Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-23 / 44. szám
XZF. ÉVF. ii. SZÁM. 7 Befejeződött a Car Salom-por, de áss ítéletet csak a fövő szombaton Mr delik ki (Kolozsvár, február 21.) Szombaton reggel folytatták a perbeszédekkel a szerdán félbeszakított Cur Salom-ügy tárgyalását. A közönség teljesen megtöltötte a III. szekció tárgyalótermét. Először Colfescu ügyész tartotta meg „vádbeszédét“, amelyben a vádlottak felmentését kérte a törvényszéktől, mivel a maga részéről bebizonyitottnak látja azt, hogy a vádlottak, különösen Gara Ernő állításai megfelelnek a valóságnak, hogy Weisburg Chaim köny- nyelmüen bánt a dunám-pénzekkel s ilyenképpen több erdélyi zsidót megkárosított, akik a befizetett pénzeikért semmit sem kaptak. — Az ujságiró kötelességét teljesítette, miA Keleti XJjság kirakatában szines varotta- sok állítják meg a sétáló közönséget. Nem a megszokott színek és formák. Némelyek a nézők közül készek a felületes Ítélettel; „ezek szász va- rottasok.“ Viszont mások éppen ily felületesen román varottasokra ismernek bennük. Ezeket a mintákat pedig a magyarói magyar földmives nép varr ja és használja. Kétségtelen, hogy vannak bennük szászos, romános elemek is, de e szép és finom munkák azért nem szász, se nem román népművészeti termékek, hanem magyar népies darabok, melyek közül többen szász és román hatások állapithatók meg. Mi az oka ennek? Magyaró, a Maros folyó középső folyásának észak felé a baiparton utolsó magyar faluja. Szászrógentől északkeletre majdnem 20 km. távolságra, hatalmas havasi erdőségek szélén fekszik. Vele szemben Disznajó, az utolsó magyar falu, a Kelemen havasokig. De valaha ennek a falunak egy részét is Szászdisznajónak nevezték, ami mutatja, hogy a Szászrégen körüli szásztelepek, idáig felnyúltak. Magyarón alól a Maros jobb partján csak Holtmaros félig magyar falu még, aztán Alsó- és Felső-Idecs szász községek következnek Szászrégenig. Magyarénak északi szomszédja Marosoroszfalu. Közel van hozzá Oroszidecs is. Ma mindkettő román falu, de nevük mutatja, egykori lakosságuk orosz eredetét. Mindezeket, mind a Maros jobbpartján alakult községeket a határnevek tanúsága szerint kétségtelenül ruthén-szlávok alapították. De ezt mondják a róluk szóló első oklevelek is (1319.) Csupán Monosfalu (Malmos- falu) Liget és Füleháza neve figyelmeztet a sok szláv hely és határnév között egykori magyar településre. Ezek néprajzi és faji-képe azonban rég megváltozott s szlávot, magyart és szászt egyaránt rég kiszoritotta, vagy beolvasztotta azon a vidéken a románság. Valaha ez a vidék mind a vécsi királyi-vkv birtokterületéhez tartozott, melyet egy oklevél 1228-ból emleget legelőbb. Abban olvashatjuk legelőbb Magyaró nevét, valamint azt is, hogy a Kelemen havasokon túl Ruthénia terül el. Ebből az országból (a mai Bukovina és Moldva területéről) kerültek a Felsőmaros völgyszorosának szláv lakói s bizonyára Marosoroszfalu és Oroszidecs egykori szláv telepesei is, kiknek telepét az első róluk szóló adatok „Villa Rutheno- rumnak“ ruthénék falujának nevezik. A vécsi országos, királyi vár, aztán a mongol tatárjárás után a Bánffyak részére jutott, sőt bírták azt és a hozzátartozó birtokokat a XV. század végéig. Közülük Losonczi Tamás vajda, a Bánffyak őse Magyaró határában a XIV. század legelején uj várat épittetett, mely kor mindezeket megírta s ezért nem lehet őt vádolni különösen, mivel igaz volt, amit irt. Dr. Kertész Jenő két órán keresztül beszélt, részletesen ismertette az egész Cur Salom-ak- ciót s hosszasan foglalkozott Weisburg Chaim szerepével, amiben semmi kifogásolni valót nem talált. Majd a tanúvallomásokat boncolgatta. Utána dr. Szeghő Imre, Gara Ernő védője kért felmentést, hivatkozva az ügyész felmentést kérő szavaira. Dr. Ghilezan védőbeszéde után a törvényszék az ítélet kihirdetését február 28-ra, a jövő hét szombatjára halasztotta. aztán Mentővár néven kétszázévnél tovább fennállott. Magyaró tehát századokig állandóan be volt ékelődve magyar lakosságával, szláv, később román és szász faluk és telepek környezetébe. Ez az oka annak, hogy a kölcsönhatások egyes népipari és művészeti emlékein is meglátszanak. Varottasainak szine nem a magyar népies varottasok, hanem a szászok piros és kék szine. Eleinte tőlük tanulhatták a fejtőfestést, esetleg tőlük vásárolhatták a festőanyagot vagy éppen a varráshoz kék fejtőt is. A nép aztán megszokta és szokásból használta ezeket a más vidéki magyar varrások színeitől elütő színeket, sőt bár szép szinösszhangban, de a magyaroknál szokatlanul két színben varrta munkáit. A vu- rottasok mintái közé is került be egy-egy szászos rózsa vagy csipkerózsa minta. Viszont tudjuk, hogy sokszor az úri házaknál szolgált jobbágylányok egy-egy úri himzésmintát kivittek a nép közé, hol aztán több-kevesebb változtatással századokig tovább élt. A közeli Vécs várában a XVIII, században br. Kemény Simonná, cze- gei gr. Wass Kata, e régi nagyasszony valóságos iskolát tartott a környezetében élt különböző rendű és rangú leányoknak. Éppen nem valószínűtlen, hogy egy-egy nem tisztán népies minta még ebből az időből a vécsi udvar és himző leányaitól származik. Viszont szlávos és romános motívumok is akadnak. De ezek már inkább némely főminta szegélydiszében csak alárendelt részletdiszitmé- nyül, mintegy a főminták árnyékába tévedve szerepelnek és színezésük soha se a szokott román és szláv szinezés. Ellenben a tömzsi mozsaras, a szép ssekfiis, tulipános, tányéros, őzes, kakasfarkas minták mellett a finom és diszes seprüs mintában akad oly régi magyar motívum is, melyet 200—250 éves kalotaszegi templomi himzésekből ismerünk. E keleti, ősi szőnyegmintákról kölcsönzött motivum még a magyarság közös ősi kincséből, falán még a Bánffyak kalotaszegi faluiból átköltöztetett jobbágyokkal vándorolt át ide, a messzi havasok aljára, erre a kis magyar szigetre, hogy ott aztán akkor is tovább virágozzék, mikor a Kalotaszegen már kihalt. Ez a szigetélet a környező nem magyar tengerben a magyarázata annak, hogy a szép magyarói varottasok a kalotaszegitől és székelytől annyira különböznek. De ezek is magyar népművészeti alkotások. Olyanok, mint a messzire átültetett fa, melynek gyümölcse a tglaj és az éghajlat hatásában más zamatot nyújt, mint az anyafáé, melyről a távolba szakadt. „A vérbajos a legnagyobb bűnt követi el, ha nem kezelteti magát“. „A vérbajos, ha nem kezelteti magát, megfertőzi a családját és még 6ok-sok ezer embert“. Diszkréten, olcsón és könnyen kezelheti magát a „SIGMARGYL“ PASZTILLÁVAL. Ezen gyógyszer hasznosságát, amelyet Dr. M. Pomaret fedezett fel, úgy a belföldi, mint a külföldi orvostudor urak elismerték. Az orvos urak részéről beérkezett levelek nagyszáma, amelyek a „SIGMARGYL“ elsőrangú hatását ismerik el, bárki rendelkezésére állanak. Érdeklődőknek ingyen küldünk használati utasítást és irodalmi értesítést. Engross ügynökség: Erdély és Bánát területére: Sigmargyi Cluj, Sfr. 8uliu Maniu 34. EGYESÜLETI ÉLET Dr. Makkai Sándor ref. püspök második előadása a Székely Társaságban Dr. Makkai Sándor, kolozsvári református püspök a Székely Társaságban tartott multheti nagysikerű előadásának második és befejező részét, f. hó 20-án tartotta meg a keresztyénség s a szocializmus kapcsolatainak megvilágítására térve rá. Az előadás szerves kiegészítő része volt a multhetinek s az akkor lefektetett gondolatmenetben haladt most is tovább. Ezúttal is hangoztatta a lelkiség eszményibb fsimsőbbségét, rámutatva, hogy az igaz hit is ennek a megtalálására törekszik s csak erre épit, tehát az egyénnek is ez lehet csak a végső elérhető eszményképe. A keresztyénség is erre az útra akarja rátériteni az emberiséget az egyéni nevelés eszközeivel, átformálva először az egyént s úgy általa és keresztül az egész társadalmat. A lelkiség kell legyen továbbá a társadalmi rend alapját képező jogrendnek is a legmagasabb elérhető és betöltő eszménye. Ugyancsak az egyének által kell kifejezésre juttatnia a keresztyénségnek a maga elveit a politikai, kulturális vonatkozásokban, de ő maga, mint direkt tényező az evangélium szelleme szerint nem képzelhető el. Ezeken az elveken állva érheti el a keresztyénség, hogy minden társadalmi rendbe beilleszkedve végezheti a maga reformmunkáját az egyénen keresztül s ebben nyilvánul meg szociális ereje és jelentősége. A nívós és értékes előadással a felvetett probléma teljes megvilágításba került s az érdeklődő ifjúság előtt uj szempontok tárultak fel, közelebb vive az igazság megismeréséhez. Az előadás befejeztével megindult élénk hozzászólások nagyban emelték az előadás értékét, amit aztán Jancsó Béla ifjúsági elnöknek az előadóhoz intézett meleg köszönő szavai zártak be. Előadás az Erdélyt fiatalok faluszeminártumában. Az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának következő előadása hétfőn, február 23-án, este 8 órakor a Székely Társaság Szentegyház uccai helyiségében lesz megtartva. Ez alkalommal Kalotaszeg, Torockő és a Székelyföld művészete cimen ennek a kérdésnek egyik alapos ismerője fog beszélni. Beléptidij nincs. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. A kolozsvári róm. kát. iparoscserkészeb ünnepélye. Vasárnap, február 22-én, délután 5 órakor a róm. kát. gimnázium dísztermében a katolikus iparoscserkészek ünnepélyt rendeznek. A nivós műsor bevezetőjét Pa- taky József, fögimnáziumi tanár, a csapat parancsnoka tartja. Az ünnepélyre a jövendő iparos- és kereskedőnemzedék hivatott támogatóját: Kolozsvár iparos- és kereskedő társadalmát és a cserkészügy minden Iga* barátját szívesen látja a cserkészcsapat parancsnoksága. Adományokat a csapat felszerelésére hálás köszönettel fogadnak. Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1931. évi március hó 1-én, vasárnap a róm. kát. egyházközség üléstermében (Főtér 14. sz.) déli 11 órakor választmányi, déli 12 órakor 40 évi fennállásának jnbllárls közgyűlését tartja meg, Az alapszabályok 30. §. értelmében az indítványokat a közgyűlés előtt legalább 8 nappal kell a választmányhoz benyújtani, Ernyey Miklós, 3E SELECT MOZGÓ hétfői kezdettel mutatja be a közkedvelt 5 HIGE CHEiUÜEB LEGÚJABB FILMJÉT: MONOPOL PARAMOUNT FILM P9HIS GVEÜEKE! Dráma, melyben a nagy művész elmondja élete történetét, táneok. gyönyörű balettek, énekek keretében 5 ESSEK SS ?fflKararftwgBE3Eff fl népművészetben nincs gyűlölködés fl magyarói varottasok mint erdélyi kuíturhafások példái — Romános és szászos elemek a marostordai magyarok varottasaiban
