Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-20 / 41. szám

£tir FVF. lí. SZÁM. 9 jC H. LB ■ í Tanulságos számok a világ gabonatermésének 1930. évi mérlegéről (Kolozsvár, február 18. Saját tud.) Általános érdeklődésre tarthat számot az a statisztikai ki­mutatás, amely a világ mult évi gabonatermésé­nek eredményeiről számol be. A most folyó bu­karesti agrárkonferenciának, amelyen 7 közép­európai állam kiküldöttei vesznek r^szt és amely az agrárkrízisből kivezető utat hivatott megje­lölni, egyik legfontosabb feladata kell hogy le­gyen a világtermelés problémáinak mérlegelése. A kimutatás nemcsak nyíltan a szakember elé állitja az agrárbajok főforrását, hanem azok­ból a laikus is azonnal megállapíthatja, hogy a gabona értékesítésének válsága a túltermelés visszahatásaiból fakad. A mezőgazdasági ter­melés nemzetközi adatai nem száraz számok, hanem meggondolkozásra intő vészjelek a te­kintetben, hogy a modern termelési technika ugyanakkor, amikor elősegitette a mennyiségi termelést, nem számolt az értékesitési lehetősé­gek körülményeivel. Állandóan hangoztatják, hogy az agrár túl­termelés korát éljük. A válság másik tényezője­ként a fogyasztók megcsökkent vásárlóképessé­gét szokták emlegetni. Szaklapokban számos cikk jósolta be, hogy az általános gazdasági vál­ságnak akkor lesz vége, ha a fogyasztók visz- szanyerik régi vásárlóképességüket. Az agrár­válságot illetően ez aligha hozhat javulást! En­nek hatása a többi termelési ágak válságánál is hasonlóan fog jelentkezni, vagyis: a fogyasztók vásárlóképességének meg javulásával a válság problémája még nem nyert megoldást! íme, mit mondanak az agrártermelést ille­tően a számok! A világ 1930. évi gabonatermé­sének mennyisége az 1929. évből visszamaradt készletekkel együtt, lekerekített számokban, a következő: buza 1488 millió, rozs 494 millió, árpa 476 millió, zab 714 millió, kukorica 1058 millió métermázsa. Lássuk, szüksége van-e az emberiségnek az 1931. évben ezekre az óriási készletekre? Termé 6zetesen hajszál pontosságú adatokat nem lehet erre vonatkozólag közölni, de egybevetve az el­múlt évek fogyasztási statisztikáját és annak emelkedő, vagy sülyedő irányát is tekintetbe véve, az emberiség gabonaszükséglete az 1931. évre 1356 millió mm. buza, 477 millió mm. rozs, 474 millió mm. árpa, 713 millió mm. zab és 1124 millió mázsa kukorica. * Az 1930. évi gabonatermést tehát az emberi­ség 1931. év folyamán nem fogja elhasználni és abból a jövő évre előreláthatóan a következő mennyiségek maradnak meg: buza 112 millió, rozs 17 millió, árpa 2 millió, zab 1 millió mázsa. Kukoricában 68 millió mázsa hiány mutatkozik, az azonban nem esik súlyosan latba, mert a ku­Kolozsvári Takarékpénztár és HStsihmsk Rt. KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÜR) 7 m ­Fiókjai : Dés, Eiesőszentmérton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi Í43 millió isi. Afíiliált intézetei: Tordaaranyosvámegyei Ta­karékpénztár Rt Tordán, Alsófeliórvármegye- Gazdasági Bank és Takarékpénztár Itt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarheiyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégea- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadoa, Szamos- újvári Hitelbank Rt. Szamosujvároa! letéteket elfogad! Mi&den bankügyletet legalá* ityösebben vágsz. Efsaeáálye- sett dewizaheáy. Áruraktára a vasút mellett. korieát például hizlalásnál, szeszgyártásnál sok másféle terménnyel lehet pótolni s igy a hiány csak papíron bir jelentőséggel. Különösen ijesztően nagy a felesleges buza mennyisége. A fogyasztásra szükséges mennyi­ségnek 10 százalékára rúg. Ez a szám azért is meggondolásra érdemes, mert az 1929. évi fe­lesleghez képest emelkedett! Vagyis a világ bú­zatermelését 10—12 százalékkal kellene csökken­teni, hogy eme legfontosabb kenyérmag terme­lése és fogyasztása között egyensúlyt lehessen teremteni. Amíg ezt nem lehet megvalósítani, addig nem remélhető, hogy a buza árában ked­vező változás következzék be a világpiacon. (Bukarest, február 18. Saját tud.) A párizsi kölesöntárgyalásokról érkező jelentések távolról sem alkalmasak arra, hogy megnyugtassák és optimizmussal töltsék el Románia gazdasági és pénzügyi életét. A Dimineaţa részére érkezett párizsi magántáviratok szerint a kölcsön útjá­ban még mindig súlyai nehézségek állanak. Az eddigi tárgyalások során még nem tud­ták megállapítani a kibocsátási árfolyamot sem. Tegnap délelőtt holland és belga kiküldöt­tek érkeztek Párizsba, akik — a Dimineaţa ér­tesülése szerint — közölték Popovici pénzügy­(Kolozsvár, február 18. Saját tud.) A Kolozs­vári Háztulajdonosok Szövetsége folyó évi feb­ruár 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a város ház nagytermében tartja meg évi rendes köz­gyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó, 2. Jelentés a szövetség múlt évi mű­ködéséről. 3. A viz és villany egységárak és a köztisztasági dijak ismertetése. Eőadó Heigel Lipót nyug. pénzügyi főtanácsos. 4. A lakbérle­tek meghosszabbitásának kérdése. Előadó dr. Tolciu Joachim ügyvéd. 5. A háztulajdonosok törvényének ismertetése. Előadó dr. Blaga Aurel ügyvéd. 6. A törvényhatósági városok megyei pótadója. Előadó Botos János lapszer­kesztő. 7. Uzletbérek leszállításának kérdése. Is­merteti dr. Bartha Ignác ügyvéd, szövetségi fő­titkár. 9. Választások. 10. Esetleges indítványok. A közgyűlést, — amennyiben a tagok kevés számban való megjelenése folytán nem volna határozatképes, — a megjelentek számára való tekintet nélkül március I-én az említett helyen és jelzett órában tartják meg. Ez azonban az előjelekből ítélve nem fog bekövetkezni, mivel a közgyűlés iránt a háztulajdonosok körében A búzatermelés redukálásának egyetlen módja, hogy azokon a területeken, amelyeken eddig búzát termeltek, más növények termelésé­re térjenek át a gazdák. A búzával bevetett te­rületet sokkal nagyobb arányban kell csökken­teni, mint azt felszínes számítás után gondol­nék. Az intenzív mezőgazdálkodás következté­ben a termésátlagok mindenfelé emelkedőben vannak. A racionális termelés egyik előfeltétele, hogy kis helyen sokat termeljünk! Ezt az elvet a nyugati gazdák annyira magukévá tették, hogy szinte hihetetlen eredményeket értek el. Hollandiában a buza mult évi átlag termé­se 16 mázsa volt holdanként. Ez azt jelenti, hogy, egyes gazdák bizonyára 20—25 mázsás termése­ket is értek el katasztrális holdanként. Belgium 14 mázsa búzát termel átlag holdanként. Ma­gyarország termésátlaga búzából a mult évben 6 mázsán valamivel felül volt. Románia termés­átlaga alig haladja meg búzában holdanként a négy és fél mázsát. A világstatisztika számai tehát kijelölik a termelés helyes irányát: nagy mértékben kell csökkenteni a gabonával bevetett területet és a termésátlagok fokozására minden eszközt meg kell ragadnunk. A mezőgazdasági válság megoldására egye­lőre jobb tanácsot nem lehet adni! Dr. Szász Ferenc. miniszterrel, hogy abban az esetben, ha Romá­nia nem rendezi a magánvasu talctól és az er- dély városok háború előtt felvett tartozásaiból eredő hollandiai követeléseket, úgy az amszter­damit tőzsdén beszüntetik a román értékpapírok jegyzését. A Dimineaţa párizsi táviratainak tartalma újabb idegességet és feszültséget okozott a ro­mániai politikai és közgazdasági életben, amely­nek faktorai egyre csökkenő bizalommal tekin­tenek a párizsi kölcsöntárgyalások sikere elé. rendkivül nagy az érdeklődés, mert a mai szo­morú gazdasági és pénzügyi viszonyok miatt a közgyűlés oly sok kérdéssel fog foglalkozni, mint például a magas viz és villany dijak egy­ségárainak, valamint az üzletbérek kérdése, me­lyek minden háztulajdonost közelről érintenek. A közgyűlést megelőzőleg a szövetség vá­lasztmánya folyó hó 21-én délután 6 órakor a polgármesteri tanácsteremben előkészítő ülést fog tartani. A nemzetközi gazdasági konferencia letár­gyalta a Mezőgazdasági Hitelintézet kérdését. Bukaresti tudósítónk jelenti: A nemzetközi gaz­dasági konferencia tegnap is folytatta tanácsko­zásait. Lugoseanu volt államtitkár részletesen ismertette a Mezőgazdasági Hitelintézet problé­máját. Lugoseanu fejtegetéseit a konferencia szakértő tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták. Ülést tartott a szerkesztő albizottság is, amely megszövegezte a plenáris konferencia elé ter­jesztendő határozati javaslatokat. A konferen­cia ma ér véget.---- IMEW -----------­Méj* nem állapították a párizsi kölcsön kibocsátási árfolyamát Az amszterdami főzsdán beszüntetik a román értékpapírok jegyzé­sét, ka Románia nem rendezi a m&gánvasutak kérdését és az srde yi városok régi tartozásait Közgyűlést fart a Kolozsvári EMz­tuiaj donosok Szövetsége fk víz« és villaiaydijak, az üzletbérek leszól Istásáíaak kérdését tárgyalja a közgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents