Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-20 / 41. szám

xiv trv. u. szám. Ktofiu 7 Megkezdődött a nyíregyházai izgalmas hflnpör főtárgyalása Klein Sándor szerelemféltésből gyilkolta meg Stark Ami ort — Ehreníeld Magdát Szntmárra küldték felej­teni, de a bűntényt ez sem tudta megakadályozni (Nyíregyháza, február 18.) Ma kezdte meg a nyíregyházai törvényszék annak a borzalmas gyilkosságnak a tárgyalását, amelynek áldoza­ta Stark Andor, az Ekrenfeld-fatelep cégveze­tője, akit tisztviselőtársa, Klein Sándor köny­velő gyilkolt meg előre megfontolt szándékkal, megdöbbentő kegyetlenséggel. A gyilkosságnak három főszereplője van. Az áldozaton és gyilkoson kívül a fatelep tulaj­donosnőjének, özvegy Ehrenfeld Mártonnénak fiatal leánya, Magda kapcsolódik bele, aki miatt a sírba került a szerencsétfen cégvezető. A gyilkos kalandos múltja. Klein Sándor 26 éves fiatalember, de kalan­dos mult áll már is a hátamögött. Már második gimnázista korában kicsapták az iskolából, de végül is sikerült kereskedelmi érettségit tennie. Nyugtalan, izgága vérü fiatalember lett belőle és mindjárt az érettségi után egyik volt osz­tálytársával útlevél és minden nélkül Törökor­szágba szökött, ahol testi munkával, napszá­moskodással kereste meg a kenyerét. Másfél év után szülei segítségével hazajött és könyvelői állást vállalt özvegy Ehrenfeldné fatelepén. Az akkor még 16 éves Ehrenfeld Magda nagy ha­tással volt rá és a végzetes szerelem már ekkor kezdődött. A tulajdonosnőnek azonban nem volt ínyére, hogy szegény fiúhoz adja a lányát fele­ségül. így került ellensúlyozásképpen a telepre a szintén gazdag fakereskedő családból szárma­zó jómegjelenésü Stark Andor. Nyíregyházán beszélni kezdettek arról, hogy a Stark fiu és az Ehrenfeld leány egy pár lesznek. Stark azon­ban nem gondolt a házasságra, sőt hogy ezt a szándékát nyilvánítsa, egyik gazdag nyíregy­házai család leányát jegyezte ej. A leányt Szatmárra küldik. Az özvegy látva, hogy a házasságból semmi sem lesz és hogy végleg elszakítsa Klein Sán­dortól leányát, Szatmárra küldötte egyik roko­nához. Szatmáron egy gazdag földbirtokos fiút szemeltek ki Ehrenfeld Magda számára. Ebből a házasságból sem lett azonban semmi. Klein és a leány állandó levelezésben voltak, de a fiú le­veleit a rokon nagynéni elkobozta. Amig a leány Szatmáron tartózkodott, Nyíregyházán különböző pletykák indultak el róla. A fiatal Klein azt hitte, hogy a pletykákat Stark cégve­zető terjeszti, hogy ezzel férfiúi büszkeségének hízelegjen. Ekkor határozta el, hogy végez Starkkal. Elkövetkezett a végzetes szeptember elseje. A gyilkosság. Délután hat órakor a fatelepen levő irodá­ban találkoztak. Stark szemrehányást tett Kleinnah, hogy ki akarja tenni állásából. A könyvelő durva szavakkal támadt Stark An­dorra, aljasnak, gazembernek nevezte, aki az Íróasztalon keresztülhajolva, Klein felé ütött. A következő pillanatban Klein felugrott, ráve­tette magát ellenfelére, ököllel arcba vágta Starkot, aki megtántorodott és a felolajozott padlón elcsúszva, az ablak mellett álló vasmá­zsás karjának esett és a földre rogyott. Klein ekkor a földön fekvő férfi fejét a betonkő élé­hez verte, majd az ablakpárkányról felkapott egy francia kulcsot és azzal agyonverte. A DB. HIBSCMLEB JOZSiiF: Alkotmányának ezredik évfordulóján a kul- turvilág ujult érdekiődéssel kereste fel Island csodavilágát. Szerző vakációi emlékezéseiben szellemes csevegések keretében tárja elénk a szigetet, tüneményeit, lakóit, történeteit. — Xántus János geológus tartalmas, rövid érte­kezése zárja be és teszi teljessé a könyvet. A pénz beküldése ellenében portómentesen szállítja a Minerva könyvkereskedés, Cluj-Ko- lozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. Ára 80 lei. gyilkosság után áldozatát bevonszolta a másik helyiségbe és a holttest mellett ülve várta meg, amíg besötétedik. Ekkor kiment az udvarra és a palakamra sarkában sirgödröt ásott. Mikor elkészült, visszament az irodába, meztelenre vetkőzött, a hullát nyakába véve, a megásott sirgödörhöz vitte. Papírral és kötött kabátjá­val feltörölte a vérnyomokat s ezeket is a sirba dobta, majd elhantolta Stark Andort. Munkája végeztével az áldozat nevében levelet irt öz­vegy Ehrenfeld Már tonnának, ebben közli, hogy elmegy és magával visz ezer pengő üzleti pénzt is. A gyilkosság után elmenekült. El is jutott Génuáig, de lelkiismerete nem hagyta nyugodni, visszatért Nagykanizsára és elfo­gatta magát. A budapesti rendőrfőkapitánysá­gon töredelmesen bevallotta bűnét. Azóta várja büntetését a nyíregyházai ügyészség foghá­zában. Nagy izgalmak között kezdődött meg a főtárgyalás. A tárgyalásra nagy tömeg jelent meg. A biróság rengeteg tanút idézett meg. Klein, aki a börtönben állandóan idegesen remegett aa akasztófától, most már sokkal nyugodtabb éa mondhatni cinikusan felel a hozzáintézett kéri désekre. Elmondja, hogy élete célja volt az, hogy főnöke leányát, Ehrenfeld Magdát felei ségül vegye. Stark protekcióval került a váll lalathoz és mingyárt észrevette, hogy jobban tetszik a leánynak, mint ő. Elkeseredése a tető­pontra hágott, amikor megtudta, hogy Stark éa a leány titokban eljegyezték egymást. Elhatái rozta, hogy végez vetélytársával. Egyszer a hi­vatali óra után megvárta és kérdőre vonta, hogy miért udvarol Ehrenfeld Magdának? Vei szekedni, majd dulakodni kezdtek, ő — aho­gyan mostan állítja — önvédelemből verte agyon. Amikor látta, hogy Stark holtan terül el, saját kezével elásta és másnap a munkások­kal egy öl fát rakatott a holttest felé. Ezután háromezer pengőt sikkasztott, Pestre ment és Olaszországba ment. Visszatérve Nagykanizsán elfogták. Tagadja azt, hogy előre megfontolt szándékkal cselekedett volna. Az elnök figyeli mezteti a vádlottat arra, hogy előbbi vallomái sából egészen másképpen adta elő az eseményt. Akkor bevallotta, hogy a revolvert már régen megvásárolta és hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte el, majd felolvassa Klein három levelét, amelyek közül az egyiket szüi leinek, a másikat a rendőrségnek és végül a harmadikat Ehrenfeld Magdának irta. A leve- lekben részletesen elmondja a gyilkosság törtéi netét és azzal az indokolással, hogy csak igy tud könnyíteni lelkiismereti furdalásain. Klein a levelek felolvasása alatt hangosan zokogott, közben azonban visszanyerte nyugalmát és isi mót nyugodtan válaszolt az elnök kérdéseire, A tárgyalás folyik. Á vád azt akarta bizonyítani ho^y az akció vszelői előre fígyclmezteíték a vásárlókat, hogy a városépítés hosszú időbe Súg eirayu ai — U abb terhelő tanuk a ieiperes elien (Kolozsvár, február 18.) Szerdán folytatta tovább a kolozsvári törvényszék harmadik szekciója a Cur Salom-per tárgyalását, amely egyszerű sajtóperből nagyszabású és Erdély egész zsidó társadalmát érdeklő üggyé nőtte ki magát. Most már tulajdonképpen nem arról van szó, hogy a cikk élesebb kitételei százszá­zalékosan vonatkoznak-e a Cur Salom-akció er­délyi vezérére, dr. Weisburg Chaimra, hanem valójában az itt, a fordulópont, hogy hiven és lel­kiismeretesen kezelte-e a feljelentő a Haifa mellett létesítendő erdélyi telepitmény céljaira összegyűlt pénzt, ki az oka annak, hogy a pénz elúszott s jelenleg egész sereg erdélyi zsidó ke­sereg összegyűjtött va^onkája vesztén. Hogy valójában ez az. ügy jelenlegi színe­zete, mi sem jobb bizonyíték erre, mint az, hogy az ügyészség képviselője, Colfeseu ügyész, akit minősége a feljelentő fél oldalára kellene állít­son, nem megszokott szerepében működik ez­úttal, hanem valósággal védőügyvédé a vádlot­taknak s célja is fedi azokót: megállapítani, hogy kik a bűnösök az eltűnt milliók ügyében. Szerdán egész napon keresztül folyt a tár­gyalás, egymásután hallgatták ki a tanukat. A ma kihallgatott tanuk nagyrészét tulajdon­képpen a vád idézte be, azonban igy sem igen sikerült a vádlottakra nézve rendkívül kedve­ző atmoszférát megváltoztatni, mivel azon a té­nyen, hogy a pénz elveszett, ha vannak is eny­hítő körülmények, nem lehet segíteni. A ma­gánvád képviselője, dr. Kertész Jenő azt bizo­nyította több tanúval, hogy dr. Weisburg min­denkit, aki földet jegyzett az uj városban, előre figyelmeztetett, hogy hosszabb időbe fog telni, amig a dunámok reális értékek lesznek, hogy jelenleg a kijelölt területen még lecsapolásra váró mocsarak vannak s ezért állítólag csak olyanoktól fogadott el dunám-jegyzést, akiknek elegendő tőke állt a rendelkezésükre, hogy hosszabb ideig is várhassanak. Ezt a Cur Sa- lom erdélyi vezetőségének több tagjával iga­zolta, akiknek legnagyobb része azonban csak arra emlékezett, hogy az előkészítő gyűléseken valóban ezt határozták el, de hogy az eladások­nál is mindig értesítették volna az egyes fele­ket, arról nem tudtak. A nap legérdekesebb vallomása Trankatz László, máramarosi kereskedőé. Traukatz és vele együtt egész sereg máramarosszigeti zsidó fejenként több dunámot vett, ki is fizették az érte járó összeget, hosszú éveken keresztül azonban még értesítést sem kaptak. Erre a má­ramarosszigeti cur-salomisták megbízták Trau, katzot és még két másik vásárlót, hogy jöjje­nek el Kolozsvárra és dr. Weisburg Ciháimtól kérjék vissza pénzüket. — Weisburg Chaim először nem is akart fogadni bennünket — mondja a tanú — azt mondta, hogy nincs ideje, várjunk még, úgy, hogy a végén egész hétig kellett Kolozsváron tartózkodnunk, mig beszélhettünk vele. Ekkor azután azzal állott elő, hogy a kollektív megbí­zást nem fogadhatja el s csak abban az esetben lehet szó az ügy stornirozásáról, ha minden egyes embertől külön megbízólevelet hozunk. — Később indulatba jött, hülye zsidóknak nevezett s azzal adta ki az utunkat, hogy nem érdemes velünk foglalkozni s nem is áll szóba többet máramarosszigeti zsidóval. A tanuk kihallgatása után dr. Kertész a bizonyítás kiegészítése végett egy, jelenleg Bu­karestben tartózkodó kiváló palesztinai mérnök kihallgatását kérte. Colfescn ügyész ellenezte az indítványt, mire dr. Kertész keserűen jegyezte meg: — Az ügyész urnák tulajdonképpen engem kellene támogatnia, de még nem volt egyetlen előterjesztésem sem, amelyet ne kifogásolt volna. A törvényszék este hét órakor befejezettnek jelentette ki a bizonyítási eljárást s a tárgya­lást szombat délelőttre halasztotta, amikor a perbeszédekre és előreláthatólag Ítélethozatalra kerül sor. Â család részére a legkedvesebb aján­dék egy jó rádió Muzsika, színház, komoly és vidám elő­adások, a legérdekesebb hírek mind, mind megkaphatók a rádióban. Forduljon a MINERVÁ-hoz (Cluj-Kvár, Str. Baron L. Fop, Brassai ucca 5.) A legjobb és a legolcsóbb gépek gyári raktárai Befejeződött a bizonyítási elf ár ás & Cur Salom-p őrben

Next

/
Thumbnails
Contents