Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-02 / 25. szám
<***.. *ÄSS<£ A tartományi igazgató és a vármegyei prefektus a folyamatban levő per eldőlte előtt ki akarják osztatni a mócoknak a Tischler-féle 12.000 holdas erdőt « Memorandummal fordultak a kormányhoz - Hivatalos megállapítás szerint a vasgárda is izgatja a mócokaf (Kolozsvár, január 30.). A kolozsvári hatóságokhoz érkezett csendőrségi jelentés szerint a kolozsmegyei havasalji Rechitel lakosai, Giurgiu Vasile nevű parasztvezérrel élükön, felszedték a Fehérvizi Faipar Rt. keskenyvá gányu vasútvonalat. Alapos munkát végeztek a felizgatott falusi emberek, s csak az erőteljes hatósági beavatkozásnak sikerült a rombolást megakadályozni. Az elkeseredést a parasztod szerint az agrárreform váltotta ki. Az agrárreform végrehajtása alkalmával majdnem minden község tekintélyes erdőrészt kapott. Természetesen a parasztok igy sem voltak megelégedve. Azóta aztán napirenden vannak a verekedések, támadások. Van azonban még egy másik baj is. A kortesvezérek egy és ugyanazon területet, erdőt és legelőt több községnek Ígérték oda, s az erdőkért dúló harc tulajdonképpen nem csak a tulajdonossal szem ben, hanem a községek között is folyik. Rendsze rint nyáron van az agrárharcok szezonja Három négy falu egy helyre küldi fel állatállományát. Ilyenkor aztán az emberek csúnyán összeverő kednek, ami a perek egész lavináját vonja maga után. Súlyos testi sértés, birtokháborítás stb. cimen politikai pártok állandóan kortes eszköznek használják fel a rendezetlen kérdési és lehetetlen Ígéreteket tesznek. A kormányok pedig nem sietnek likvidálni az agrárügyet A kisajátítás! Az ügyben egyébként szenzációs fordulat ál lőtt be. A tartományi igazgatóság sajtóosztá lyának jelentése szerint Moldovan Vaier érdé lyi kormányzó, Popa Ádám dr. kolozsmegyei prefektussal részletes jelentést küldtek a kor mánynak a nyugati hegységeket boritó erdői kérdésében. A sajtókommüniké megállapítja hogy a havasi lakosság agrár ügyei még ma napig sincsenek likvidálva s ez a körülmény nagy elkeseredést váltott ki. Különböző rendbontó elemeit, köztük elsősorban a vasgárda, ezt a körülményt a lakosság kedélyének a felizgatására használta fel. Az elmúlt napok folyamán újból megjelentek a havason az agitátorok és rendbontásra akarták rábirni a lakosságot. Az esetleges további atro citások elkerülése végett úgy az erdélyi tartó mányi igazgató, mint a prefektus azt ajánlotta a kormánynak, hogy haladéktalanul sajátítsák ki a Tischler-féle erdőket, még mielőtt az állam, illetve Tischler közötí fennálló per végleges elintézést nyerne. A fenti hivatalos nyilatkozat azért keltetf nagy feltűnést, mivel jogi szempontból szokat lan eljárás, hogy megelőzzék egy per Ítéleténél, elhangzását. Popa prefektus nyilatkozni! Kérdést intéztünk Popa Ádám dr. vármo gyei prefektus úrhoz, hogy ezt a problémát , kellő megvilágításba helyezhessük. — Van-e valamilyen összefüggés a fehér viz rombolás s a szóbanforgó javaslat között? — Természetesen, volt a válasz. A nyugat' havasokon az agrárreform végrehajtása érdé kés helyzetet teremtett. Az első és másodfok’ agrárhatóságok az igényjogosultak álláspontja vették heigazoltnak s ilyen utón az erdőket s havasi emberek kapták, akik megművelhet' föld birtokának hiányában, a fa munkálatokbó biztosították mindennapi kenyerüket. Az ag rárkomité azonban a helyszínére kiküldött ké inspektor vizsgálata alapján megsemmisítette az előző erre vonatkozó határozatokat s TÍ8chlernek visszaadta az erdők egy részét. — A havasi lakosság nem nyugodott bele a a dolog fordulatába és azon a cimen, hogy a kiküldött inspektorok mellőzték a törvényes módszereket a vizsgálat alkalmával, kérték az ag- rárkomitó határozatának módosítását. — A havasi lakosságnak abban igaza volt, — folytatta nyilatkozatát a prefektus — hogy a két inspektor jelentése nem fedte a tényeket s ilyen utón súlyos károkat szenvedett a lakosság. A minisztérium vád alá akarta helyeztetni a két inspektort, akik közül Galateanu öngyilkosságot követett el, mig Popeseu ellen megindult a vizsgálat ugyan, de bebizonyosodott, hogy jóhiszeműen járt el. Ez a kérdés tehát még most sincs tisztázva. A lakosság pedig, amióta meggyőződött, hogy kevesebb erdőt kapott, mint amennyi a törvény szerint megillette volna, állandóan zúgolódik. Ezért készítettük mi a szóbanforgó memorandumot, amelyet a bel-, igazság- és föld- miveiésügyi miniszter urakhoz juttattunk el. Véleményünk szerint a legrövidebb időn belül birtokba kell helyezni a móc lakosságot, hogy annyi erdő fölött rendelkezzenek, amennyi őket a törvény szerint megilleti. Ellenkező esetben ;önnyen súlyos kellemetlenségek szármázhatlak ebből az ügyből. Az utóbbi napokban Kolozsváron olyan hi- •ek kerültek forgalomba, amelyek arról szá- noltak be, hogy Tischlernek állítólag Hatlega- lu Emil dr. jelenlegi népjóléti miniszter lenne i jogtanácsosa s tulajdonképpen ezért késik en- ek a kérdésnek a végleges likvidálása. Errevo- latkozólag Popa Adam prefektus a következő- .et mondta: — Teljesen alaptalan az az állítás, hogy Ha- ieganu miniszter ur Tischler jogi képviselője enne, sőt ellenkezőleg, egyike azoknak a politi- usoknak, akik sürgetik ennek a problémának i gyors és végleges megoldását. A Tischler-féle erdőügy kérdésének likvidá- ísa iránt széles körökben nagy érdeklődés nyil- .ánul meg, annál is inkább, mivel mintegy ti- enkétezer lcatasztrális hold erdőről van szó. D,B. leg’.ejjü megfigyelni azt a gyorsaságot, ameilyeT a Cauum kenőcs megszünteti és begyógyítja a bőr ingerlékenységét. Nem keil törődni a már sikert^, lenül használt szerekkel és nincs helye a kétségbeesésnek, mert a Cadura kenőcs teljesen külömbözik az összes többi gyógyszerektől. Tüstént megszünteti a viszketegséget* és mindjárt eísü használatától kezd gyógyítani. A bőr legmakacsabb bettegségeit, a pattanásokat, kelevényeket, kiütéseket, ekcémát, csalánkiütéseket, pörsenéseket, esi pésn vonlokat, aranyereket, úgyszintén a vágásokat, stb. rögtön gyógyítja a Cadum kenőcs. Egy tégely ára... XIV. KVF. II. BEAM. Donogon, vagy: Köziáisaságépitő £ í# a levegőben i. Hol van Donogon? ... Ön, kedves uram, hiába ütne fel egy földrajzi lexikont, hogy megtalálja Donogon köztársaságát. Mindenesetre délamerikai hangzású szó, nyilván Buenos Ayres közelében lehetne ilyen állam, ha egyáltalában lehetne... És Donogon abban az értelemben, ahogy most bemutatjuk, mégis mindenütt jelenvaló. Majdnem azt merem mondani, hogy mi is Donogonban élünk!... Eddig rejtély az egész, de most rögtön kiderül a nyitja. II. Donogon egy színdarab. A szerzője Jules Romain. A darab úgy kezdődik, hogy egy ember Párizsban le akar ugrani a Szajna hidjáról. Erre jön egy másik ember és megmagyarázza neki, hogy az ilyen lelki problémák, mint az öngyilkosság, nagyon egyszerűen gyógyíthatók dr. X. Y. orvos utján. Az öngyilkosjelölt elmegy dr. X. Y.-hoz, aki átvilágitja, megmasszirozza és kikérdezi az öngyilkosjelöltet és végső terápia gyanánt azt ajánlja neki, hogy álljon a londoni Westminster apátság kapuja elé, várjon addig ott, amíg egy olyan ember sétál el az apátság előtt, aki éppen kifújja az orrát. Ehhez csatlakozzék, mert ez az az ember, akinek a kezében van az öngyilkosjelölt sorsa, jövője, karrierje. III. A mi emberünk megáll a londoni Westminster apátság kapuja előtt, arra jön egy ur, aki éppen kifújja az orrát. Tetszik, vagy nem tetszik, a mi emberünk ehhez az úrhoz csatlakozik. Kiderül, hogy ez az ur: hires tudós, még hozzá földrajztudós, aki irt egy geográfiái könyvet, ez a geográfiái könyv hallatlan feltűnést keltett, mert felfedezett benne egy uj államot, amiről eddig nem tudott a földrajz. Ezt az államot Donogonnak hívják. — De — mondja a földrajztudós — most akció készül ellenem, ki fog derülni, hogy ez a Donogon nem létezik s engem, nem fognak beválasztani a Tudományos Akadémiába, mert belehazudtam Donogont a közvéleménybe. Az öngyilkosjelölt a fejére üt. — Nmcs Donogon? Hát akkor megcsináljuk! ön Donogont belehazudta a földrajzba? Én Donogont fel fogom építeni!... IV. Tiz perc múlva tőkésekkel tárgyal. Tizenöt perc múlva a Donogon-rcszvényeket jegyzik a párizsi tőzsdén. Húsz perc múlva megválasztják a Donogon városépítő-részvénytársaságot. Hatvan perc múlva hirdetések jelennek meg a lapokban, ahol munkásokat keresnek Donogon újabb építkezései számára. Most már érzik vgy-e, hogy közeledünk Done gonhoz? V. őrült népáramlás indul Donogon felé. Mire a tulajdonképpeni konzorcium Donogonba érkezik, már van Donogon, mert- a buenos-ayresi városi tanács kijelöl egy helyet, egy területet, egy országrészt, amelyet Donogonná deklarál. Kiderül, hogy a részvénytársaság kezében van a részvényplakettek többsége. Harc a bennszülött donogoniak és a részvénytársaság között. A részvénytársaság győz, Donogon köztársaság lesz, köztársasági elnöknek megválasztják az öngyilkos jelöltet, aki bandérium élén lovagol be a már lendülettel épülő Donogon falai közé és — last not least, — az öreg tudóst beválasztják az akadémiába, mert ezek szerint Donogon csakugyan létezik. VI. Eddig Jules Romain darabja. Ha van ebben a szatírában találó él, rakétá- só szellem, francia esprit, akkor legelsősorban mindez azért meglepő, mert végre egy színes szikrázó persziflázs, amelyhez nem kell házassági háromszög... De... Donogon nemsokára szállóige lesz. Brillián- sabb meghatározását a levegő üzleteknek, a levegő-politikának, a levegő-ígérgetésnek, a nesze semmi fogd meg jóinak, alig lehet találni Dono- gonnál. Donogon nem létezik, de Donogon van. Donogon a közélet, Donogon a közgazdaság, Donogon az irodalom. Donogon a mult és Donogon a jövő. Donogonban élünk. Fekete Tivadar.
