Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-25 / 45. szám
COF. TSVF. 15. SZJM. 1 A háromszéki prefektusnak mégsem sikerült gyógyszerészt ültetni az agrárkamara elnöki székébe A kibuktatás után hivatalbóli tagot csináltak Cserghi Pop patikusból (Sepsiszentgyörgy, február 23.) Amint nemrégiben a Keleti Újság megirta, Háromszékme- gyében a mezőgazdasági kamarai választás annak a listának a teljes győzelmével végződött, amelyet a Magyar Párt támogatott. Amint jelentettük, a magyarságnak kellett gondoskodnia arról, hogy a kamarában a megyei románság is képviselve legyen, mert a megyei prefektus egy személyes kivének érdekében külön román listát csináltatott, amivel a legcsufosabban megbukott s ez előre látható eshetőségre számítottak a magyarok, akik a prefektus ellenére a megyei románsággal keresték az érintkezést és a saját listájukon gondoskodtak a román lakosság képviseletéről. A prefektus ugyanis Cserghi Pop Victor gyógyszerészből akart mezőgazda- sági kamarai elnököt csinálni, az egész megye lakosságának erélyes tiltakozása dacára. A prefektus barátja, Cserghi Pop patikus az egész listájával megbukott. Most került sor a kamara alakuló ülésére. Érthető meglepetést keltett, hogy Cserghi Pop gyógyszerész még sem maradt ki a kamarából, mint hivatalbóli tag jelent meg az alakulón. Hogy miért kell a mezőgazdasági kamarában hivatalbóli tagnak lennie egy gyógyszerésznek, arra igazán nehéz magyarázatot kapni. A többi hivatalbóli tagok is a Cserghi Pop listájának bukott jelöltjeiből kerültek ki. A magyar tagok amint a választás előtt ezt elhatározták, Nistor Aurél görögkeleti esperest jelölték elnöknek s ezért is vették fel a listára, dokumentálva azt, hogy a román lakosságnak az igazi képviselőivel, akik a megye érdekeit tartják szem előtt és nem pusztán a saját boldogulásukat, készséggel óhajtják az együttműködést. Az alakulás választásai előtt ismét minden lehetőt megkíséreltek a Cserghi Pop elnökké választatása érdekében. Az alakuló gyűlést Ti- goianu törvényszéki főelnök nyitotta meg, tetszéssel fogadott beszéddel. Az elrendelt választások során elnök lett Nistor Aurél, alelnök dr. Kelemen Zoltán szövetkezeti igazgató. Az igazgatóság tagjai az elnökön és alelnökön kivül: Imreh Albert szövetkezeti gazdasági szakosz tályvezető, Sóra István gazdasági egyleti titkár, Tóth István intéző, dr. Szentiványi Gábor, Imreh Béla és Eladóin Miklós. Az elnökségi és igazgatósági tagok személye garancia arra, hogy a háromszéki gazdaközönség érdekeinek képviselete jó kezekbe van letéve és a kamarából az interimár bizottság ideje alatt meghonosodott politizálás ki lesz zárva. A Cserghi személye iránti lappangó elégedetlenség a nemzeti parasztpárt kebelében is rövid időn belül meg fog mutatkozni, s igy fogja méltó jutalmát elvenni az, ki a magyarság rendíthetetlen sorait akarta megbontani s végül saját pártjában kell számolnia. Vezető román nemzeti parasztpárti egyének most már nyíltan kezdik bevallani, hogy Háromszéken a magyarok és románok békés együtt működésének csak Csereghiék az okai. A megyei tanács választásnál felkínált tiz tagságot nem fogadta el a prefektus, mert arra akarta pártunkat rávenni, hogy Cserghi legyen az elnök. Ugyanez történt a kamarai választásoknál is és a vége az lett, hogy sehova sem jutottak be. Ilyenformán 20—24 emberük szorult ki Cserghi miatt s ezt a játékot már megunták. A letartóztatott spanyol köztársasági vezéreknek Ismét felajánlották a katalán a «abadlábra helyezést emigráció vesére váratlanul Párizsból Harcéioitába érkezett (Madrid, február 23.) Maura herceg Aznar miniszterelnök felkérésére felkereste a fogházban a republikánus vezéreket és bizonyos feltételek mellett felajánlotta szabadonbocsátásukat. A republikánusok a leghatározottabban visszautasították a szábadlábrahélyezési ajánlatot * és követelik, hogy bünperülcet folytassák le. (London, február 23.) Massia emigráns katalán ezredes Párizsból megérkezett Barcelónába, ahol nagy ünneplésben részesítették a katalán függetlenségi mozgalom kudarca után külföldre távozott ezredest. Madridi jelentés szerint Zamorra republikánus politikust ismeretlen férfi a fogházban szökésre akarta rávenni, de Zamorra nem volt hajlandó a szökést megkísérelni. Republikánus körökben azt hiszik, hogy az agent provocateur alkalmat akart szolgáltatni a fogházőröknek a republikánus politikai vezér lelövésére. Az EME közgyűlése tiltakozott az ellen, hogy az ásványtár igazgatója megakadályozta az egyesület kiküldötteinek ellenőrző munkáját Az osztrák abszolutizmus példáján nem akarják megerősíteni Jósika János és Róth Hugó alelnökségét (Kolozsvár, február 23.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap évi rendes közgyűlését az Erdélyi Muzeum-Egyesület. Az unitárius kollégium dísztermét megtöltötték a megjelent tagok és érdeklődők. A közgyűlésen az ősz elnök, gróf Wass Béla elnökölt, ki megnyitójában élete tapasztalatait az EME-re igyekezett alkalmazni s a jóindulatú belátókhoz fordulva önzetlenséget s az egyéni törekvések háttérbeszoritását kérte. A testvéri szeretet el fogja tüntetni az ellentéteket. A választmány nevében dr. Kántor Lajos titkár beszámolt az EME 1930. évi működéséről. Az egyesület tevékenysége kettős jelleget mutat. Küzd jogainak elismeréséért és mindinkább kiszélesíti knlturtevékenységét. Azonban jogainak elismerése nem haladt előre semmit, sőt, e téren folytonos elgáncsolás tapasztalható. Az EME tárainak használatáért a bérszerződés nem jött létre, bár az egyesület mindent megtesz, hogy a szerződéses békés viszonyt elérje. A minisztérium nem terjeszti királyi megerősítésre báró Jósika János és dr. Róth alelnökök megválasztását, bár azt a törvényszék jóváhagyta s a választás meg is jelent a Monitorul Ofi- cialban. A királyi megerősítést az alkotmány nem irja elő, csupán az EME-nek az osztrák abszolutizmus idejéből származó alapszabályai követelik, melyet az egyesület I. Ferenc József idejében az uralkodóra való tekintettel nem változtatott meg, de 1918-ban, még az impérium- válíozás előtt, a választmány már tárgyalta, de a közbejött politikai események megakadályozták a közgyűlés elé terjesztést. A minisztérium nem intézi el az EME beadott kéréseit. Az ősit ványtár igazgatói nem engedik be ellenőrzésre az egyesület kiküldötteit, bár e jogot egyrészt biztosítja a magyar állammal kötött bérszerződés, melyről a kormány azt vitatja, hogy érvényben van, másrészt biztosítja az alapszabály, melynek alapján a törvényszék bejegyezte az egyesületet a jogi személyek közé. Sőt, 1930 folyamán kitűzték a tárgyalást a jogi személyekről döntő legfőbb bíróság előtt is és három évre visszamenőleg felülvizsgáltatták az Egyesület pénzügyeit. Gr. Wass Béla elnök gr. Bethlen György utján a királyhoz fordult a sérelmek orvoslásáért. Az egyesület reméli, hogy a királyi igazságosság jogot fog szolgáltatni s eltűnnek az akadályok a tudomány terjesztése elől. Az EME örvendetes haladást mutat fel a tudományos működés terén. A szakosztályok tartottak népszerűsítő és tudományos előadásokat, működésbe kezd újra a jog- és társadalom- tudományi szakosztály is, a marosvásárhelyi vándorgyűlés megrendezésével az EME ismét megkezdette a még 1913-ban megakadt ilynemű tevékenységet. Az „Erdélyi Muzeum“ folyóirat s az „Erdélyi Tudományos Füzetek“ komoly tudományos eredményeket tudnak felmutatni már egy év leforgása alatt is. Az egyesület felvette újra a megszakadt csereviszonyt a külföldi szaklapokkal, mi a könyvtárnak nagyjelentőségű gyarapodást jelent. Az EME ismét ki akarja venni részét az ásatási munkából is, mi a régiségtárnak jelentene gyarapodást. Ugylátszik azonban, hogy a Műemlékek bizottságának nem fontos, hogy minél több emlék kerüljön felszínre a föld alól, legalább ezt bizonyítja, hogy a kora ősszel beadott kérést még mai napig sem intézték el s igy a tervbe vett ásatás az őszről elmaradt. Dr. György Lajos főttikár-főszerkesztő- nek a folyóiratról szóló részletes beszámolója után pénzügyi jelentések, majd a tárak megvizsgálására kiküldött bizottságok jelentései következtek. A közgyűlés ismét tiltakozását fejezte ki Popescu-Voitesti ásványtári igazgató ellen, ki az egyesület kiküldötteit megakadályozta ellenőrző munkájukban. Az 1931. évre elfogadott munkaterv a már megkezdett tevékenységnek mind szélesebb mederben való elmélyítését célozza. Jóleső érzés tölti el az embert, midőn látja, hogy e nagy múltú egyesület minden akadályon keresztül igyekszik hű maradni múltjához s a nemes igyekezetei szép eredmények kisérik már is. BÉCSI MINTAVÁSÁR 1931. mire. 816114-IB. (Rotunde mér«. 15 Is) KÜLÖN KIÁLLÍTÁSOK: Bútorvásár. Reklámkidllitás. Szőrmedivat szalon. Régiség és ntü kiállítás. Legmodernebb üzemgazdasági kiállítás. NEMZETKÖZI AUTOMOBIL ÉS MOTORKERÉKPÁR KIÁLLÍTÁS. Vas és patentbutor kiállítás. Élelmezési és élvezeti cikkek kiállítása. Építészeti és útépítési vásár. Technikai újdonságok és találmányok. Mező- és erdőgazdasági mintakiálUtás. Osztrák vadászati kiállítás. Mezőgazdasági gépek és szerszámok. Teljes vízummentességi Vásári igazolvány és útlevéllel szabad határátlépés Ausztriába. Nincs csehszlovák átutazási vízum. A magyar átutazás vizűm a vásári igazolvány felmutatásával a határon is megszerezhető. Jelentékeny utazási kedvezmények a román, jugoszláv, cseh, magyar és osztrák vasutakon, a Dunán, a Fekete tengeren és a légi közlekedésnél. — Mindenféle felvilágosítások, továbbá vásári igazolványok (á Lei 150*—) kaphatók: WIENER SIESSE A. S. WIEN, VII. továbbá a lipcsei tavaszi mintavásár tartama alatt a lipcsei osztrák vásári pavilion információs irodájában, továbbá a következő tiszteletbeli képviseleteknél : Cluj-Kolozsvár, Osztrák Konzulátus, P. Unirii 15/1. „ Európa utazási iroda, Dr. Mezei Jenő, P. Unirii 1. „ Európa Hermes utazási iroda és váltóüzlet. Calea Regele Ferdinand 13. Scheu kér & Co. Szállítási vállalat, Calea Reg. Ferdinand 33/11. „ Keleti Újság, „Viator“ utazási iroda, P. Unirii 4. Compagnie Internationale des Wagons-Lits, Piaţa Unirii 18. § bécsi iüintauásó!’ szsnzáciola! Mius urai DiVAYHÉZ, BÉSS, 1931. március 10.-én, kedden, a bécsi nagy Konzerthaus termében egy grandiózus tavaszi és nyári divâţrevtitrendez a legkiválóbb bési művészek közreműködésével. Hely táviratilag is biztosítható.