Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-11 / 57. szám

XIV. tvv. ii. MAU. 1 Elmebeteg-e a banditavezér ? Somogyi Ferencnek egyedüli gondja, hogy tovább Írhassa „nagy munkáját“ a leszerelésről, amelyet angol nyelven akar kiadni s ebből akarja megtéríteni a rab­lások által okozott károkat Somogyi Ferenc levele dokumentum lehet arra, hogy a fekete­autós bandita csakugyan elmebeteg — Giurgiu János kéí fronton harcol: a semmi löszökén és a sajtóbiróságon (Kolozsvár, március 9.) A kolozsvári tábla feltűnően súlyos Ítéletével, amely tudvalevőleg a „feketeautós banda“ név alatt ismert Somogyi­féle bűnszövetkezet vezérét életfogytiglani fegy­házbüntetéssel sújtotta, ugylátszik még nem zá­ródott le ez az országhatárokon túl is nagy port felvert bűnügy. Annyi bizonyos, hogy Somogyi Ferenc a többszörös postarabló, sőt gyilkos, aki attól kezdve, hogy éveket töltött hadifogságban és Montecarloban az ő „különös szisztémájá“- val játszotta el feleségének hozományát, nem sorozható a közönséges bűnözők sorába. Ugyan­akkor, amikor bandájával az országnak más és más pontjául hajtotta végre az ügyesen kieszelt és bravúrosan végrehajtott betöréseket, Tordán idillikus családi életet élt, gyerekeit szépen öl­töztette, gondot fordított valláserkölcsi oktatá­sukra és ha bokros elfoglaltsága engedte, haza­ment Tordára, hogy családostól együtt részt vegyen a vasárnapi istentiszteleteken Ez a ket- tőséletü rablóvezér tudvalevőleg gyilkolt is, de a törvényszéki és táblai főtárgyalásokon az derült ki, hogy áldozata alapjában véve talán még romlottabb volt, mint ő és a balálosvégü összetűzés, amelyből Somogyi is súlyos sérülé­sekkel került ki, éppen amiatt tört ki, mert Koncz József, Somogyi bűntársa, sürgetve a betöréseket, el akarta tőle venni az álkulcsokat és banditatársait denunciálással fenyegette. Mindenesetre van valami a védőnek abban a felfogásában, hogy az az ember, aki a kisváros társadalmában rendszerető polgárként volt el­könyvelve és családja iránti kötelezettségeinek minden tekintetben eleget tett és egyidejűleg sorozatosan rabolt, sőt gyilkolt: vájjon épelmé- jii-e? A kolozsvári tábla ennek a kérdésnek vizs­gálatába nem is volt hajlandó belemenni. Pedig szerintünk az objektiv igazság kiderítése szem­pontjából nem lehetett volna kitérni az orvos­szakértők igénybevételétől. Egy levél fekszik előttünk, Somogyi Ferenc­nek már a táblai ítélet után ügyvédjéhez, Giur­giu János dr.-hoz intézett levele. Ha semmi más, úgy ez a levél arra az alapos gyanúra ad tápot, hogy Somogyi valóban zavarosíejü ember, nincs kizárva, hogy elmebeteg. íme, az érdekes doku­mentum: Remélem, hogy a semmitőszék tekintetbe fogja venni a táblai tárgyaláson beterjesztett semmi­ségi panaszaimat és el fogja rendelni elmeálla-i potának megvizsgálását. — Sajnálom, hogy igazán nem könnyű és eddig még anyagilag semmivel sem rekompen- zált védői munkámat a sajtó egy része nemcsak, hogy nem támogatja, hanem még rosszindulat­tal is kezeli. Örülök, hogy az Önök nyilvános- sága előtt kérhetek védelmet az Ellenzék mun­katársának, Ványolos Istvánnak ferdítéseivel' szemben, aki a táblai tárgyaláson kifejtett sze­replésemet kommentálva, mindenáron nevetsé­gessé akart tenni- Kifogásolja például azt, hogy én mielőtt románul előadtam a magyar Kú­riának egy erre az esetre alkalmazható jogese­tét, az eredeti határozatot magyarul is elmon­dottam. Pedig ezzel nem volt más célom, mint a magyarul is tudó ügyész által akartam ellen­őriztetni, hogy érvemet milyen forrásból merí­tem. A tárgyaláson csakugyan hivatkoztam Potiorek osztrák tábornokra, akiről később azt állapították meg, hogy amig sorozatos baklövé­seit elkövette, őrült volt. Ezzel azt akartam mondani, hogy nem a laikusoknak kell az elme- betegség szimptomáit megállapitaniok, hanem arra hivatott szakértőknek. Hiába mondják So­mogyit józannak a bírák, esetleg az elmeorvosok mást fognak megállapítani. Tény az is, hogy éu azt a tényt, hogy Somogyi elégette áldozatát, védelmére hoztam fel, mert meggyőződésem sze­rint Somogyi önvédelemből gyilkolt, ezt bizo­nyítják a rajta levő, az élet-halál küzdelemben kapott sebek. Nem lett volna tehát szüksége a bűnügyi nyomok eltüntetésére, ha Koncz József­fel való dulakodásnál tanuk lettek volna, mert Somogyi akkor még az első betöréses lopás előtt állott s igy nyílt fővel állhatott az igazságszol­gáltatás előtt. A holttest elégetésének ténye, véleményem szerint, szintén megzavarodottsá- gának, józanul Ítélni nemtudásának a következ­ménye, mert a tűz fényénél könnyen megfoghat­ták volna Somogyit, aki ha gyilkolni akart vol­na, revolverével is lelőhetto az éj leple alatt csinkostársát... Egyébként az Ellenzék támadá­sában én ügyvédi reputációm megsértését látom és biróság elé fordulok elégtételért. Somogyi levele világmegváltó müvéhez — Kedves doktor ur! Bocsásson meg, hogy ont védelmi terveiben zavarni merészelem, de az én nagy célom érde­kében, ami mégis mindennél fontosabb, azt gon­dolom, nem lesz jó forszírozni az én abnormális voltom bizoyitását. Abban az erős meggyőződésben élek, hogy végzetszerü életem csak azért lett ilyen szokat­lan lefolyású, hogy kitermelje agyamból azokat az eszméket, amiket már eddig megirtam és még megírni szándékozom. Ha végigfutok életemen, vagy an­nak mozzanatait más is megvizsgálja, bizonyos, hogy észrevehető benne valami rendellenesség, valami abnormális, de semmiesetre sem abban az értelemben, ami az őrültség benyomását kelt­heti. Az emberiség helyes fejlődésének végleges kibontakozása csak azon az utón lehetsé­ges, amit én ajánlok a világ figyelmébe. Ezek az eszmék egyrészt már megszülettek, de nincsenek kellő módon terjesztve, illetve meg­értve, egyrészt pedig mint teljesen újak, ben­nem fogantak meg. Ha a mai zűrzavaros világ­ban ahhoz, hogy valamire felfigyeljenek az em­berek, valami rendkívüli szükséges. Ha rólam az a vélemény terjed el, hogy egyszerűen bo­lond vagyok, egy rövid mosollyal végeznek esz­méimmel is, mig ellenben, ha velem valami ret­tenetes dolog történik, — már határozott re­mény van arra, hogy komolyan vegyenek. Krisz­tus ellenfelei is akkor döbbentek meg és akkor kezdtek komolyan tőle félni, amikor tanai igaz­ságait demonstrálva, meghalt a keresztfán, — az volt a bizonyíték... E tekintetben bennem is van valami kevés krisztusi tulajdonság, mert elveimért én is kész vagyok a legnagyobb áldo­zatra is. Magamat nem is számítanám, de egy angyali lelkületű asszony és három gyönyörű gyermek életének boldogsága forog kockán. Szí­vesen adnám oda életemet, ha engem könnyen feledni tudnának, de sorsuk ezzel még borzasz­tóbbá válna. Hadd menjen tehát doktor ur az ügy a maga utján, csupán nagyon kérem önt, minden tekintetben odahatni, hogy könyvem megírását nyugodtan befejezhessem és hogy az kellő értékében elérhesse céljait, anyagilag; bogy megtéríthessem az okozott károkat, hogy nagyon rossz körülmények közé került családo­mat segíthessem. En igyekszem sorsomban meg­nyugodni, bár nem tagadom, hogy a velem tör­tént nagy igazságtalanság végtelenül bánt. Kész szolgája: Somogyi Ferenc. Megkérdeztük Giurgiu János dr.-t, aki a következőket mondotta: — Véleményem szerint, ez a levél is nyomós bizonyíték amellett, hogy védencem, Somogyi Ferenc nem épelméjű. Magyarázatul el kell mondanom, hogy Somogyi a börtönben lázas iz­galommal dolgozik már hónapok óta egy „mun­kán“, amelyben a leszerelést propagálja. Ebből remél ő nagy pénzeket szerezni, azt gondolva, hogy fejtegetéseit angol nyelvre is lefordittatja és óriási szenzáció lesz. Függetlenül ettől, So­mogyin a megalománia minden tünetét észlelni lehet. Itt is Krisztussal hasonlítja össze magát. A Somogyi-ügy tehát tovább bonyolódik, egyrészt a semmitőszéken lesz folytatása, más­részt a sajtóbiróságnak is véleményt kell mon­dani arról, hogy Giurgiu János jól teljesitette-e ügyvédi funkcióját, vagy pedig rászolgált az újságíró kritikájára? Megnyílt szu| szálloda Bucureşti NEW-YORK Griviţei 143 az északi pályaudvar mellett Egy ágyas szo­bák 100—120 Lei, két ágy as szobák 140—100 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogás­talan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók ár­engedményben részesülnek. 99 GALLIA“ Rt. Az egyetlen francia selyemgyár Romániában Hétfőtől, március lió 9.-től kezdő- dőleg bemutatja deíailvevőinek tavasai selyemufdonságaít, melyek a párisi és lyoni köz­pontjainknak legutolsó kreációi. Legolcsóbb árait az országban!! Fióküzlet: Strada Gen. Necwlcea (volt Korniss-utca) No. 2. (Renner-Palota) EBI I* A

Next

/
Thumbnails
Contents