Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-16 / 38. szám
X/F. ÉVF. 38. SZÁM. tr Vagyis az említett bét megnyilatkozásban egyformán azonosítva van az állam egy bizonyos nyelvvel, s mintegy lehetetlenségnek van feltüntetve, hogy az állam más nyelvvel is vonatkozásba jöhessen. Ez az, ami igen túlzott és igen merev álláspont az úgynevezett államnyelv tekintetében. Az tudniillik, hogy egy nyelvet egyúttal államprestizs kérdésévé is tegyenek. Az államot a területe és a lakóssága adja egy közös főhatalom alatt. Terület, lakosság és főhatalom együttvéve a részesei az államfön- ségnek. A lakosságban lehet, hogy csak egyféle nép van, de igen sok államnak sokféle a népe. A sokféle népnek mind más-más a nyelve, de azért együtt adja az állam személyi összeségét. Az állam fönségébe tehát ezek a másnyelvü népek is mind beletartoznak. Sőt kevés gondolkozással rájöhetünk, hogy minél több nép, s igy minél több nyelv tud védelmet, életbeli segítséget és boldogulást taálni egy államban, az az állam annál fenségesebb. Mert annál inkább meg tudja valósítani az emberiségben levő különbségeknek a kiegyenlítését és összeegyeztetését. Ilyen kiegyenlítések csak bizonyos emelkedettségek, feimagasztosultságok állapotában lehetségesek. Amelyik állam ilyen fokot, ilyen sokragyogást tud felmutatni, az igazán fönséges. Ehelyett azt mondani, azt rendelni, s az ál lám nevében azt kiáltani a világ felé, hogy én, állam a magam népei közül csak egyet ismerek el a magaménak, a többit kizárom a megértésből: ez nem egyéb, mint az állam főn ség egy részének az elhanyagolása, a kitörlése az állam egészéből. Es mindezt az úgynevezett állam-, nyelv okából tenni: ez igen mesterkélt felfogása az állam hivatásának, s az államban élő nyelvek szerepének. Hiszen tulajdonképpen az államnak nyelve sincsen, hanem az állam népeinek van nyelve. E népnyelvek között lehet különbség kiterjedés dolgában, jelentőség és világ - forgalmi vonatkozás tekintetében, de közös sajátságuk az, hogy az államnak egyformán szellemi gazdagságát jelentik. Vidékenkint más- más lehet a tulnyomóságuk, amiből gyakorlatilag az következik, hogy bizonyos alkalmazkodást kivannak magukhoz; ámde egyáltalán nem következik az, hogy az állam az egyik vidéken való tulnyomóságot a másik vidéken is saját államnyelvként erőltesse. Ez se nem fönséges, se nem gyakorlati cselekvés. Államhivatali célszerűségek a többségi nép nyelvét egy államon belül mintegy diplomáciai nyelvvé tehetik. De ez nem jelentheti azt, hogy a kisebbségi nyelvet ez a hivatali célszerűség egyszerűen semmisnek tekintse, s az állam szempontjából ezt az élő valóságot egyáltalán figyelembe se vegye. Hiszen ez azt jelentené, hogy az állam az illető másnyelvü népnek egyáltalán nem gondviselője, azt kitudja magából, azzal törődni nem akar. Hát lehet jó az olyan állam, amely igy kitagadja a népeit? Bizonyára nem. A jó állam szempontja szerint tehát a többségi nép nyelve mellett a kisebbségi népek nyelvére is gonddal, figyelemmel kell leírni, az azokon való megnyilatkozásokat is teljes felkarolásban kell rószesiteni. Az állami hivatalos nyelv használata csak eszköz lehet, csak célszerűségi kisegitő, de nem tehet azt államcéllá tenni. Államcél: az állam összes népeinek a boldogulása. akármilyen másnyelvüek azok. Ez államcélhoz képest az a két állami megnyilatkozás, amiről beszéltünk, igen távoláll az állam összes népeinek a megbecsülésétől. Lehet, hogy a rosszul értelmezett államfönség okából történik ez az idegesség, ez a másnyelvü népek iránti merevség. Mi azonban ismét mondjuk, hogy az állam fönségébe mi, a másnyelvü flépek is beletartozunk. Amely kormányzati, vagy állami tényező minket, a magunk nyelvével együtt meg nem becsül, az bizony az áílamfön- ség ellen is vétkezik. És jobban csonkítja az államot, mint akármi egyéb államellenesség. § Uj történelmi regény a török hódoltság S g korából. A kiváló tórténettudós ezúttal 1 a izgalmas meseszövés keretében tárja elénk | § a kor történetét. — A pénz előre bekül- i M dése ellenében portómentesen küldi a S§ I „Minerva“ könyvkereskedés Cluj-Kolozs- g ä vár, Str. Regina Maria (Deák F. u.) 1 sz. | fellllllllllll^lillllBIHHBIIIIIIilBilBil llllllllllllllllllllWlllillllllllllilllíf mm Éjféltől másnap délig tartó tűz pusztította el a máramarosszigeti ref. templom tornyát és tetőzetét A toronyszobában levő tűzjelző állomásról terjedt át a tűz a templomtoronyra — Csehszlovákiai tűzoltók oltották el szombaton délben a füzet — Lukács Ottó városi mérnök pénzhiányra való hivatkozással mulasztotta el a katasztrófát okozó csőhiba kijavítását (Máramarossziget, február 14.) Szombatra virradó éjjel, éjféli tizenkét óra után a máramarosszigeti templomtorony tetején levő tűzoltó megfigyelő szobában az áttüzesedett kályhacső tői tűz támadt. A lángok átcsaptak a toronyra és a karcsú torony percek alatt lángokba borult és égő fáklyaként nappali fényt varázsolt a városra. A tűzoltóság azonnal kivonult, de primitiv fecskendőivé! és rossz tömlőivel tehetetlennek bizonyult a toronytüzzel szemben. Szerencsére szélcsend volt és igy a lehulló pernyék nem szóródtak szét a városban és a tűz nem terjedt tovább. A lángok azonban a tornyot igy is teljesen elhamvasztották és átcsaptak a templomtetőre. A lakosság páni félelemmel figyelte a tűz továbbterjedését és a közeli házakból menekülni kezdtek. Reggel aztán a csehszlovákiai Szlatina jól felszerelt tűzoltósága sietett a kezdetleges eszközökkel operáló máramarosszigeti tűzoltók segítségére és szombaton délre sikerült a tüzet eloltani. A torony teljesen leégett és a tetőzet szintén. A templom belseje az orgonával együtt sértetlen maradt. A kár kétmillió lej, amely biztosítás utján megtérül. A rendőrség a tűzjelző torony inspekciós őrét őrizetbe vette. A toronyőrök szerint a tüzet a toronyszoba kályhájának rossz kivezetőcsöve okozta. Megállapítást nyert, hogy a csőhibát az ősszel jelentették Lukács Ottó városi mérnöknek, aki a pár lejbe kerülő reparáció elől a város pénzhiányára való hivatkozással kitért. A vizsgálat megindult. A magyar főváros szenzációja a miniszterelnök fiának házassága Bethlen András gróf nőül vette óbecsei Koílerich Cy alánét (Budapest, február 14.) A magyar miniszterelnök legidősebb fia, Bethlen András gróf, a VI. kerületi anyakön yvvezetö előtt csütörtökön este hét órakor nőm vette óbecsei Koílerich Gyulánét. A budapesti előkelő társasági körökben már régóta tudni vélték, hogy Bethlen András gróf a nősülés gondolatával foglalkozik és azt Is, hogy óbecsei Koílerich Gyuláné azért vált el férjétől, aki a fővárosi társaságok egyik ismert és rokonszenves alakja, hogy férjhez mehessen Bethlen András grófhoz. A fiatal Bethlen kora ifjúsága óta a gazdasági problémák iránt érdeklődött. Eleinte csak elméletileg képezte magát, érdeklődése főként a közgazdaságtudomány, a nemzetgazdaság és szociológia feió irányult, később hajlandóságot mutatott aziránt, hogy gyakorlatilag is elhelyezkedjék a közgazdasági pályán. Már évekkel ezelőtt, amikor pedig még a mágnás-ifjúság egyáltalán nem mutatott érdeklődést a kereskedelembe és az iparba való bekapcsolódáshoz, Bethlen András gróf már bankban helyezkedett el. Később Amerikában élt, majd Londonban, ahol egy ismert bankház fiókjának volt a vezetője. Az idén tavasszal jött haza hosszú tanul- mányutjáról Bethlen András gróf. Alig érkezett Budapestre, már itt várta bankjának sürgönye. A londoni bank vezérigazgatója a bank ausztráliai Sidney-i fiókjának vezetésével akarta megbízni a fiatal grófot, aki hosszú ideig töprengett azon, hogy a megtisztelő, anyagilag igen előnyös feltételű ajánlatot elfogadja-e? Később azonban úgy döntött, itthon marad, amely elhatározásában nem csekély része volt, annak, hogy a hosszú külföldi tartózkodás után nem akarta elhagyni Magyarországot és májakkor foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Koílerich Gyulánét feleségül vegye. Mindenütt, ahol csak ismerik, szeretik és becsülik a fiatal Bethlen grófot, aki izig-vérig demokrata, modern szellemű férfi, az érintkezésben lekötelezőén szolgálatkész és kedves. Azokban a tudományos szakokban, amelyek stúdiumai, szélesen tájékozott, de amellett elsőrangú sportember is. A legjobb magyar jéghockey-jatékosok egyike, elsőrangú golfozó és tenniszező és emellett minden vasárnap ott lehetett látni a futballmérkőzéseken, ahol kedvenc csapatáért, a Ferencvárosért lelkesedett. Óbecsei Koílerich Gyuláné az előkelő megjelenésű, bájos, fiatal asszony, leánya a néhány esztendő előtt elhunyt, közismert német Írónak, Viola Miksának és Várady-Borbély Zsigmond, országgyűlési képviselő, jogtudós, a biharvár- megyei szabadelvű párt örökös tiszteletbeli elnöke özvegyének, született Gerde Etelkának. A fiatal uriasszony néhány év óta a budapesti társaságok középpontja, nemcsak sugárzó szépségénél fogva, hanem szellemessége és műveltsége miatt is. A fiatal pár pénteken este nászúira Svájcba utazott. Svájcban néhány hétig fognak tartózkodni, onnan Párizsba utaznak. A nászút után hazajönnek Budapestre, ahol a fiatal Bethlen gróf ismét elfoglalja állását annál az iparvállalatnál, amelynek főtisztviselője és amely a nászút idejére szabadságolta őt. Caro! Mózes és a kisebbségi kérdés Carol Mózes gyógyszerész ur tegnaptól kezdve politikussá léptette elő magát. S mint ilyen, előadást tartott a liberális pártban a kisebbségi kérdésről. Semmi közünk nem volna Carol Mózeshez és a liberális párt előadásaihoz, ha Carol Mózes magyarnak nem vallaná magát és magyar körökben nem, mint Mózes Kái-olyt ismernék. Mivel azonban Mózes ur tudtunkkal magyar társaskörökbe jár és súlyt helyez arra, hogy magyarnak tartsák, engedje meg, hogy néhány dologra figyelmeztessük. 1. Magyar ember ne lépjen be abba a liberális pártba, amely pár évvel ezelőtt még a magyarságot kisebbségnek sem ismerte el. 2. Ha mégis belépett, vonuljon szerényen a háttérbe és ne élezze ki azt, hogy ő liberális. 3. Ha mindezek ellenére is arra vágyik, hogy liberális hallgatói megtapsolják, válasszon kevésbé kényes témákat, mint a kisebbségi kérdés. 4. Ha mégis hozzányúl a kisebbségi kérdéshez, akkor ne legyen pápább a pápánál és ne legyen lojálisabb azoknál a román politikusoknál, akik legalább elvben elismerték, hogy a román állam mai konstrukciójában, amikor a kisebbségek az élet minden vonatkozásában szembekerülnek a gyűlölködéssel és a háttérbeszoritás szándékával, a kisebbségi törvény legalább jogalap, amelyre alkalomadtán hivatkozni lehet. 5. Arra sem kötelez a pódium, hogy régi hazánkon rúgjunk egyet és csendőrten-ort emlegessünk visszamenőleg, amikor a terror helyben vau és példákért nem kell a múltba visszamenni. Mindezeknél még kellemetlenebb pontjaink is volnának, de ezek már nem tartoznak a kisebbségi kérdéshez, esetleg még visszatérünk Carol Mózes Jir személyére és liberális kapcsolatainak okaira. Még csak annyit, hogy azok a magyarok, akik annyit szenvedtek a liberális éra alatt, szemben Mózes ur hallgatóival, sem számosán, sem egyenként nem iidvözlik a szónokot.
