Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-01 / 24. szám

XIV, UVF, 21 SZÁM.

Uzsoratörvényről beszélnek és

egy 1927-ben kell miniszteri rendelet ad felhatalmazást a zálogházaknak ötven százalékos kamat szedésére

Körséta a zálogházi uzsora komi — A zálogosok múzeumot akarnak csinálni a ki nem váltott tárgyakból- "

A

LEGE0BIZHÁTÖ8B Óvszer n

(Kolozsvár, január 30.) A kormány, mint ismeretes, karácsonyi ajándékul törvényjavaslatot készített a kamatról, a tervezet a kamara plénuma elé került, de eddig még ki nem derített okokból a javaslatnak végleges formába való öntése elmaradt. A kérdést levették napirendről, minden jel arra vall, bogy véglegesen. Jellemző azonban, hogy még a tervezetben sem. esett szó az immár szociális problémává nőtt zálogházi kamatról, amely a legszegényebb, legtöbbször önhibáján kívül nyomorba jutott embereket uzsorázza ki a legszemcrmetlenebbül. A kolozsvári sajtó számtalanszor foglalkozott ezzel az üggyel, mindannyiszor hasztalanul.

Hogy mi lesz a kamatellenes törvényből e pillanatban nem tudjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy valóban elérkezett az ideje annak, hogy akár országos rendelkezés, akár helyi szabályrendelet keretében belenyúljanak a hatóságok is ebbe az utálatos dzsungelbe. Hogy csak Kolozsvárról szóljunk, meg kell állapitanunk, hogy itt tiz év alatt megszámlálhatatlan milliók vándoroltak tönkrement családok zsebeiből nehány szerencsés kiválasztott pénzszekrényébe. Hiába verték félre a harangokat a kisebbségi lapok, egyetlen kezdeményező lépés nem történt a hatóságok részéről a szégyenletes állapotok megszüntetésére. Ilyenformán nem lehet csodálkozni rajta, ha olyan hangok is felmerültek, amelyek egyes hatósági reprezentánsokat különböző vádakkal illettek. A vádak szerint egyes kolozsvári zálogházak részvénytársaságainak igazgatóságában úgynevezett közéleti férfiak foglalnak helyet, jól dotált színek urakban s erre vezethető vissza a panaszok nyomán támadt siri csend.

Nem kutatjuk a vádak, vagy szóbeszédek alaposságát. A lényeg az, hogy végre egyszer a zálogházak mocsarába is bele kell nézni s nem szabad tűrni, hogy nehány protekciós ember ötven és hatvan százalékos nzsorakamatokból tol- lasodjék és gazdagodjék. Mindenütt máshol a zálogház altruista intézmény, amelyeknek fenntartása legtöbb helyt a városok szociális ügyosztályainak munkakörébe tartozik. Ugyan miért ne juthatna eszébe Kolozsvár városának városi zálogházak felállításának gondolata? Üzlet is volna ez, de bizonyos fokig vagyonmentő akció is. Éppen ezekre az okokra támaszkodva vettük kezünkbe a zálogházak ügyét és tapasztalataink, sajnos olyan szomorúak, hogy már ezeknek az alapján is meg kell szólalnia a társadalom lelkiismeretének.

Hodor államtitkár súlyos kritikája.

Mindenekelőtt egy magasállásu főtisztviselő véleményét akartuk kikérni a kérdéssel kapcsolatban s fel akartuk keresni Moldovan Valér tartományi igazgatót. Távolléte miatt azonban nem beszélhettünk vele s igy első kérdésünket Hodov államtitkárhoz intéztük.

—- Véleményem szerint — válaszolta az államtitkár — a legrövidebb időn belül le kell szállítani a zálogházi kamatlábat. A lehetetlenséggel határos, hogy valaki uzsorakamatot fizessen. Én azonban nem ismerem eléggé alaposan ezt a kérdést, ellenben Mazuchi, kereskedelemügyi inspektor, aki máskülönben a zálogházi ügyek referense Is, bizonyára érdekes adatokkal szolgálhat.

A zálogházi, ügyek referensénél.

A következő órában már Mazuchi inspektor ur irodájában voltunk. Készségesen áll rendelkezésünkre.

— A zálogházi kamatokat a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg szabályozza s jelenleg is egy ilyen miniszteri rendelet alapján számítják ki járandóságaikat.

— Meg lehetne-e tekinteni a miniszteri rendeletet?

Miniszteri rendelet ad Jogalapot az ©tvet*

százalékos kamatra

Pár pillanat múlva előttünk fekszik az

1927-ben keltezett miniszteri rendelet. Figyelmesen átolvassuk. Az első pillanatban nem hiszünk a szemünknek. Mazuchi inspektor ur azonban segítségünkre siet. Olvassa s e sorok Írója pedig jegyzi az adatokat:

Rendes kamat 20%

Iktatási költség 2%

Értékelés 3%

A tárgyak megőrzése 3%

Biztosítási dij 2%

összesen: 30% Tehát csak harminc százalék lenne a megengedett kamat? Tovább olvassuk a rendeletet és elszomorító adatokra bukkanunk. A kétszázalékos iktatási és háromszázalékos értékelési dijon kívül a huszonötszázalékos kamatot egész évre számíthatják fel a zálogházak, holott a tárgyat egy, avagy három hónapra szokták zálogba tenni. Egyetlen olyan eset sincs, amikor hathónapi időtartamra fogadnának el értéktárgyakat. Tehát nem harminc, hanem sokkal magasabb százalékról van szó. I)e menjünk csak tovább, a jelzett rendelet legutolsó bekezdése szó szerint a következőket mondja:

A házi tárgyak és ruhanemüeknél még 5% számítható fel. Vagyis a gyakorlati életben majdnem mindent házi tárgynak és ruhaneműnek tekintenek, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a zálogtárgyakat természetesen háznál tartják. Hiszen a karóráját senki sem helyezheti az ucca közepére.

Mazuchi inspektor ceruzát vesz kezébe és számítani kezd. Mondjuk: egy téli felöltőt háromhónapi időtartamra zálogházba helyeznek és őzért a tulajdonos ezer lejt kap. Ennek az

összegnek a háromhónapi kamatja 113 lej. A kamat egy évre 452 leit tesz ki. Vagyis: az ezer- lejes kölcsön 45 százalékát. Hogy ehhez hozzájárul még az a bizonyos öt százalék, ami; a házi tárgyak és ruhanemüek után jár, ahhoz semmi kétség sem fér. Ezek szerint tehát, kevés liijján, ötven százalék a kamat.

Egy törzskliens.

Beszéltünk a kolozsvári zálogházak egyik közismert törzskliensével, aki arról nevezetes, hogy télikabátjával váltja ki a tavaszit és viszont, óraláncán pedig zálogházak cstingenek. Jelenleg huszonhét különbözőszinü cédula van birtokában. Egyébként foglalkozására nézve — iparos és mellesleg megjegyezve, józanéletü ember, hattagú családnak a feje.

— Uram, — volt a válasz — nem is tudom, mit feleljek. Annyit azonban elmondhatok, hogy egyik tárgy elzálogosításával az előzőleg elhelyezett értékes holmim céduláját hosszabbítottam meg, csak azért, nehogy elárverezzék. Most már azonban minden értékemet idehoztam, a cédulákat nem hosszabbíthatom meg s nevetséges összegekért elkótyavetyélték mindenemet.

Múzeumot akarnak alapítani a zálogosok.

Ez a szegény iparosember éppen a Braso- veana-zálogházba indult, ahova e sorok írója is elkísérte s felhasználtuk az alkalmat, hogy az intézet vezetőjével egy kis eszmecserét folytassunk.

— Nem tagadjuk, hogy igen magas a kamat, 40—50 százalék. De kérdem öntől, mitévők

legyünk, hogyha hat hónap alatt, amióta ez a zálogház fennálí, adón kivül negyvenezer lej bélyegilletéket fizettünk? Ezenkívül a magas kamatlábnak van még más inditó oka és pedig: mi is nagyon drágán kapjuk a pénzt s emellett senki se jelentkezik az árveréseken. A végén múzeumot kell alapítanunk az összegyűjtött tárgyakból.

— Több, mint bizonyos — vetettük közbe, hogy az uzsoraellenes törvényt — ha beterjesztik — Önökre is kiterjesztik s ez esetben milyen álláspontot foglalnak el?

— Egyszerűen becsukjuk a zálogházakat, — volt a lakonikus válasz.

íme a zálogházi probléma keresztmetszete. Eddig senki sem sejtette, hogy miniszteri rendelet nyújt lehetőséget arra, hogy ötvenszázalékos kamatot szedjenek a zálogházasok, nem is említve azt az ötven lejt, amelyet minden árverésre kitűzött tárgy kiváltása alkalmával kell fizetni. íme nálunk, törvényes rendelkezés védi a zálogházi uzsorát. D. B.

iod dyuia halála

(Dés, január 30.) Ma temették el Désen a város magyarságának impozáns részvéte mellett íelsőcsernátoni Bőd Gyula nyugalmazott törvényszéki birót, aki évtizedeken keresztül volt közszeretetben álló birája a dési törvényszéknek. Típusa volt a kiváló tudásu, igazán jó bírónak, de a derék puritán, mindig a köz érdekében tevékenykedő közéleti férfinek is. Bőd Gj’ula, — aki különben egyenes leszármazottja volt Bőd Péternek — 1914-ig végezte birói tisztjét, amikor nyugalomba ment. A dési és déskör- riyéki tagosítás körül szerzett különös érdemeket. Nyugalombavonulása óta tevékenységét református egyháza és a dési társadalmi mozgalmak között osztotta meg. Január 27-én éjjel halt meg, hosszas szenvedés után, 72-ik évében. Halálát széles és nagykiterjedésü rokonság gyászolja, elsősorban felesége, László Mária, gyermekei: László Gyuláné, Boér Sándorné, dr. Tas- nády Nagy Andrásné, Bőd Elek, László és Péter. Emlékét szeretettel fogja megőrizni mindenki, aki ismerte ezt a derék és nemesszivü embert.

Keleteurópai időszámítás.

Vasárnap, február I.

Budapest. 11: Református istentisztelet. 12: Katholikus istentisztelet, utána az Operaház zenekarának hangversenye. 15: Gramofonhangverseny. 16: A Rádió Elet .gyermekjátszó órája. 16.30: A földmivelésügyi miniszter riúm rádióelőadás sorozata. 18.10: Rádió Szabad Egyetem. 18.15: A fővárosi zenekar hangversenye. 20.30: Undi Imre vidám karcolatai. 21: Operettközvetités a Stúdióból (Táncos huszárok), közben sporteredmények, utána h'irek, majd cigányzenekar. Bécs. 11.30: Karének 12.05:‘ Sziínfónikus zenekar. 14.05: Operettrészletek. 16.05:. Könnyű zene. 18.30: Kamarazene. 20.40: Operarészletek. 23.20: Esti hangverseny. Berlin. 16: Könnyű zene. 17: Díszhangverseny. 18.30: Tarka óra. 23.30: Tánczene. Bukarest. 11.45: Egyházi zene. 12: Házi zenekar. 13: Gra- mófonhangverseny. 17: Dinicu zenekar. 18.30: Könnyű és román zene. 20: Gramofonhangverseny. 21: Hegedűszóló. 22.15: Cimbalom szoló. Kattowiíz. 16.10: Zene. 18.40: Zenekari hangverseny. 21.30: Hegedű verseny. 22.30: Népies zene. 24: Tánczene. Lijícse. 16: Vigopera. 19.30: Gramofonzene. 22.10: Házi zenekar. 23.15: Tánczene. Milánó. 17: Operett előadás., 20.30: Könnyű zene. 22: Operettközvetités. Mor.-Ostsavai 9: Reggeli zene. 12.30: Gramofon hangverseny. 14.30: Délutáni zene. 16.30: Könnyű zene. 23.20: Zenekari hangverseny. München. 17: Zenekari hangverseny. 19: Karének. 20: Schrammel zene. 21: Házi zenekar. 22.30: Tarka-est. Prága. 9: Reggeli hangverseny. 11.30: Gramofonhangverseny. 12: Kamarazene. 13. 05: Déli hangverseny. 17: Filharmonikus hangverseny. 19: Mozart emlékhangverseny. 22: Népies zene. 23.20: Tánczene. Róma. 15: Operaelőadás. 21.40: Olasz operett-