Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-12 / 57. szám (58. szám)

2 XIV. tVF 57. 8ZÂM. A kamara viharos ülésén Lupii támadta és Mironeseu védte a „szilárd kormányt »»■ A kamara keddi ülését 5 órakor nyitotta meg Pop Cicio elnök. Dr. Lupu az első szónok, aki erősen támadja a kormányt a Burileanuval történtek miatt. Erkölcsi gyilkosságról beszél, amely precedens nélkül való és a 60 éve fennálló Banca Naţionala presztízsét tönkre tette. Misa Vasicscu bánáti parasztképviselő: A Banca Nationalat fel kell oszlatni! Nagy zaj tör ki erre, miközben Lupa rámu­tat arra, hogy a Nemzeti Bank élén mindig ki­váló emberek állottak és ilyen Burileanu is, akit szoros kapcsolatok fűztek a francia és an­gol pénzügyi körökhöz. A történtek általános felháborodást keltenek úgy bel-, mint külföl­dön. Megállapítja, hogy már január 31-én ka­pott Popovici táviratot Dinu Cesianu párizsi követtől, amely szerint a külföldi ellenőrt kö­vetelték a kölcsönt nyújtó tőke képviselői, de a Banca Naţionala azonnal kategorikusan vissza­ír tasitoíta ennek a feltételnek a teljesítését- Annyi tehetséges ember van nálunk — mondja Lapu — nincsen szükség külföldről jövő ellen­őrökre. Önöknek ez nem fáj, de nekünk és a Banca Nationalanak is súlyos sérelmet jelent. Lupu ezután felolvassa Burileanu és a Fran­cia Bank levél-, illetve táviratváltását és úgy — A csukamájolaj mindm tulajdonságá­val rendelkezik! — Ize olyan, mint a legfinomabb xeresi bor! elixir vnmmmm, legfinomabb tokhal májkivonatból készül és rendelkezik a csukamájolaj miudea hatékony tulajdonságával, csak­hogy négyszer olyan erős. , Ajándék: Elegendő, ha a Georges Verglas cég­nek, Uukarest, Str. Precupeţii Vechi No. 1 beküldi ezt a hirdetést a Keleti Ujság-ból, rendesen felül­bélyegzett borítékban és olvashatóan közli nevét és pontos cimét, ha azt akarja, hogy díjtalanul egy próbaküldeiTióny „Elixir Pangaduine“-t kapjon, - jj állitja be a dolgot, hogy Mironeseu szándékosan elferditette a Banca Naţionala határozatát. Mihalache csodálkozik, hogy Lupu védelmé­be veszi a nagytőkét. Lupu: Sok mindent nem tanultam meg ön­től, igy azt sem, hogy konzervatív kormányt se­gítsek uralmon maradni. Közben leinti a közbe­szóló Misu Vasiescut is, akinek azt mondja: Már mondtam, hogy fogja be a száját! Raducanu miniszter: Olvassa el a kormány­zóról szóló pontját az alapszabályoknak. Lupu: Önnel nem állok szóba! Ezután fog­lalkozik a kölcsönnel, támodja Popovicit, aki szerinte hat hete mulat Párizsban. Nyolcmilliárdot. adunk és csak hármat kapunk. Az útépítési kölcsönből újabb Stetvart-ügy lesz, de reméli, hogy a Kamara nem fogja ratifikál ni ezt a botrányos szerződést és a kormány kény­telen lesz helyéről távozni. Mironeseu miniszterelnök azonnal válaszol. Felelőtlen elemek kampányt indítottak a köl­csön ellen, részint úgynevezett pénzügyi szak­emberek, részint pedig politikusok, akik azt hitték, hogy a kormánynak árthatnak machi­nációikkal. Azt állítják, hogy a tárgyalások túl sokáig húzódtak. Elfelejtik, hogy Bratianu Vin- tila majdnem egy évig folytatott kölcsöntár- gyalásokat és nem is tudta azokat befejezni- Nem volt konfliktus a Banca Naţionala és a kormány között, hanem csak a kormányzó és a közötte. Burileanu ugylátszik politikus bará­tainak tanácsain felbuzdulva, azt hitte, hogy majd sikerül a kormányt meggyöngitenie. Nem átallotta olyan táviratot küldeni a Banque de France-nak, amely dezavuálta volna a kormányt és valósággal hamisító­ként állította volna be a miniszterelnököt. Nem engedhettük, bogy a bank kormányzója politizáljon. A felelősséget vállaljuk a történ­tekért, a kormány Szilárdan áll a helyén és tel­jesíti kötelességét. Buca a következő felszólaló, aki kétségbe vonja, hogy tényleg olyan szilárd a kormány helyzete. Őszintén megmondja, nem helyesli egé­szen Burileanu eljárását, de még kevésbé azt, amit a kormány tett. Nagyon veszedelmes pre­cedens származhatni ebből. Napórád HöicsSnugys Nagyváradi tudósítónk jelenti: Amint a Ke­leti Újság megírta, az egyik nagyváradi pénz­intézet utján hónapokkal ezelőtt egy ameri­kai tőkecsoport kölcsönajánlatot tett Nagyvá­rad városának. A 300 millió lejes kölcsönből a városi villamosmüveket reorganizálnák és egy másik részét középitkezésekre használnák fel. Az ajánlattevő csoport március 15-re kérte a vá­laszt. Az üggyel a városi tanács foglalkozott is és bizottságot küldött ki a kérdés megfontolásá­ra. Ez a bizottság hétfői ülésén egy másik ad hoc bizottságra bízta bizonyos részletkérdések megbeszélését, úgy hogy a kölcsön ügye újra eltolódott. Egry Gergely dr. nagyváradi polgár- mester a kérdésről való nyilatkozatában a Ma­gyar Pártra igyekszik hárítani az ügy késleke­désének ódiumát, mivel szerinte a Magyar Párt tanácstagjainak magatartása az oka, hogy a vá­ros ügyei nem haladhatnak megfelelően. Egry polgármester elfelejti, hogy Ngyváradon a vá­rosi tanács mindaddig nem végezhet eredmé­nyes munkát, amig Soós dr. alpolgármesterré választása, az állandó tanács ügye és magának Egry polgármesternek kinevezési ügye nem tisz­táztatott. Bukarestben ezen a héten 12-én lesz az állandó választmány ügyében a tárgyalás a legfőbb revíziós bizottság előtt s remélik, hogy ez a döntés tisztázni fogja a helyzetet és meg­adja a lehetőséget a nagyváradi városi tanács eredményes munkálkodásához. AMBROSI,FISCHER&CO AIUD-JÜD-ALBA Szőlőol£ványok, alanyvesszők, gyü= mölcsfák, díszfák, rózsák sfb. legjobb beszerzési forrása. Árjegyzék kívánatra díjtalan ■V .•• • Tarján Laci nem lett volna pataki joghall­gató, ha nem igy felel vissza: — Kisasszony, az életemet! — No, az egy kicsit sok lenne! — kacagott fel a lány. — Egy kis ut mindössze. — Már el is indultam, kisasszony, — s ösz- szecsapta a sarkát. — Köszönöm, de szólítson csak Klárinak! — Igenis, Klárika. Itt aztán visszafordultak s Klári egy cim- zett borítékot vett át Halmy Tamástól, aki szótlanul ment az oldalán: — Levelet Írtam a szüleimnek, Tarján, de a levelet Iglón kell föladnia ... Tarján elővette a zsebóráját s már kész is volt a menetrenddel: — Most tizenkettő lesz. Félkettőre vonaton ülök, Klárika. — Köszönöm, nagyon köszönöm. Különben mpg is mondhatom, mórt kell a levélnek Igló- ból indulnia. Iglón laknak a nagyszüleiül, én Kolozsvárról hozzájok utaztam ol, különben el sem bocsátott volna a mamám s most meg kell nyugtatnom, hogy csakugyan megérkeztem. Na, — s itt megfenyegette Tarján Lacit, — azért nem szabad rosszat gondolnia! Előbb vagy utóbb úgy is Iglón leszek s akkor úgy is meg fog tudni mindent Halmy Tamás dr. úrtól Mógegyszer köszönöm, A viszontlátásra! Éppen az Omode-kert bejárója előtt álltak s Halmy Ilonka a felvégről még mindig ^szem­mel tartotta őket. Később látta még az Ilonka- leány, hogy Tarján Laci elválik, hogy tovább­megy az nccán s hogy a bátyja a kertbe kíséri az ismeretlen kisasszonyt. Már-már azon volt, hogy az ebédlőbe siet s nekilát a terítésnek, amikor a bátyja ismét feltűnt az uceán. Eléjement: — Na, öreg, szép kisasszonyotok van. Talán bizony belehalt volna, ha a házunkig jön! Sze­rettem volna pedig szemügyre venni. — Ne fecsegj az uceán — szólt rá a bátyja, aki megint szórakozottnak látszott. — TJgy vi­selkedsz, mint egy iskolásgyerek. — Hű, de nagyra vagy! Van is kivel! Egy hencegő kisasszony! De a bátyja nem felelt. El volt foglalva ma­gával s igy Ilus nem merte megzavarni. Per­sze, azért nem állhatta meg, hogy a verandán még egy kicsit vissza ne fogja: — Szép? Tamás hirtelen nem tudta, mit akar a húga, de aztán kénytelen volt felnevetni: —- Nem tudom. — Szóval, nem mondod meg... — Csacsi vagy, Ilus. Mertha szépnek mon­dom, irigykedni fogsz rá, lia meg leszólnám, nem lennél rá kiváncsi többet. Különbem úgyis meg fogod ismerni. — Ma? — Nem. Nem tudom, mikor. Nemsokára, — Hát akkor legalább a nevét! — Klári. — Klári? — s meglepődött. — Klárika... Szép. Szóval, mégis Felhő Klári. — Nem Felhő Klári. A másik nevét most még úgysem árulom el. Ne faggass, nézz az ebéd után! De Ilonka nem ment. Ahelyett szembeállt a bátyjával s a szeme közé nézett: — Már látom, hogy kertelsz. Ez annyit je­lent másszóval, hogy jól benne vagy a slamasz- tikába! Na, csak ne nézz úgy rám, mintha )e akarnám harapni az orrod! Ha pedig még nem vagy benne a slamasztikába, hát hamarosan benne leszel, ügy bizony, doktor ur! Tudom én, amit tudok ... Halmy, Tamás csodálkozva nézett a fruská-, ra, s ösztönös ötlettel okosabbnak vélte, ha tré­fára fordítja: — Ugyan, mit tudsz? Gyerek... — Gyerek? s felágaskodott, hogy elérje a bátyja vállát, ügy súgta a fülébe: — Hol járt ma éjjel a doktor ur? Halmy Tamás erre a kérdésre ugyancsak nézett. De mert unni kezdte már a húgát, le akarta rázni magáról. Egykedvűen ennyit mon­dott: — Aludtam, ha föltétlenül tudnod kell... — Aludtál? — s végigmérte. —- Lehet! De idehaza nem aludtál. Vagy azt hiszed... — Hagyd már abba, mert jtthagylak! A leány fejet csóvált: — Várj csak, Tamás, nem hagysz itt, ahe­lyett okosabban teszed, ha végighallgatsz. Ügye­sebben kell csinálni, mertha apa észreveszi, tu­dod patába lesz belőle —■ De mi lelt? — Az lelt, hogy tegnap éjjel pontosan ti­zenegykor fölkeltél az ágyadból, csendben fel­öltöztél s kimentéi az udvarra. Ezt jól áthallot­tam a falon, mert még nem aludtam el. Egyszer aztán elálmosodtam és ahogy megint kinyitot­tam a szememet, valahogy arra gondoltam, hogy te talán még mindig nem jöttél vissza. Megnéztem az órámat: félkettő volt. Erre láb- ujjhegyen átmentem a szobádba: az ágyadat üresen találtam. Ein nem tudom, Tamás, mit csináltál éjjel házon kívül, nekem azt nem sza­bad tudnom, de azt tudom, hogy három óra lett, mire visszalopóztál, Nagyon megijedtem. Ta­más, jó lesz ha óvatosabb leszel kicsit... Halmay Tamás legyintett rá: — Édes gyerek vagy, hugooskám. Hátha annyira meg vagy ijedve, megnyugtatlak, hogy tizenegytől pontosan három óráig kint voltam a kertünkben. Még azt is elárulhatom, hogy a harmatban feküdtem, mert úgy fájt a feiern, hogy nem tudtam az ágyban maradni.' (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents