Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-04 / 26. szám

XIV. ÉVF. 36. SZÁM. cm IX te rí) II! I m XI IX m Akkor vegyen Akar Ön jó gépselymet dolgozni ??? iit irmaim gépselymet FttépviulEt egész löinániáiia: Emanuel WSsiter, Bucureşti, goulsuard Marífl No. 8. S E e B e e B B 8 Erdély és Bánát legnagyobb váfosa Kolozsvár Kolozsvár 98.700 lakosával szemben Temesvárnak csak 95.000 és Áradnak 77.000 lakosa van — A városok nemzetiségi tagozódásának adatait sehol sem hozták még nyilvánosságra Hogyha francia dol­gokat akar vásárolni, jöjjön és válassza ki a (Kolozsvár, február 2.) A. népszámlálás or­szágos eredménye mpg mindig ismeretlen, El­szórt adatok néha-néha napvilágra kerülnek ugyan, ezeknek azonban az g jellemző tulgjdop ságuk, liogy/a nemzetiségi elosztóflásrúl titok zatos hallgatásba merülnek- Kein tudjuk meg mennyi az ország lakosainak száma, hányán laknak Bukarestben, ez js hét lakottal őrzött titok, egyes városok összlakosságának Számat publikálták ugyan már, do mindenütt aniţak elhallgatásával, hogy a lakosságból mennyi a kisebbségi és mennyi a többségi. Ez a titkolózás természetesen elég alapos ok arra, hogy a közzéteendő adatok hitelességében már eleve kételkedjünk. Nyilvánvaló, hogy itt a végcél nem annyira az, hogy pontos statisz­tikai adatok álljanak rendelkezésünkre a né­pességet illetőleg, hanem hogy a kormány bi­zonyos politikai sakkbuzásokpál ütőkártyát kapjon a kezébe. Ez az ütőkártya pedig világos hogy jmm lehet más. mint annak elhitetése, hogy Románia kisebbségeinek szánta sokkal kevesebb, mint ahogy azt a köztudat és az eddigi világstatisztikák elkönyvelték. Hogy milyen utasítások mentek ki a nép­számlálási biztosoknak, azt természetesen nem állapíthatjuk meg, hiszen az hivatalos titok- Kétségtelen azonban, hogy valami okának kell lennie, hogy az erdélyi városok népszámlálási biztosai a számlálás lezárása óta is állandóan munkában vannak, felidézgetik magas sxiniik elé - a lakosukat, tanácsokkal és megfélemlitési kísérletekkel próbálják őket rávenni arra. hogy vallomásukat megmásítsák. Pedig a népszám látás intenciója mindenütt a világon az, Ijpgy mindég ember maga dönti el, melyik nemzet és kpltura fiának vallja magát. Mivel nálunk T|pm igy törtépik és a népszámláló biztosok diktálják vagy akarják diktálni a polgárok­nak a nemzeti lţpvatariozâst és anyanyelvet, nyilvánvaló, hpgy a romániai népszámlálás ér­tékét is a népszámlálást vezető közegek munká­jának tendenciája szerint kell megítélnünk és semmi okunk sincs arra. hogy ezt a vélemé­nyünket — szemben a számlálóbiztosok takti­kájával — eltitkoljuk. 77.199 lakost talált Aradon, ami az 1910-ben megtartott népszámlálás 63.166 lakosával szem­ben 14.033 lélekszámú szaporodást tüntet fel. Aradon, — éppen úgy, mint Kolozsvárt, — szin­tén eltitkolják a város lakásainak nemzetiségi megoszlását Úgy látszik ez már országszerte „magasabb szempontok“ szerint intéződik és mindaddig nem lehet megtudni a városok ki­sebbségi lakosságának számát, amig a köz­ponti népszámlálási hivatal el nem dönti, meny­nyi kisebbségi lakost engedélyezhet az érdé lyi városoknak. , Az Aradon megjelenő „Erdélyi Hírlap“ kü­lönben a Magyar párt aradi tagozatának ve­zetőségéhez fordult és megkérdezte, mi a véle­ménye az aradi népszámlálásról! A magyar- párti i 14formáció szerint az aradi lakosságnak 77.199-OŞ lélekszámú fedi azt a várakozást, ame­lyet. a népszámlálással szemben támasztottak, Ami a magyarság arányszámát illeti, eszerint a vélemény szerint Arad lakosságának ponto­san 77 százaléka magyar nemzetiségű. Aradon LYONI minfavdsdron. nemzet­közi A technika, divat és iparművészet legújabb alkotásai. — Mezőgazdasági gépek hete. 193 i március 2-161 15-ig. 5000-nél több kiállító a legkülönbözőbb cikkekben Divat és ruházati ipar. — Müipari bútor. — Dísz­tárgyak. — Élelmicikkek, automobilok, biciklik Utazási és elszállásolási, valamint a minta vásári kiállításra való belépési könnyebbségek. Kérje a „Vevők Kalauzát1' (megjelentig nyelven) a FOIRE DE L YON .......... Hue Menestrier Lyon (f rance). legalább is 58.000 magyar nemzetiségű polgár él. Ebben a számban nincsen benne az az 1200 —lóOÜ-re tehető zsidóvallásu polgár, aki zsidó nemzetiségűnek irta magát a népszámlálást számlálólapokra. Jellemző különben, hogy Ara­don 15.000 felnőtt magyar választópolgár he­lyett espk 6500 szerepel a választói lajstromok­ban. Ez is azt bizonyítja, hogy a hatóságok nem szívesen akarják elismerni a városok ma­gyarságának domináló többségét, ennek egyik jele az is, hogy a magyar választóknak még fele sincs benne a választói lajstromokban. Félholtra verték, mert fizetési felszólítást kézbesített ki (Marosvásárhely, február 2.) Szász István j sző verd i 32 éves négygyermekes gazda, vasár­nap este Török Mihály szövérdi gazdálkodónak kézbesítette az egrestői Gazdabank fizetési fel­szólítását, amely 1000 lej adósság visszafizeté­sét leérte. Alig távozott Szász kétszáz méterre, amikor az egyik kerítés mögül hűt legény ug­rott eléje, fejszével, botokkal támadtak reá és ösz- sze-vissza verték. A szerencsétlen gazda vérébe fagyva maradt a helyszínen. Fején kilenc súlyos zpzodgssal, el­tört jobb- és balkarral s öt betört bordával szál­lították be a marosvásárhelyi kórházba. Az a feltevése, hogy Török biztatta volna fel az öt bántalmazó legényeket. A nyomozást megindí­tották. A marosmegyei Alsóidecs községben is véres verekedés volt vasárnap este. Valami régebbi összetűzésből kifolyólag Kom derth Mihály és János megtámadták és súlyo­san összeverték Löprich Mihály Tamás gazdát, akit be kellett szállítani a iparosvásár helyi kór­házba. A harmadik véres küzdelem Jobbágy- telke község határában zajlott le. Bereczki Já­nos gazda vadászni ment. Radu Dumitru erdő­kerülő rajtacsipte a gazdát az illetéktelen va- dászgatáson és be akarta kisérni a községhá­zára. A két ember bírókra kelt s közben az er­dőkerülő fegyvere elsült. A golyó Bereczki há­tába fúródott és halálosan megsebesítette, méíetlenül szállították a kórházba. Esz­Kolozsvár megelőzte Temesvárt, Egyébként a népszámlálás nyilvánosságra került szórványos adataiból annyi már is ki-, bontakozik, hogy a csatolt területeken levő vá­rosok népességének számát illetőleg az optimis­ta feltevések nem váltak be. Kolozsvár nép­számlálási statisztikájának nyilvánosságra ke­rült adatai szerint 98.000 ember él, ami különö­sen nagy számnak nem tekinthető ugyan, de most, hogy ismerjük Kolozsvár két riválisánál: Aradnak és Temesvárnak népesedési statiszti­káját, meg kell állapítanunk, hogy Erdélyben és Bánátban Kolozsvár a legnagyobb város Mindenki Temesvárnak ítélte látatlanul a pál­mát, azonban a temesvári népszámlálás meg­állapítása szerint Temesvár összlakosságának a száma mindössze 95000. tehát a bánáti cen trumpak 3000-el kevesebb lakosa van. Arad elmaradt. Még feltűnőbb az aradi eredmény. A lokál- patrióták itt is azt hitték, hogy Arad lakossá­gának száma, ha nem is éri el a százezret, de erősen megközelíti. Ezzel szemben a népszám­lálási hivatal azt közölte a nyilvánossággal, hogy a december 28-én megejtett uépsMtmíúlús Botrányos kirohanást rendezett a rm~ iicai városi tanács illésén a kisebbségi iskolák ellen egy szocialista tanácstag (Resica, február 2.) Resica lakosságát egy szocialista városi tanácstag kritikán aluli vi­selkedése tartja izgalomban. Resican, amint is­meretes, két felekezeti és pedig egy református és egy evangélikus németnyelvű iskola van. A városi tanács minden évben a lehetőségekhez képest segélyezte a két kisebbségi kultúrintéz­ményt, hiszen a város kisebbségi lakossága is hozzájárul a közterhek viseléséhez. Éz évben szintén azzal a kéréssel fordultak az egyházak a városi tanácshoz, hogy 1931-re állapítsanak meg segélyképpen egy bizonyos összeget. A tanács legutóbbi ülése alkalmával szóba került az egyházak iskoláinak jjt segélye­zése is. Ekkor azonban egy nem várt fordulat történt. Egy Rausch nevii német anyanyelvű szocialista tanácstag szólásra emelkedett és hosszú beszédben támadta a helybeli reformá­tus evangélikus felekezeti igkólút ég ami. kérte a tanácsot, hogy egyetlenegy bánit se szavazzanak meg. Ilyen és ehhez hasonló kije­lentéseket tett: — Küldjék gyermekeiket az ál­lami iskolába, hiszen van németnyelvű szek­ciója is. Ekkor a tanács egyik román tagja megkér­dezte: ’ — Hát a magyarok melyik szekcióba küld­jék t — A románba, volt a válasz. A helyzet ugyanis az, hogy ezelőtt két év­vel beszüntették a magyar szekciót, A szocialista városi tanácsos otromba kiro­hanásával még sem ért célt, mert a tanács tár­gyilagos tagjai ez évben is 14.000—14.90(1 lej se­gélyt szavaztak meg a két felekezeti iskolának. A szocialista tanácstag viselkedése saéicjj körükben nagy, megbotránkozást keltett, _

Next

/
Thumbnails
Contents