Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-21 / 42. szám

4 XIV. ÉVF. 42. SZÁM. A Dunadelta kisvárosait és ialvaít újabb, óriási vizáradat öntötte el Odarekedi a király adjutánsa is, akt gyorssegélyt vitt Valcovba Magyar zsenialitás és magyar élhetetlenség Ez a két fagnlom sujnos, szorosan egymás­hoz tartozik. A magyar zseniálitásnak napról- napra meglepő eredményeire figyel fel a világ úgy szellemi, tudományos, 'művészeti, irodalmi, mint teknikai téren. Nagyjelentőségű, a világ­kultúrát előrevivő találmányok látnak napvilá­got, mind a magyar agyból kipattant, sokszor szé diilei.es dolgok, melyekről csak mi vem tudunk, de a külföld ismer és nemcsak.égig magasztal, hanem hatalmas tőkebe fektetésetekéi' meg is valósit és értékesít. Milliárdokat szül a magyar elme mások zsebére és mi magyarok élhetetle­nül táljuk a szájunkat és igyekezünk lebecsül- ni. őket. Erre talán'a Icgcklütánsabb példa Mi­hály Dénes, akit a pesti sajtó egy része csaknem csalónak állított be, a külföld pedig milliókat bocsátott a rendelkezésére. A magyar zseniáli- tásnál tehát csak a magyar rosszakarat és él­hetetlenség nagíyobb. Nem szándékunk a példák egész tömegét felsorakoztatni, csuka most ép­pen aktuális és a Nyugat közvéleményét jelen• leg izgató esetre, mutatunk rá. Egyik az Uher- féle fény szedő gép-találmány, a másik a Markó- czy— Vajda-féle cellulose gyártási eljárás. Mindakettő forradalmat jelent az iparban, de édeskevesén vannak, akik hallottak is róla. A magyar Uher mérnök feltalálta a fényszedő- gépet, amely teljesen kiküszöböli a nyomdaipar eddig ismert eljárásait, fölöslegessé teszi az ólmot és szédületes gyorsaságot, és tökéletessé­get visz be a nyomdaiparba, amellett, hogy a fény szedő-gépek mondhatni örökéletüek. A sze­dés munkáját a fény végzi és meg van hozzá az egyszerűsített tördelési és nyomási eljárás is. A külföld azonnal felismerte a találmány kor­szakalkotó jelentőségeit és amint olvasom, az Augsburg—nürnbergi gépgyárban az első Uhcr- fényszedögép már elkészült, sőt, már a tökélete­sített gépeken és a kibővített nyomógépeken dolgoznak. Az Uher-féle fényszedögép teljesen túlju­tott a kísérletezések stádiumán és az ügy tech­nikai oldala lezártnak tekinthető. Máris teljes ergvel folynak az értékesítésre irányuló tárgya­lások, amelyeknek eredményekén valószínűleg külön részvénytársaságot alapítanak az Uher- féle fényszedögép találmány értékesítésére. A végső eredmény milliárdok vándorlása a magyar zsenialitás jóvoltából más népek javá­ra, mi pedig leszóljuk, csalónak mondjuk Uher mérnököt, — ha pedig erre nincs mód — büsz­kélkedünk vele éhesen és lyukas nadrágban, mert magyar volt. Az Így teremtett kenyér ás gazdasági előnyök a másé lesz, nekünk elég a — politika. A másik gazdasági aktuálilás a Markóczy— Vajda cellulózé gyártási eljárás, amelyet Amerika, Németország, Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia már bevezetett. A brassói Cellulózé a Markóczy eljá­rás alapján kukorica kóróból gyártja a celluló­zét és a kísérletekéi már kiterjesztették a cirok és lenkóróra is. A kísérletek teljes sikerrel jár­tak. A harmadik kísérlet a szalma felhasználása a papír gyártás céljaira, illetve cellulózé előállí­tására. Hosszú kísérletezések után, amelyek 100 évre is visszanyúlnak, sikerült olyan eljárást találni, amely mellett a szalmát csak szecskára kell vágni, triörön megtisztítani és azután be­öntik harminc köbmétert befogadó főzökazánok- ba, ahonnan egyenletes és folytonos fázisban megfőzve, speciális szűrőkön keresztül, mint kész cellulózé kerül ki mosásra, őrlésre és fehé­rítésre. Két svéd gyár tizenkét fajta papirt ké­szít szalma-cellulózéból. Németországban, Svéd­országban és Hollandiában máris 20.000 mázsa mennyiségben készül az ilyen szalmacellulozé. Az agrárállamokra, mint Magyarország és Ro­mániára nézve óriási gazdasági és ipari jelen­tősege van a gabona cellulózénak. Magyaror­szág például 500.000 vagon szalmát termel, amelyből mintegy 100.000 vagon évente teljesen kárba vész és elrothad. Préselt állapotban 8000 kilogram fér.egy vagonba és egy vagon szalmá­ból 3700 kilogram cellulózét nyerünk. Tessék ki­számítani, hogy milyen érték semmisül meg. De még ha csak megsemmisülne! A magyar papír­ipar megközelítőleg sem tudja a fogyasztást ki­elégíteni, tehát a külföldre szorul és negyvenöt millió pengővel adózik a küldföldnek olyan áru ért, amit maga is élő tudna állítani. Vegyük emellett tekintetbe, hogy a világ papírfogyasz­tása átlag évenként 8—10 százalékkal emelkedik. Ezek a számok, ha az import szempontjából (Bukarest, február 19.) A Dunadelta leg­felső ágának a legalsó folyásánál, a tengerpart mellett fekszik Valcov (Vilkovo) kisváros, amelyből árviz szorította ki a lakosságot. Már úgy látszott, hogy Valcov felett elvonult — legalább is egyelőre — a veszedelem napja, de a Dunaágnak ugyanezen az oldalán fekvő Clii- lia-Noua (Kilija) kisvároskát vette körül a ha­talmas árviz. Ezenkívül a környék sok faluját öntötte el a viz és a jégtorlaszok torlódásai kiszámithatatla- nok, úgy, hogy nem lehet tudni, merre tör is­mét utat magának a viz. Károly király Valcovba küldötte Grigores- cu ezredes adjutánsát, kétszázezer lejjel, hogy ezt az összeget ossza ki gyorssegélyképpen az, árviz legnyomorultabb áldozatai között. Az ez­redes már nem jutott el Valcovba, mert közben Kilija és Valcov között olyan viztenger nőtt Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület márc. 20-tól 25-ig rendezi meg Budapesten negy­venedik jubiláris Országos Mezőgazdasági Ki­állítását és Vásárját, amelynek különböző cso­portjai a mezőgazdaság minden ágát felölelik. A kiállítással és vásárral kapcsolatosan a Keleti Újság, az Erdélyi Gazdasági Egylet és a Hermes kolozsvári menetjegyiroda közös ren­dezésben társaskirándulást rendeznek, amelyen úgy férfiak, mint nők kedvezményes árak mel­lett vehetnek részt. A kiránduláson való részvételi szándék leg­később március 10-ig bejelentendő a Keleti Új­ság utazási irodájánál, vagy az Erdélyi Gazda­sági Egylet titkári hivatalánál Kolozsvár, Str. Anton Muresan (volt Attila u.) 10., vagy a Her­mes menetjegyirodához, Kolozsvár, Calea Re­gele Ferdinand (volt Wesselényi Miklós ucca) 13 szám alá. A jelentkezéssel egyidejűleg beküldendő a tanulmányi kiránduláson résztvevők állampol­gársági bizonyítványa és a személyazonossági igazolvány hiteles másolatban, továbbá 1 drb. fényképe. A jelentkezéssel egyidejűleg a rész­vételi dij is beküldendő és megjelölendő az a csoport, amelyen a jelentkező résztvenni kivan. A részvételi dijak. A kirándulás részvételi diját öt változatban állapítottuk meg: Az I. csoport részvételi dija 3900 lej, azok részére, akik szállodai elszállásolást igényelnek és résztvesznek a vidéki kiránduláson. A II. csoport részvételi dija 2900 lej, azok részére, akik résztvesznek a vidéki kirándulá­nem is találnak Romániára, de kétségtelen, hogy a szalma cellulózé gyártásának be nem vezetése miatt horribilis összegektől esik el az ország lakossága. Olyan összegektől, amelyek a súlyos válságban levő gazdaközönséget táp­lálhatnák és megmenthetnék a máris folyamat­ban levő katasztrófától. Az alomnak és trágyá­nak használt, vagy nagy tömegekben elrothadó gabonaszalma, kukorica kóró. eddig értéktelen len és cirok kóróban így vesznek cl évről-évre milliók a hozzá nem értés, tervszerütlenség és már megközelíthetetlen. Hogy mi van most eb­ben a városban, azt nem lehet tudni. Chilia-Noua-ból, a másik dunadeltai város­kából pedig azt jelentik, hogy a Duna vize át­törte a város külterületen levő gátakat és elön­téssel fenyegeti a várost. A lakosság kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszik uj gátat emelni, kétséges azonban, hogy ez a két méterre emel­kedett víznek ellent tud-e állani. Több községet elöntött már az ár. Chilia-Noua és Valcov kö­zött megszakadt minden összeköttetés. A ható­ságok katonaságot kértek a mentési munkála­tokhoz segítségül. Ezek szerint a második árviz pusztítása kezdődött most. ügy látszik, nem vettek eddig igénybe megfelelő katonai készültséget a men­tő munkához. Ilyenkor tüzérség ágyutüzével szokták ostromolni a jégtorlaszokat, hogy utat találjon magának a rendes medrében. son, de Budapesten nem tartanak igényt elszál­lásolásra. A III. csoport részvételi dija 2700 lej, azok részére, akik a vidéki kiránduláson nem vesz­nek részt, de Budapesten elszállásolást igényel­nek. A IV. csoport részvételi dija 1708 lej, azok részére, akik a vidéki kiránduláson nem vesz­nek részt és Budapesten elszállásolásra nem tartanak igényt. Az V. csoport részvételi dija 1100 lej, azok részére, akik a román határállomástól a román határállomásig vesznek részt a társasutazásban és Budapesten elszállásolásra nem tartanak igényt. Kellő számú jelentkezés esetén az utazás kü­lön vasúti kocsiban történik, de fenntartott helyről mindenki részére gondoskodik a rende­zőség akkor is, ha az utazás nem külön kocsi­ban történik. Élelmezésről mindenki maga gon­doskodik, kivéve a gödöllői kirándulás alkalmá­val, amikor a Méhészeti Szakiskolában ebédre vendégül látják a résztvevőket. A részvételi dij ellenében a rendezőség szer­zi be az útlevelet, a résztvevőket megkimed az egyéni utlevélszerzés költségeitől és fáradságá­tól, fizeti a vizumdijat, a vasúti jegyet Kolozs­vártól—Kolozsvárig számítva, az összes szállo­dai költségeket, borravalókkal, a kiállítás terü­letére kétszeri belépésre jogosító igazolványt, a kedvezményekre jogosító igazolványt. Minden érdeklődésre postabélyeg ellenében díjmentesen és részletes felvilágosítást ad a Ke­leti Újság utazási irodája, az EGE titkári hi­vatala és a Hermes menetjegyiroda. élhetetlenség miatt. Természetes az is, hogy a nép tönkre megy, mert nincs senki, aki a mai agrárválságban róla gondoskodjék, pedig egész tömegét tudnák felsorolni az olyan ivari és gazdasági lehetőségeknek, amelyeknek megva­lósítása jólétet és gazdasági fellendülést hozna. Kuli ura, tőke, megfelelő organizáció és okos gazdasági politika kellene hozzá. Mivel ez hiányzik, szép csendesen mcgfulla- dunk a saját kenyerünktől. —tő. nagyra, hogy minden összeköttetést elvágott, lehetetlenné tett a két város között. Valcov A Keleti Újság, az Erdélyi Gazdasági Egylet és a Hermes menetjegyiroda társaskirándulást rendeznek Budapestre az Országos Magyar Gazdasági Egylet Kiállítására

Next

/
Thumbnails
Contents