Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-02 / 50. szám

BUDAPES ■ XA POŞTALA. FLA~ rA IN L’MERAÄ No, 24256—927. Clvj-KoIozs vér, 1931 március 2 Héttő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGVA KOKSZ AGON : 1 évre 1200 lej, félévre 600' lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Flaţa Unirii (Főtér) t Telefon: 5-08, 6-94. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Vannak még bírák! Száz képviselő állampolgárság! törvényjavaslat benyújtásával vá­laszolt az igazságitgyminíszterneb Az erdélyiek nem szavazták meg Madgearu miniszternek egy javaslatát Irta: Dózsa Endre A porosz parasztról beszél a szálló ige, ki­nek a vetését legázolta a király vadászkisérete. Mikor emiatt méltatlankodott, figyelmeztették, hogy maga a király is résztvett a vadászaton. Mit akar egy szegény paraszt szemben a ki­rállyal? A paraszt kiegyenesedett és büszkén vágta oda: „Vannak még birák Poroszország­ban !P Megkönnyebbült lélekkel látjuk, bogy a farkasbőrbundás csavargó nem kerülheti el megérdemelt sorsát, mert tudjuk, hogy „van­nak még birák más országban is“. Vannak még birák... A porosz paraszt esetében csak valami csekély anyagi kár megállapitása fo­roghatott szóban és szemben a királlyal is, ki­tört a parasztból az a nemzeti önérzet, amely a polgár védelmére a biróra hivatkozik. A fe­keteszeszes dzsungelben nehéz milliók kizsaro­lásáról van szó. Olyan zsarolási szövevényről, amely a legsúlyosabb bűntények sorozatát lát­szik már eddig is feltüntetni, amely mélyen bevágna a román állam presztizsébe, ha a megtorlás elmaradna. Egy már gennyesedni kezdő seb ez, amelyet hamarosan ki kell fakasz­tó. Mélyen kell bevágni a mütőkésnek, egé­szen addig, amig a kóros anyag egészen kitisz­tul. Azok a milliók, amelyek ezen a bűnös utón adva és elfogadva, sőt kikövetelve voltak, ezreknek, meg ezreknek verejtékes munkájával szerzett vagyonkája elkótyavetyélésére vezet­tek, hogy az államháztartás egyensúlya vala­hogy fentartbató legyen. A tisztviselők áldo­zati adója, a nép életszintjének a nyomorig leisülyesztése, a kereskedelemnek és az iparnak katasztrofális összeomlása. A munkanélküli­ség. mind nagyobb arányú áradata, ennek kap­csán a lopások és rablások mind sűrűbb esetei, mind összefüggésben vannak az ilyen és ehhez hasonló bűnösök pazarlásaival. Az állam érde­kének kijátszásával elért anyagi siker a lesze- gényedett társadalomban — mert élni vala­hogy csak kell — mind szélesebb rétegekre kényszeríti reá a könnyű lelkiismeretet. A könnyű lelkiismeret kezdi a baksisrendszer keresziülerőszakolásával, folytatja a megvesz­tegetéssel és megy tovább a zsarolással, hogy azután az uraknak mondott kétes egziszten­ciák sikere a népet tovább ragadja az utonál- lás, lopás és rablás lejtőjére. „Minden állam­nak talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledől, rabigába görnyed!“ Örök igazság ez, amelyhez sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet. Ennek a tiszta erkölcsnek megka- zudtolását látjuk világszerte. A világháború rombolásaiban ez a nemzedék milliárdoknak elfecsérlését és elpusztítását közönyösen nézte. Értéktelenné vált előtte az államoknak, nem­zeteknek és egyeseknek vagyona, de értékte­lenné vált maga az élet is. Nem tudva mit hoz a holnap, milliónyi embertömegek a mára gondoltak csupán. Ezt a mát kellett védeni, ahogy lehetett és kihasználni bármi módon. Az önzés tobzódása volt ez és hiába beszélnek, a háborúnak jellemfejlesztő erejéről, hiába állít­ják elénk a bősöket, kik e világzavarban mégis erkölcsi magaslatra emelkedik. Az általános hatása a világháborúnak mégis csak az emberi­ség egy igen tekintélyes részének tiszta erköl­csét rontotta meg. Maga a hosszas élet mun- kátlansága, mely a kitartottság mintegy köte­lezettségét az államokra ruházta, igen megne­(Bukarest, február 28.) A kamarában napi­rend előtt Stratan képviselő Iorga professzor tegnapi felszólalásával kapcsolatban hangoz­tatja, hogy Cociubusko, cetateaalbai tanítónő, aki állítólag egy legutóbbi előadáson kommunista beszédet tartott, a neki imputált kifejezéseket nem használta, ö, mint a nő ügyvédje, kötelességének tartja, hogy kliensét megvédje. Iorga professzor kijelenti, hogy ismeri a beszéd szövegét és az az államra valóban sértő kifejezéseket tartalmaz. Mlhaíaclie belügyminiszter bejelenti, hogy értesülései szerint a beszéd államellenes volt és A parlamenti iniciativából benyújtott javas­lat szerint automatikusan román állampolgár az, aki az egyesülés alkalmával a volt osztrák magyar monarchia vagy Oroszország állam­polgára volt és az országhoz csatlakozott terü­letek valamelyikén lakott, ha 1924 február hu­szonnegyediké után nem folyamodott valamely más állam állampolgárságáért. Román állam­polgárok azok is, akik lemondottak ugyan állampolgári jogukról, azonban más államban ezt a jogot nem nyerték meg és az országban eleget tettek a hadkiegészítési törvénynek. A törvényjavaslat értelmében az életbeléptetéstől számított hat hónapon belül az erre a célra kiküldött bizottságok hivatalból megállapítják, hogy a rendelkezések szerint kik veendők fel újonnan az állampolgársági listákba. A bizottság döntései ellen az illetők hatvan napon belül fellebbezhetnek a polgár- mesterhez, vagy a községi tanácshoz. Az állam részéről fellebbezési joga van az igazságiigy- és belügyminisztériumnak. Végül azok, akik ennek a törvénynek alapján sem kapnának ál­lampolgárságot, annak megállapítását bármi­hezitetto. az állami kitartottság helyzetének a saját erejére utalással való felcserélését. Amig az államok vagyona mintegy közpréda volt, amelyből konjunktura-lovagok leszedhették és le is szedték a tejfelt, még a közvélemény is la­zábbá vált annak megítélésében. Hogy a siker minő erkölcsi alappal bir, e laza felfogás nem szűnt meg teljesen a háború utáni években sem. Vagyonok keletkeztek, melyeknek nem volt meg és nincs ma sém meg az a megalapo­zása, amelyből kimagyarázhatók lennének. Karrierek csinálódtak, amelyeknek nem a tu­dás, nem a munka, hanem esetlegesség, olykor sógorság, komaság, olykor titkos összekötteté­sek voltak és vannak a háttérben. Divatos em­berek emelkedtek ki, akikre párt, vagy más szolgálatokért omlott mindenfelől a pénz. Ez a pénz azonban nem szolgált közérdeket. Elszik­kadt, mint a források a Szaharában, könnyeu a tanítónőt már le is tartóztatták. Draghici többségi képviselő kéri, hogy a vasárnapi munkaszüneti intézkedéseket a vidé­ki üzletekre nézve enybitsék. Rosenberg kormánypárti képviselő mintegy száz ellenzéki és kormánypárti képviselő aláírásával törvényjavaslatot nyújt be az állampolgárság uj rendezéséről és kéri a. javaslatra a sürgősség kimondását. A kamara a sürgősséget ki is mondta. Ezzel a javaslattal válaszoltak Voicu Nitescu igazságügyminiszternek arra a kije­lentésére, hogy nem kerülhet sor uj állampol­gársági törvényjavaslatra. kor kérhetik és igényelhetik az illető járásbíró­ságnál. Ezután Man elnök szavazásra bocsátja Madgearu miniszter egy törvényjavaslatát, amely szerint az állam kétszázötvenmillió lej­jel járul hozzá a népbankok támogatásához. Az erdélyi képviselők a szavazásban nem vettek részt s igy a javaslat nem kapta meg a megfelelő £ szavazatszámot, úgy, ho.j*y az elnök a szavazást semmisnek nyil­vánította. Napirenden a kamattörvény szerepel. A ja­vaslat szombati szónoka Florescu pártonkivíili, volt igazságügyminiszter volt, aki nagy beszéd­ben analizálta a kamatprobléma jogi oldalait. Kéri, hogy a törvénynek legyen visszaható ereje is a régi kamatok revíziójára. A nemzeti parasztpártnak kötelessége ezt meg­tenni, ha igazán a nép pártja akar lenni. Egyébként a javaslat nagyon nagy fontosságú és szerinte a legtöbbet ér a jelenlegi kormány eddigi alkotásai között. szerzett pénznek nem volt soha és nincs is ma­radása. A zsaroló szélhámos bundája mégis ma még meleget tarthat a jól kiérdemelt börtön­ben, de azok az ezerek, meg ezerek, akiknek at elharácsolt, cigányutra tévedt milliókat az ál­lamkaszába kiizzadni kellett, fagyoskodní kénytelenek tovább. Ám ott áll a bíró, kezében a király bizalmával átadott mütőkéssel. Bi­zonnyal nem fog remegni a keze, bármily mé­lyen kell belevágni az elevenbe. A legújabb törvény is a tisztviseiő-vagyonok felülvizsgá­latáról, úgy lehet, módot ad a bíróságnak, ha kell, betölteni azt a magas szerepét, amely megszilárdítja az állam talpkövét, a tiszta er­kölcsöt. És a panamák világa felett felesillog a birákba vetett bizalom: „fiat just aur pereat, mundus“. M3 vasi &> feeisytiflalt favaslatbasi ?

Next

/
Thumbnails
Contents