgazdasági kalkulációkba folytonosan belejátszik az orosz dumping. Az Albert Hall-ban nagygyűlést tartottak az Oroszországban bevezetett kényszermunka, a Mor- ningpost szerint rabszolgamunka ellen. Az oroszellenes hadjáratnak fanfárját Churchill fújja hevesen, de általában angol közgazdászok szerint az a vélemény, hogy az angol konkur- reneia jelenleg nem eshetik komolyan a latba. Szőlő-, vaf*y gyümölcs- telepítők figyelmébe l Ha éghajlatunknak megjelelő, kipróbált és egészséges szőlő, vagy gyttinőlcsíaoltványt akarnak ültetni, kérjenek árjegyzéket és tájékoztatót Tóth- falusi és Társa oltványtelepéről Tárgu-Mures—Marosvásárhely, Str. Sít. Gheorgue (Szentgyörgy u.) 9. BÜK, IoWf.
