Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-01 / 1. szám

A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Csütörtök fél 4.: A jó tündér. (Morihclyárakkal.) Sat. 120. Csütörtökön d. o_ 8: Knasárfogás. (Mérsékelt helyirnk- ksl.) Sss. 121. Csütörtökön est« 9.: Újévi kabaré teljesen más műsorral. 20 üveg pezsgő, színházjegyek és más ajándéktár­gyak kisorsolásával. Uj tréfák, táncok, magánszá- rnok stb. Rendes helyárakkal. Ssz.: 122. Péntek fél 9.; Manóié mester. (Újdonság, másodszor.* 24. A- bérlet Ssz: 123 Szombat fél 9.: Földi. (Farkas Imr uj operettje, először. Karácsonyi, Kondor, Betegh, Nádor, Tompa, Ihász, fellépésével. (Premiertérlet 19. Sz.: 124. Varárnap d. u. 3.: Tatárjárás. (Nagyon olcsó mozihely- árakkal) Vasárnap d. u. 8.: Első tavasz. (Operettujdonság, mérsé­kelt helyárakkal.) Ssz. 125. Vasárnap este 9.: Poldl. (Újdonság másodszor.) 23. E. bérlet. Ssz.: 126. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Csütörtök d. e. 11 órakor: Matiné: Szoknya vagy nad­rág falxcngetöen kacagtató vígjáték 3 felvonásban, a főszerepben: Mary Christians. Burlcszk kisérö mű­sor. Helyárak 15 és 10 lej. pHitörtökön d. u.: Színházi előadások. Pénteken 3, 5 és 7 órakor: Nagy kettős műsor: „Két pi­ros rózsa“ filmregény 7 felvonásban, a főszerepben Licne Haid. „Mariposa". Dráma 7 felvonásban, a fő­szerepben: Pola Negri. Helyárak 20 és 10 lej. Bzombat 3, 5 és 7 órakor: „Két piros rózsa“. Filmregény 7 felvonásban. „Mariposa". Dráma 7 ffelronásban. Helyárak 20 és 10 lej. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné: „A világbajnok". Sport­dráma o felvonásban, a főszerepekben Olga Tsche­che wa, Xénia Deshi és V- -1 Sóim. Burleszk kisérő műsor. Helyárak 15 és 10 lej. Vasárnap d. u.: Színházi előadások. A ROMAN OPERA MŰSORA. Csütörtök, január 1.: (Délután.) Seara. Mare. Péntek, január 2.: Hoffmann meséi. Vasárnap, jan 4.: (Délután.) A trubadur. Hétfő, jan. 5.: Szünet. Kedd. jan. 6.: (Délután.) Seara Marc. Szerda, ian. 7.: Carmen. Péniek jan. 0.: Mignon. Naponként érkeznek a Legújabb Slágerek. Csodabárból riv. 130. -Tai Sári rosszul lett — Foxtrott Már nem csuda, hogy tudja Pest-Buda Dv. 129. Asszonyom, ó nézzen csak egyszer Kérem egy szóra — Tango. Egyéb slágereK Dv. ion. Ne sírjon értem Rózsikám — Tango Margaret I>v. 12S. Csalódni kell a hőség frázis - Tango De kedvemre való ez a fehérnép Dv. 181. Óh donna Klára — Tango Szín arany a szivem — Blues Legjobb magyar népdalok Énekli; Í jász ló Imre L>. 31048. Fehér selyem csipkés szélű drága kicsi kendő Kitagadott rongy legénynek D. 31049. Vannak el nem csókolt csókok A te kis kertedben D. 15779. Száz szál piros rózsát Selyem hajad Beszélő filmek slágerei Dv. 347. Du bist mein Mascottchen Das Maerehen von Glück. (Kn Tango für Dich-böi) 725. My lóvé parade (A Királynő férjé-ből) Drean Lover CB. 8ft. Renchfn the Pari: Happy Feet (A Jazz Kiráíy-ből) CB. 87. Song of the dawn I like to do things 5458. Bine Havaii Foxtrot Louis Foxtrot (Páris gyermekei-WR) A tol nem sorolt többi újdonságokról kérjen ingyen katalógust. Polcrakat Clnj, Piaţa Unirii 28 szára, Tőkekoncentráció a fordái pénzpiacon Az Erdélyi Bank és Takarékpénztár tordai fiókját a „Transsylvania“ Bank veszi át — Az Erdélyi Bank január 1-én nyitja meg nj fiókját Szatmáron (Kolozsvár, december 31. Saját, tud.) Har­gitay Bertalan vezérigazgató az 1926. év végén vette át az Erdélyi Bank és Takarékpénztár vezetését. A letelt négy év eredményei min­denben igazolták annak a nagyvonalú pro­gramnak helyességét, melyet Hargitay vezér- igazgató az átvételkor adott és amely szerint az Erdélyi Bank fejlődésének útja kizárólag nagy, kereskedelmi és ipari centrumokon vezet keresztül. Ezen üzleti elgondolás eredménye­ként az Erdélyi Bank 1931 január 1-vel nyitja meg uj fiókját Szatmáron, ilyképen közvetle­nül is szolgálni óhajtván ennek az élénk keres­kedelmi piacnak közgazdasági érdekeit. Vi­szont ennek a koncepciónak a kereteibe nem illettek bele az Erdélyi Bank azon fiókjai, me­lyek kisebb piacokon folytattak, bár eredmé­nyes termelő munkát, de piacaik nem biztosí­tották nekik a programmhoz mért fejlődési le­hetőségeket. Ezeknek a fiókoknak a likvidálá­sát olyan szerencsés kézzel oldotta meg Har­gitay vezérigazgató, hogy nemcsak intézeté­nek érdekei, hanem az érintett piacok kívánal­mai is kielégítést nyertek a lebonyolított tranz­akciókkal. Segítségére volt Hargitay vezérigazgató­nak az általános pénzgazdasági kivánalmak­nak megfelelő megoldás megkeresésében Lász­ló Endre, a Transsylvania Bank vezérigaz­gatója, aki felismerve az erők tömörítésében és a racionálisabb munkavégzésben rejlő ter­melési előnyöket, meghozta azokat az áldozato­kat, melyeket az Erdélyi Bank átadni szándé­kolt fiókjai köré csoportosult jelentős gazdasá­gi erők bekapcsolása igényelt. A Csíkszeredái és marosujvári fiókok korábban történt átadá­sa után magasabb gazdasági kívánalmak mindkét részről való teljes átérzésének újabb bizonyitéka és a két intézet, valamint vezetői harmonikus együttműködésének eredménye a legújabb tranzakció is, mely szerint az Er­délyi Bank és Takarékpénztár tordai fiókját a Transsylvania Banlc veszi át és Tordán már évek óta eredményesen működő fiókjába ol­vasztva be, — kettőzött kereteivel áU az ottani piac rendelkezésére. Az erők tömörítésének szükségessége soha sem volt akkora, mint a mai viszonyok kö­zött, — a világszerte dnló gazdasági és hitel- krizis korában. Az Erdélyi Bank és Transsyl­vania megismételt erőtömöritő tranzakciója a gazdasági kivánalmaknak kellő időben való felismerését mutatja és például kellene szol­gálnia kisebbségi jellegű pénzintézeteinknek a tőkekoncentrációra és egymást támogató üz­letvitelre, mely egyedül teheti elég erőse—.o azokat a gazdasági viharok leküzdésére. Az elhagyott falu (Kolozsvár, december 31.) A mult század folyamán meginduló munkásmozgalom forra­dalmi szelleme Enrópaszerte magára vonta a polgári társadalom figyelmét. A társadalompo­litikai érdeklődés homlokterébe a szociális kér­dés került s mig a hivatott és hivatatlan szo­ciológusok a munkáskérdés megoldásán buzgól- kodtak, a mezőgazdasági szociális kérdés alig talált figyelemre méltatást. A mult század tár­sadalompolitikájára különösen jellemző, hogy még a mezőgazdasági államok érdeklődését is a munkáskérdés foglalta le, amely mellett csaknem megfeledkeztek a mezőgazdasági szo­ciális feladatokról. A mezőgazdasági szociális kérdésnek a mezőgazdasági államokban tör­tént elhanyagolása arra vall, hogy azokban hiányzott a nemzeti társadalompolitika, társa­dalompolitikájuk a nyugati szociológia befo­lyása alatt állott, melynek főproblémája a mun­káskérdés volt. A mezőgazdasági államokban a munkáskérdésnek, az ipari munkásság jelen­téktelen számánál fogva távol sem oly nagy a fontossága, mint amekkorát neki tulajdonítot­tak s ennek féreismerése végzetes következ­ményt vont maga után. Annak oka, hogy a háború után Magyar- országon és az OroszbirocTalomban az ipari munkásság magához tudta ragadni a hatalmat, egyedül a mezőgazdasági szociális kérdés elha­nyagolásában rejlik. Ha a háború előtti társa­dalompolitika a falu népét a nemzeti törekvé­sek szolgálatába állítja, az ipari proletariátus hatalomra jutása soha sem következik be. A magyarországi mnnkásnralom azonban még ennek ellenére is megtört a magyar paraszt erős nemzeti és individuális érzésén s az orosz szovjet válságát szintén a parasztság magatar­tása idézte elő. Napjainkban már világosan áll előttünk a múlt hibája. Mezőgazdasági népességünket a nemzeti társadalompolitika segítségével kell megerősítenünk és felemelnünk, hogy a felfor­gató erők ne terjeszthessék ki fölötte többé a hatalmukat. Sajnos az erdélyi magyar falusi intelligen­cia még mindig nem ébredt társadalmi felada­tának tudatára, az erdélyi falu népét még min­dig áthidalatlan ür választja el a falu intelli­genciájától. Magyarországon a Paluszövetség már a kommunizmus bukása után összekap­csolta a falusi népet az értelmiséggel s ma a két osztály vállvetve küzd az ország újjáépí­tésén. A szövetkezeti és gazdaköri mozgalom mel­lett, amely a falu gazdasági és kulturális jólé­tének az előmozdítását célozza, vezetőkről kell gondoskodnunk a falu számára. Ez a feladat elsősorban a földbirtokososztályra hárul, a megoldást azonban nem szabad egyénig belá­tásra bízni, hanem intézményesen kell biztosí­tani a gazdatitkári intézmény megszervezése utján. A gazdatitkárság eredeti magyar intéz­mény, a magyar szociálpolitika jellegzetes al­kotása. Célja oly egyént állítani a falu élére, aki gazdasági szakismereteit és tapasztalatait szívesen állítja a nép haladásának a szolgálatá­ba, vállalja a falu gazdasági és kulturális életé­nek a gazdakörön és szövetkezeten keresztül való irányitását, a gazdaifjuságot gyakorlati utón neveli a modern gazdálkodásra s általában a falusi ember minden ügyében jóindulata fel­világosítással és uthai gazi tással áll rendelke­zésre. A gazdatífkári intézmény megszervezése ha­talmas társadalmi megmozdulást jelent a nép előrehaladásának és a társadalmi harmónia megteremtésének a biztosítása terén, anyagi ál­dozattal nem jár, mert az a társadalmi köteles- ségérzeten alapul. Az Országos Magyar Várt szatmári nagy­gyűlése a falnpolitika kérdések megoldásával a Párt közgazdasági szakosztálya és az Erdélyi Magyar Földhitelintézet bevonása utján az Er­délyi Gazdasági Egyletet bízta meg. Az EL G. 15. akciója azonban csak akkor lehet eredményes, ha az egész magyar társadalom szerető gonddal támogatja e fontos missziójának teljesítésében, Dr. Oberding József. A kormány január 1-ével felbon­totta Stan Vidrighín vasúti vezér- igazgató szerződését Bukaresti tudósitónk jelenth A fővárosi la­pok értesülése szerint a közlekedésügyi minisz­ter tegnap délelőtt levelet intézett Stan Vidri- ghinhez, a CFR vezérigazgatójához, akivel kö­zölte a kormány azon elhatározását, hogy szer­ződését január 1-vel felbontják. Stan Vidrighin a tegnapi napon már nem is jelent meg a CFR igazgatótanácsának ülésén, amely emiatt el is maradt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents