Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-12 / 8. szám

ideges emberek

hamar halnak el!

Csz«el!e Ön a Közeledő Ide«jkl- maeriitisög jelelnek valamelyikét.

Könnyé* íiaylékenyság, Sehangcltsig, re- Kiesés a tagokban, nyugtalanság, Ş*lvdo- szédülés, léién!« ég, almaílanség,

rossa álmok, érséktelenség

lsen tuUcü Inger^îtcnjfsfini 23íOk, Hla*

u iá^wakozEs kábít* szerek, d e hány, alkohol, Vaífkáv*ut*«^»empit aretbenés, vagy kép; rA*is ?érlödu!ások, eilogocá*, szesze Y««*9. «

rázás« io,c.*««rÁ#á icürtséct©« îi&il<sit2t£f|©s-vá*

otódiiek vagy Idegenkedés. Amennyiben az idegesség ezen

ÄÄÄ

erősítésre, illetve kezelésre szőrű Ne^^^^f^ebeslélés és öntudatmert esetleg komolyabb b«o^l^]“^^,nÍSktoa reákövetkezik lan cselekvés lehetnek a k^etkexm .aL7;is fW.cZCn mindegy, honnan a test összeroppanása és a korai ™"on “VHem. Ed

származik az ön idegessége, «ŢJ‘ íeJ*ér*®_£££„Sn eev egyszerű hajlandó vagyok Önnek grali*** £ ^ Kellemes megvetés lesz.

ismerem. Ezen *fg é's „* „jt|kedvében. Már többeD

,e*tlSi«erö'lewelek^lii3lSs Önnek csak egy levelezőlapjába kerül. - £11 küldök Önnek egy tanulságos könyvet tejesen d lj mentesen. - „Şa nem írna azonnal, akkor őrizze meg e hirdet„sl!

Ernst Pasternack, Berlin, SO.^ Michaelkfrchplatz 13.

Abt. 335.

XIV. EVF. 8. SZÁM.

ram k művészet

Olasz operabemutaló — Kolozsváron

A kolozsvári román Opera tegnap esti premierje túlnő azon az érdeklődési körön, amivel a megszokott helyi bemutatókat elhatárolja a földrajzi helyzet és a vidéki értékelés. A Dora- lice cirnü operáról van szó, amelynek érdekes és invenciózus szövegét Vincenzio Cafaro irta, zenéjét pedig a Kolozsváron élő Antonio Bossa szerezte, aki Budapesten és Nilánóban vollt énektanár. Az operát ezelőtt két évvel még Be- nescu tanár, az akkori operaigazgató fogadta előadásra Bretán Miklósnak Gólem lázadása cimü zenedrámájával együtt. Egyszerre tanulták is a két darabot, úgy volt, hogy mind a kettő egy estén kerül színre. Az akkori kormányválság, jött közbe és Pavel Constantin, âz nj igazgató mindkét operát kivette a próbarendből s most két év után tűzte ki az olasz származású Bossa tanár zenemüvét, amelyet a másik zeneszerzőnek, Bretán Miklósnak adott ki rendezésre.

Az opera cselekménye egy afrikai gyarmaton játszódik a franciák elleni harcok idejében. A téma húsz évvel, ezelőtti, természetes, hogy romantikus és banalitás leírni, de' mindenesetre olasz. A második felvonás börtönben játszódik, a szerelmes tiszt megöli saját szerelmesét, az önfeláldozó és asszonyi lelkű Doralicet. Egymagában is színes és zenére alkalmas téma miliőjénél és tartalmánál fogva egyaránt.

Antonio Bossa zenéje: örökség. A nagy olaszok inspirálják, sokszor rá lehet ismerni kitűnő és halhatatlan mestereire, de általában véve idegesítő és finom muzsikája a szokottnál jóval túlmenő egjmni kvalitásokat árul el. Az opera túl fog lépni a kolozsvári határokon és nyilván nagyobb színpadra is elkerül, mert a második felvonás szerelmes duettje holdvilág- áriája és az első felvonás; kórusa akármelyik nagyvárosi színpadon is frenetikus sikerre szár mirhát. Az operát Broűy Miklós hangszerelte, mesterkeze látszik a finom és előkelő instru- mentáláson, amely sehol sem lesz triviális, vagy a szerző intencióitól elütő. Mindkét felvonás nyitánya Bródy Miklós ízléses hangszerelésén át kapott percekig tartó hatást.

Bretán Miklós, az opera rendezője a szerző és a hangszerelő érdemeit önzetlenül és az igazi művész kezével hangsúlyozta ki. Uj eszközök híján a legjobbat nyújtotta és néhány első felvonásban é3 második felvonásban rendezői ötlete kitűnő. A szereplők közül Niculescn, Nes- toresen asszony, Pop Lia, Georgescu, Demet- resen és Jarotzky nevét kell feljegyezni. A zenekart Bobesen vezette rutinosan, A bemutató hangulata lelkes és meleg volt, a szerzőt sokszor hívták a lámpák elé.

■ 1 ■ ■—"’»wnaasBw^—------—

Az EME előadássorozata

(Kolozsvár, január 10). Ismertettük az Eme erdélyi ciklusra tervezett előadássorozatának első részét. A második és harmadik ciklus előadásának sorrendje a következő:

A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály szakelőadásai. (A róm. kath. ly- ceum könyvtárában d. u. 6 órai kezdettel), 1931. január 22 (csütörtök). Szabó T. Attila: Az Erdélyi Muzeum Vadadi Hegedűs — kódexe. 1931. január 29 (csütörtök). lír. Kristóf György: Báró Eötvös József és Erdély. 1931. február 5 (csütörtök). Dr. Gyalui Farkas: A Bánk bán pályázat.1931. február 12 (csütörtök). Dr. Rajka László: Jókai két erdélyi regénye. 1931. február 19 (csütörtök). Dr. György Lajos: Szent Ágoston legendája. 1931. február 26 (csütörtök). Dr. Biró Vencel: Egy részletkérdés a kolozsvári jezsuitarend történetéből. 1931. március 5 (csütörtök). Dr. Tavaszy Sándor: Az existentia és a realitás problémája.

A természettudományi szakosztály szakelőadásai. (Az unitárius kollégium természetrajzi tantermében (földszint jobbra) d. u. 0 órai kezdettel). 1931. január 26 (hétfő). Dr. Kopp Elemér: A mentha-olajról. 1931. február 16 (hétfő). Török Zoltán: A Maros szorosa és, a Kelemen hegység nyugati szegélye. Dr. Balogh Ernő: Mélyfúrás Kolozsváron. 1931. március 9 (hétfő). Dr. Szádeczky K. Gyula: Adatok Kolozsvár környéke geológiájához. 1931. már. 9. (hétfő) Bányai János: A székelyföldi ásványvizforrú- sok hvdrojógiáia és foglalásuk.

Az orvostudományi szakosztály egész évben tartja szakelőadásait a Magyar Kaszinó kistermében a hétfői napon d. u. 7 órai kezdettel.

(*) Fehér Imre színtársulata Petrozsény- ban. Dévai tudósítónk jelenti: A zsilvölgyét Déva központtal s más városokkal Fehér Imre kapta meg. Fehér Imre jól megszervezett társulatával a napokban már meg iS érkezett Pet- rozsényba, ahol az előadásokat, a napokban fogja megkezdeni. A zsilvölgyi szezon után minden valószínűség szerint Déva következik, ahol a társulat 3—4 hetet szándékozik játszani.

(*) Az „Erdély“ uj száma. A napokban jelent meg az EKE értesítőjének 6. száma, mellyel a tavalyi évfolyam záródik. Ebben a. füzetben dr. gróf Logotheili Oreszt elnök é:? Orosz Endre főtitkár-szerkesztő azon nevezetes ünnepélyekről és kirándulásokról emlékeznek meg, amelyeken a szász Kárpát-Egyesület 50 éves jubileumával kapcsolatban az EKE képviseletében negyed- magúkkal részt vettek. A füzet főként a Negoi-hegységet ismerteti Írásban és képben. A fenntemlitett két érdekes és pontos leíráson kívül P. Német Gellert szintén a Na- goiról, Szalay József pedig összehasonlításul, a balatoni nyaralás nálunk is meghonosítható idegenforgalmi szempontjairól nyújtanak hangulatos elmefuttatást. Végül változatos egyesületi közlemények és kirándulási tudnivalók fejezik be a tartalmas füzetet, melynek nyolc, gerinc vonulatokat, sziklaalakulatokat, menházakat és vízeséseket ábrázoló illusztrációja a Negoiról stílszerűen egészíti ki a csinosan kiállított füzetet. Lehetetlen, elismeréssel nem adózni az EKE turista szakkönyve Iránt, mely nem kis áldozattal, de már kezd a turisták népszerű szócsöve lenni és pl. most eredményként hirdetheti, hogy a tavalyi idényben az egyesület 140 gyalogos és kerékpáros kirándulást rendezett, mely teljesítmény bizonyára pártolást érdemel. (Figyelő.)

(*) A székelyhídi műkedvelők a magyar népiélek kiváló szinmüvészi képességeiről tett bizonyságot. Nagyváradi tudósítónk jelenti: A székelyhídi Polgári Olvasó Egylet saját alapja iavára műkedvelő színi előadást rende'zett, amely az érmelléki község egész magyar ságának lélekemelő ünnepévé emelkedett. Szigligeti: A cigány cimü népszínművét adták eltr Székelyhid magyar műkedvelői, olyan nagy és tökéletes művészettel, hogy egyrészt a magyar néplélek kiváló művészi képességeit bizonyították be, másrészt pedig az előadást még két estén át meg kellett ismételniük, olyannyira elragadták a közönséget, amely mindhárom estén szorongásig megtöltötte a Fürdő nagy vendéglő hatalmas nagytermét, ahol az előadás lefolyt. A szereplők mindegyike nagy előadói művészétről tett bizonyságot, de különösen Zsiga cigány szerepében Kovács Lajos és vele együtt, osztoztak a felejthetetlenül nagy sikerben Kozma Ica, Borbély Piroska, Szabó Margitka, Sólyom Giziké, Pozsony Irénke, Kerekes Margitka, Gard Bözsike, továbbá Tunyogi Sándor, Bokor István, Bődé Imre, Kulcsár Ferenc, Gardó Ferenc, Nagy László, Sólyom István, Tunyogi Imre, Galajda Sándor, Kapussy Ferenc, és Sólyom István. De kijutott a sikerből Szabó Katica tanítónőnek és Szabó Lajos tanítónak, akik hat héten át fáradtak a darab betanításával és a rendezést is kifogástalanul végezték. A műkedvelő előadást Borbély Ferenc egyleti elnök kezdeményezésére rendezték és a székelyhídi műkedvelők művészetének hire szétfutott az Érmellék több községébe, amelyek — köztük Érmihályfalva is — értesülésünk szerint vendégszereplésre meghívta a székelyhídi magyar falusi színművészeket.

A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI

Vasárnapi előadások. Vasárnap délután háromkor a Drótcstót cimü, rég nein adott, nagy népszerüségü Lehár operettet, a Drótóstót-ot adja a színház, uj betanulásban, 10, 20, 3Ó. 40 és 50 leies mozihelyárakkal. Délután hatkor a Ferike, mint vendég kerül színre negyedszer, Fpór Lilivel a címszerepben, Este kilenckor pedig