Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-05 / 27. szám
X/F. ÉVF. 27. SZÁM, mammmmmm Egy bánáti származású limai hajóorvos szenzációs levelében > hogy egy perui falucska közelében megtalálták az inkák kincsét Dr, Szentiványi Béla tudósítása a tudományos világ nagy eseményéről A babonás bennszülöttek a rejtekhely felfedezőinek kivégzését követelik (Kolozsvár, február 3.) Rendkívül érdekes levelet kapott egy bácskai magyar lap. A Peru fővárosában, Limában működő dr. Szentiványi Béla bánáti származású hajóorvos, a levél írója, aki nem kisebb szenzációról számol be, mint arról, hogy évszázadokon át folytatott sikertelen kísérletezések után egy perui falu közelében megtalálták az inkák kincsét. Az érdekes levélben közli dr. Szentiványi, hogy Nizah falucska mellett sikerült egy dr. Torres nevű panamai ügyvédnek rátalálnia Atahual- pának, az utolsó inka királynak sírboltjára, amelyben megtalálták az inkák regebeli kincsét: számtalan szebbnél-szcbb ékszert, foglalat nélküli csiszolt drágakövet, gyémántokkal kirakott fegyvereket és remekbe- készült arany ijjakat, valamint nyilakat. Közcpamerika őslakóinak, az inkáknak mesebeli gazdagságáról — mint ezt minden újságos könyvolvasó ember tudja — századról-szá- zadra, apáról-fiura szálltak a legendák, amelyek a szerencsevadászok és a komoly tudósok egész sorát indították arra, hogy megpróbálják felkutatni a kincsek maradványait. Az inkákat, mint ismeretes, a középeurópai hódítók embertelen kegyetlenséggel kiirtották és a valaha gazdag nép megmaradt fiai elrejtették a hódítók elől kincseik egyrészét. Amerika felfedezése után, amikor a spanyol hódítók Cortez Ferdinand vezetésével bevonultak az akkor hatalmas inka birodalomba, még csodálatos kincsek birtokában volt az őslakosság. Az Írásos feljegyzések tanúsága szerint az inkák templomait szinaranyból készült oszlopokkal látták el, aranyból voltak az oltárhoz vezető lépcsők és drágakövekkel voltak kirakva a kegyszerek. A gazdagabb polgárok lakóházaiban is kilószámra állt az arany, miután a közelben fekvő rendkívül gazdag aranyérctelepek lehetővé tették a drága sárgafém nem túlságosan fáradtságos módon való megszerzését. Az inkák — aránylag magas kultúrájú, erkölcsös és jószivii nép — szívesen osztogatták kincseiket a messziről jött hódítóknak, akiket azonban az arany káprázatos fénye teljesen el- vakitott, hatalmába kerítette őket a hírvágy, felülkerekedett, bennük a kapzsiság ördöge és a kincsek láttára irtózatos pusztítást vittek véghez a bennszülöttek között és egész városok lakosságát mészárolták le a legembertelenebb kegyetlenséggel, hogy ilyenmódon hozzájuthassanak a felbecsülhetetlen értékű aranytömegekhez. Sikerült is rengeteget zsákmányolnak a--S'-'fc'S/ţD/ \G5s<î''i—5r~ bármilyen nyelven, legpontosabban, leggyorsabban és leg- jutányosabban készülnek a LAPKIADÓ NYOMDAI VÁLLALATNÁL Cluj-kolozsvár, Str. Universităţii (Egyetem ucca) 3 szám. TÉZáH sárga fémből, a kisebb térfogatú, de nagyobb értéket képviselő drágakőtárgyak, ékszerek és kegyszerek nagyrészét azonban a bennszülöttek különböző helyeken elrejtették a vandál hódítók elől. Minderről hiteles írásos feljegyzések tanúskodnak és ennek tulajdonítható, hogy nemcsak kalandorok és szerencsevadászok, hanem komoly tudósok is számtalanszor megkísérelték már egy-egy ilyen rejtekhely felfedezését. A tudósoknak mindenesetre nehéz dolguk volt, mivel a legenda és a szájhagyomány meglehetősen kiforgatták eredeti valóságakból a történelmi tényeket, abban azonban valamennyi tudós megegyezett, hogy az inkák valóban elrejtettek mérhetetlen értékű kincseket és ezeknek a kincseknek valahol meg kell lenniük. Dr. Szentiványi Béla szenzációs levelében azt írja többek között, hogy dr. Torres, panamai ügyvéd, aki már évtizedek óta behatóan tanulmányozza az inka-problémát, felfedezte az egyik legnagyobb rejtekhelyét, Atahualpa- nak, az utolsó inka királynak sírboltjában. Ecuadorban kutatott Torres a kincsek után és noha a tudósok közül többen azon a véleményen voltak, hogy a drágaságokat egészen másutt kell keresni, nem vesztette el kedvét, hanem tovább folytatta a munkát. Saját költségén egész munkáshadsereget toborozott és ásatásokat végeztetett apró equadori faluk és sátortáborok közelében. 1929 december 27-ikón végre siker koronázta fáradozásait, Nizah mellett volt egy csaknem megközelíthetetlen magasságban fekvő bar* langodu, amelynek nyilasa elől évszázadok óta nem távolították el a mohos sziklaköveket. 1 ; Az odút a bennszülöttek babonás félelemmel kerülték, mert azt tartották, hogy a rossz szellemek tanyáznak benne. Dr. Torres hirtelen ötlettől megkapatva, elhatározta, hogy megközelíti a sziklabarlangot. Dinamittal szabaddá, tette a bejáratot és a többszáz méteres barlang mélyén rábukkant a sirkamrára, amelyben mérhetetlen értékű kincsek voltak. Amikor a környéken hire futott, hogy a rosszhirü sziklaoduban kincseket talaltak, a bennszülött indián lakosság fellázadt és követelte, hogy dr. Torrest és társait végezzék ki, mert szerintük tettével megbolygatta a halott király nyugalmát és magára vonta az égiek haragját. A fővárosból több század katonaságot vezényeltek ki a helyszínre és jelenleg fegyveresen őrzik a sirkamrát, áruig a tudósokból álló bizottság kiérkezik a lelet megvizsg' lAsára éa átvételére. A jövő háború borzalmairól tartott előadást Paul Laiigevin francia professzor Lehetetlen menekülni a biztos halát elől (Párizs, február 3.,) A Nemzetközi Barátság Propaganda Bizottsága meghívására Paul Langevin, a Collége de France professzora előadást tartott „A tudomány és a háború“ címen. Az elegáns és előkelő közönség mindvégig borzalommal hallgatta a professzor szavait, amelyek a jövő háború minden kegyetlenségét felidézték. — A jövő háborúja, — mondotta a kiváló professzor, — három dimenzióban fog lefolyni, a fronton, a frontmögötti országban és a levegőben. Ezután ismertette a kémia legújabb vívmányait a háború szolgálatában: a robbanó, gyújtó és mérgező anyagokat. A mérgező gázokból sokféle van, egyesek izgatnak, vagy fullaszta- mvk, mások pedig a bőr felületén hólyagot húznak vagy pedig közvetlenül mérgeznek. A professzor szerint a jövő háború taktikája a következő lesz: először is robbanó bombákat dobnak le, hogy a lakosság idegeit felizgassák, majd gyújtó és gázbombák következnek. Egészen kis számú ellenséges repülőgépre lesz majd csak szükség, hogy Párizs mihamarább a tűz és gázbombák hatása alatt lakhatatlanná váljék. Arra a kérdésre, hogy lehet-e a gázok ellen védekezni, Langevin professzor határozott „nem“- mel felelt. A technikusok véleménye egybehangzó: sem a gázmaszkok, sem a menedékhelyek nem nyújtanak elegendő védelmet. Az elmúlt évben London felett teoretikus légi hadgyakorlatot tartottak és kitűnt, hogy még a város hirtelen kiürítése sem mentené meg a lakosságot a gázbombák pusztításától. Washingtonban 1922-ben, Géniben pedig 1925-ben hiába tanácskoztak; a lakosság megvédésére, egy kémiai háború esetén, semmiféle biztos módot nem találtak. A konferencia azonban nem tilthatta meg a kémiai szerek gyártását, mert sok van közöttük olyan, amely háború esetén borzalmas hatású ugyan, de békében szüksége van rá az emberiségnek. A kormányok hivatalos közlései szerint minden ország előkészületeket tesz egy kémiai háborúra. Minden háború pedig olyan lesz, amilyennek előkészítik. — Miután a kémiai háborút nem lehet redukálni, sem emberiessé tenni, — mondja Langevin professzor, — akkor egy ilyen háborút meg kell akadályozni. Ha az emberiség nem akar abba a nagy veszedelembe kerülni, amelybe a modern tudomány mindnagyobb előrehaladása viszi, úgy öntudatára kell hogy ébredjen a jövő veszélyének és minden lehetőt meg kell tennie, hogy egy kémiai háború lehetőségét megszüntesse. Meg kell akadályozni a háborút egy nemzetközi igazságszolgáltatás létesítése által. A háború mindig esztelen és kegyetlen volt, de a jövő háborúja sokkal borzalmasabb les::. Pusztításai mindig véglegesek. És éppen ezek a kegyetlenségek, ezen borzalmak és pusztítások miatt egy újabb háború megakadályozását már nem csak az emberi ész és szív diktálja, hanem a szükségszerűség is. Langevin professzor hisz az uj nemzedék fáradozásában. A kérdés élet vagy halál kérdése, — fejezte be előadását — nemcsak a mi számunkra, hanem az összes nemzetekre nézve is, amelyek éppen úgy, mint mi, vagy elvesznek, vagy megváltják magukat. A hallgatóság hosszan és lelkesen ünnepelte a kiváló tudóst. NEM TRÜKK, Jü _______________________T ► > WHLOSMÜ! ► 1 Meleg barátságos tiszta Bőséges, Ízletes házi s SZOBA 20% i ÉTKEZÉS íft! ENGEDMÉNYT kap Ön, mint ezen lap olvasója, BUDAPESTEN, a Park Szállodában Vili. Baross tér 10. Szemben a Keleti Pályaudvar érkezési oldalával
