Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-26 / 46. szám
2JF. ÉV 9. it. 8ZJM. 7 TTlftl PROBLÉTTlflK Az albánok Bécs még ma is a különböző európai emigrációk menedékvára. Itt székelnek, egyik-másik kávéházban a macedónok, dobrudzsaiak, spanyolok, olaszok, magyarok, albánok, akik valamelyes politikai ok miatt nem mernek hazai talajra lépni és pipaszó mellett konspirálnak. Az emigránsok nagyrésze fölmorzsolódik a várakozás hiábavalóságában, felszívódik a bécsi napi életben, másrésze csendes rezignációval lesi a számára kedvező időt, de a tüzesvérü balkániak kedvező időpontokban merényletre ragadtatják el magukat. Anankidején az Operában elkövetett komitácsi merénylet zavarta meg a hangulatot. Most az albániai emigráció ébresztette fel a figyelmet, hogy él és működik. Ezek az albánok különösen hevesek. Alig egy-két éve Prágában lőtték le Zena béget, Zogu követét, most Zogu autójára adták le a szalvét. Hiába — a vérbosszú hazájának gyermekeit megfékezni nem lehet. E regényes ország mindig viharfészke volt a polgárháborúnak és tipikusan megtestesitette mindazt, ami „Balkánpolitika“ cimén él a köztudatban. Különböző vallások, különböző fajták néznek farkasszemet egymással. De önmagukban még megférnének valahogyan. Ez a kis ország azonban igen nagy külpolitikai jelentőséggel birt, mindig játékszere volt a Balkánra éhes hatalmasságoknak és ezeknek érdekében állott Albánia lakosait egymásra zuditani. Albánia ama bizonyos Wied herceg uralma óta egy sereg változáson esett keresztül. Függetlensége még a világháború előtti időből datálódik, de nem független még ma sem, a szónak valóságos értelmében. Amikor a világháború befejeztével a központi hatalmak befolyása Albániában megszűnt, Jugoszlávia és Olaszország marakodtak szünetlenül Macedóniai Nagy Sándor öröksége felett. Uralkodónak Fan Noli katholikus lelkészt ültették be az olaszok, akit azután Albánia egyik ősrégi családjának sarja, Achmed Zogu szerb segítséggel kiüldözött az országból. Achmed Zogu jó hosszú ideig ült Belgrádhan emigrációban és hogy uralkodó lett, Szerbiának köszönhette, a helyzet azonban úgy alakult, hogy mint uralkodó Olaszországgal kötötte meg a paktumot — Szerbia ellen. Albánia Olaszország bekeritő politikájának értékes láncszemévé vált és Zogu ezúttal következetes maradt: minden szerb ellenbefolyás mellett is az Olaszországgal való szövetségben fedezte fel érdekeit. Albánia az utóbbi esztendőkben úgy, ahogy, fejlődésnek indult. Zogu pompás rezidenciát építtetett magának Tiranában, megszervezte az albán hadsereget, országutakat és iskolákat építtetett és Albánia hova-tovább már az európai külkereskedelemben is szerepet játszott. Természetesen Albániában éppen oly jól tudták, mint más államokban, hogy Zogu uralma nem szilárd, egy kráter tetején épül fel és ezért Zogu nem szívesen hagyta el az országot. A betegség azonban nagy dolog, még egy király életében is és Zogunak, aki egyébként fiatalember, Bécsbc kellett utaznia, hogy egy hires orvostanár receptjét kérje ki betegségére. Zogu állandóan revolverrel járt-kelt és szárnysegédje, a szerencsétlen Topolay őrnagy nem csak azért járt-kelt az oldala mellett, mert a jó szárnysegéd ügyel az uralkodójára, de hogy saját testével fedezze őt a merénylet elől. Ha igaz, amit a bécsi lapok Írnak, Topolay őrnagyot azért válogatta ki Zogu a szárnysegédségre alkalmas tisztek soraiból, mert összetéveszthetően hasonlított hozzá, valósággal „Doppelgängere“ volt az albán uralkodónak. Ez a hasonlóság meg is tette hatását, mert ime, a merénylő golyója tévedésből a szerencsétlen „Doppelgänger“-» érte halálosan. Hogy Bécsben nem fognak oly simán végbemenni a dolgok, arra nem csak a tiranai rendőrségen számítottak, de a bécsi rendőrségen is. Pár nappal a merénylet elkövetése előtt a bécsi rendőrfőnök razziát tartatott az emigráció fészkében és figyelmeztette őket, hogy ne csináljanak bolondságokat. De hát miért ült ott évek óta lesben Hassan Bey Bristina, Zogu halálos ellensége, az emigráció feje, ez a titokzatos, ősz- haju, hatvan év körüli albán, oldalán türelmetlen és érvényesülni akaró nejével, ha kínálkozik egy kedvező alkalom, amely nekik esetleg trónt jelent és ezt az alkalmat elmulasztják? Hassan Bey Bristinának pénzei is voltak és vannak, ő Vegyen 190 ieiirl eSujS-Melozswárl Mentő Sorsjegyet Akar Ön milliomos lenni ? VII.-ik osztály hozása március 1-én. Sorsjegyek helyben az uccai árusoknál és üzletekben is vásárolhatók. Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében még az egyes huzási napokon is eszközli a sorsjegyyiroda, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 16 szám. Következő húzások március 15, 25 és április l.-én. Angollá sikeresen közvetített Franciaország* és Olaszország között, hogy öi évre flotta- egyezményt kössenek egymással (London, február 24.) Diplomáciai körökben határozott formában tartja magát a hir, hogy a francia-olasz tengerészeti ellentétek elsimítására irányuló misszióval megbízott Caraigie angol diplomata sikereket mutathat fel s ezért vált szükségessé Henderson és Alexander meglepetésszerü párizsi látogatása. Este a Quai d Orsayn megindultak a tárgyalások az angol és francia kormányférfiak között, Tyrell párizsi angol nagykövet és a két hatalom tengerészeti szakértőinek bevonásával. (Párizs, február 24.) A francia lapok annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy sikerülni fog a megegyezés Anglia közvetítésével Olaszország és Franciaország között s mindkét állam csatlakozni fog a londoni hármas tengerészeti egyezményhez. Az olasz-francia egyezmény, amelynek megkötése talán nem is a távoli jövőre tehető, a legközelebbi öt évre minden konfliktust kizáró módon hivatott megállapítani a francia és olasz flottafejlesztő arányszámot. Az Exhange Telegraph jelenti Párizsból, hogy Anglia és Franciaország végleg megegyeztek a Craigie által megállapított pontok alapján. Az admiralitás elfogadta az egyezségi számadatokat, amelyek Franciaországot abba a helyzetbe hozzák, hogy aláírja a londoni egyezményt. Henderson és Alexander most útban van Párizs felé, hogy mindketten véglegesítsék a megállapodást. A tömeges magzatelhajtás miatt letartóztatott Wolff Frigyes orvos-szinmüiró mellett a kommunisták szimpátia-tüntetést rendeztek (Stuttgart, február 24.) Wolff Frigyes orvos és szinmüiró letartóztatása országszerte nagy feltűnést keltett. Wolff, amint ismeretes, évek óta nagy propagandát fejt ki a tiltott műtétre vonatkozó büntető paragrafus eltörlésére. A lakásán tartott házkutatásból most kiderült, hogy Wolff rengeteg ilyen műtétet hajtott végre és egész Németország területéről valósággal tömegesen keresték fel őt a nők. Az ügysézségen kijelentette, hogy a műtétek végrehajtását nem tagadja, mert ő meggyőződésből cselekedett és vállalja a teljes felelősséget. Keddre virradó éjjel különben a stuttgarti kommunisták nagy szimpátia tüntetést rendeztek Wolff mellett, akit ki akartak szabadítani az ügyészségi fogházból. A rendőrség csak nehezen tudta szétoszlatni a tüntetőket. Mindkét részről több lövés dördült el és az összetűzésben egy kommunista meghalt, két rendőrtiszt pedig súlyosan megsebesült. Jugoszláviát is belekeverték az Achmed Zogu ellen elkövetett merénylet ügyébe Egy bécsi lap leleplezései Zogu szerelmi ügyeiről — Egy bécsi kertész leányába szeretett bele az aibán uralkodó (Bécs, február 24.) A Reichspost értesülése szerint Zogu albán király merénylője az albán emigránsok azon csoportjához tartozik, amelyet Jugoszlávia támogat tanáccsal és fegyverrel. A Messagero cimü lap is azt irja, hogy a Jugoszláviában élő albánok márciusra nagy betörést szerveztek Albániába s az előkészületeket a jugoszláv polgári és katonai hatóságok nagy mértékben támogatták. A Stunde tegnapi száma részleteket közöl Zogu király szerelmi regényéről: A király egészen január 14-éig a legnagyobb visszavonult- ságban élt Bécsben és az Imperial-szállót csak a legritkább esetben hagyta el és akkor is a legnagyobb óvintézkedések mellett. Január 14-én Zogu király életmódja gyökeresen megváltozott. A király értesitést kapott a Regina-szállóból, hogy ezen a napon két hölgy érkezett a szállodába. Francisca és Maria de Jankó bárónő, akik Tiranából jöttek és osztrák útlevéllel utaztak. Francisca és Maria de Jankó bárónő tudvalévőén egy bécsi kertész két leánya. Zogu király néhány évvel ezelőtt ismerte meg Maria Jankót, szerelmes lett belé és amikor királlyá koronázták, magával vitte Tiranába. Ezt a szerelmét azóta konokul védelmezte minden belső és külső támadás ellen. Nemcsak Albániában ellenezték ezt a viszonyt, hanem az egyre növekvő olasz befolyás is keresztül akarta vinni, hogy Zogu szakítson szive választottjával és rangjához méltó házasságot kössön. A király eltökélt akaratán minden ilyen kisérlet megingott. Január 14-e óta a két hölgy is állandóan megjelent az Operában, ha Achmed Zogu elment az előadásra. Ott voltak a merénylet estéjén is, de már előbb eltávoztak az Operából és a ÍVest- minster-bárban vártak a királyra. Achmed Zogu ugyan valóban orvosi kezelésre jött Becsbe, a kezelés azonban már régen véget ért és a király az utóbbi hetekben már csak azért maradt az osztrák fővárosban, mert barátnője, a bécsi születésű leány nagyon jól érezte magát szülővárosában és még nem akart visz- számenni Tiranába. Zogu király és Jankó bárónő állandó találkozásai természetesen a rendőrség munkáját is megnehezítette és a király, személyi védelme igen nagy feladat elé állította a detektiveket. zsebpénzelte évek óta az emigráció összes nincstelenéit és bizonyára külön jutalom is illette volna azokat az emigránsokat is, akik a merényletet elkövették. A merénylet* mint tudjuk, nem sikerült, bár gyászos vége volt, mert Topolay szárnyse- gédíiszt meghalt, Libahova udvari miniszter pedig megsebesült. Az élet azonban megy tovább, most, amint Tiránából Írják, Topolay családja hirdette meg az emigráció vezérének a vérbosz- szut. Albán uralkodónak kockázatos lenni, de albánnak is, mert ez a merénylet nagyon is mutatja, hogy mindaddig nyugtalanul fognak élni az emberék odalenn, mig az összes balkániak, élve a tiszteletreméltó Monroe-elvvel, nem egye* sülnek egyetlen egészséges föderációban. (I.)
