Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-11 / 7. szám
Itépviselőház BUDAPF \ T TAXA POŞTALA PLĂTITĂ in ruiERAB No. 242S6—92T. Cin [-Kolozsvár. í9jm jannar mi. Y^'SâFOăp MCélb tiíífsjig «U>±iUiX35b BELFÖLDÖN: j ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP I Iwe 129C lej, félévre 600 le], negyed évre S00 lel ! Bierkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) i egy hóra 100 lej. ! Telefon: 6-08. 3 04. Ara 5 lej. 1 XIV. évfolyam 7-ík ssim ELŐFIZETÉS MAÜYABORSZAGON: I évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Stan VSdrighln távozóban nyilatkozik a salát működéséről EMt ijeszti a polgárt A boldogtalan polgárnak^ a feje a gondoktól, töri magát, kilátása nélkül annak, hogy valamikor rendbe jöhet sz ő saját magánköltségvetésének egyensúly^, amelyben nincs akitől áldozati adót követelhetne, hiszen igényeit amúgy is a minimumra szállította lş, nem vásárol — ezzel a kereskedő létét kockáztatja — nem megy színházba — ezzel a színház csődjét készíti elő akaratlanul — nem vásárol könyvet, lapot is csak elvétve — tehát a mi egzisztenciánk is egyre inkább a levegőben lóg, — de már az hozzátartozik a nyárspolgár természetrajzához, hogy mindenbe való belenyugvással járja a végzet által kijelölt ntját, tekintet nél kül arra, milyen katasztrófát készít szamara a sors. A polgár tehát megteszi a maga kötelességét, de vájjon ugyanezt mondhatja el magáról az országot igazgató bonyolult kormányzati és közigazgatási apparátus, amely a maga indokolatlan pretenzióival megköveteli tőlünk, hogy erőnkön felül biztosítsuk a túlméretezett állami költségvetés egyensúlyát és amelynek minimális kötelessége az lenne, hogy cserében gondoskodjék a mai államrend és a polgárok személyi biztonságának védelméről. A polgár mindeddig azt hitte, hog7 neki nem kell törnie a fejét az úgynevezett „magasabb“ érdekek diktálta feladatokon. Az uccán látjuk a gummibotos rendőrt, amint önérzetes gesztussal igazgatja az autóbusz és kocsiforgalmat és megnyugodva haladunk tovább: ime a rendőrség szemünk láttára végzi feladatának egyik részét, bizonyára precízen funkcionál a közrendészeti szervezetnek az az ága is, amely életünket és vagyonúnkat védi a gyilkosoktól, a rablóktól, a betörőktől és a bombamerénylőktől. Jámbor, hiszékeny polgártárs! Optimizmusod és jóhiszeműséged ezúttal is fiaskót vallott. Te úgy képzelted, hogy a maga nagy tekintélyével és hatalmával láthatatlan őrzőangyalként lebeg fejed fölött a kormány gondoskodó figyelme és a közrendet védő méregdrága apparátus, az országos rendőrség és a ma is fennálló, csak elbújtatott sziguranca alkalomadtán nyakon ragadja az állam és a polgárság békés rendje ellen törő bal és jobboldali szervezetek kilén- gőit. Annyit valóban láttunk, hogy a kommunista megmozdulások első kísérleteire is megtörténik az eszközökben nem válogató retorzió. Ha két inasgyerek elrikkantja magát, akkor már galléron csípi a rendőr a vakmerőt s nincsen hónap, hogy fel ne fedezzenek egy kommunista összeesküvést. Ennyit tényleg láttunk a hatósági éberség csodáiból. Másrészről azonban azt kellett látnunk, hogy a borsai anarchiát és tüzkatasztró- fát a belügyminiszter ajánló soraival ellátott propaganda-hősök „kulturelőadásai“ előzték meg és a számunkra rejtélyes célkitűzésekkel operáló vasgárdisták keresztül-kasul járják az országot és legjobb esetben is csak „eltanácsolják“ őket és udvariasan áttessékelik egy más városba. Azt is hallottuk, hogy az ideiglenesen néhány napra lelakatolt gárdavezér börtönlátogatója és egy kis^pénzmaggal való ellátója Vaida exbelügyminíszter ur kabinetfőnöke volt. És általában azt kellett konstatálnunk, hogy ezek a bizonytalan elveket valló, de nyilvánvalóan felforgatást előkészítő, kizárólag ebből élő urak, a hatóságok részéről a salvus conduc- tus-nak egy speciális nemét élvezik s a végén mi is megnyugodtunk abban, hogy az egész dolognak nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert hát miért féljünk mi, ha a kormány nyugodt? Most aztán már a kormány sem tudja többé titkolni, hogy ez az „ártatlannak“ deklarált föld alatti mozgalom még sem volt olyan veszélyte(Bukarest, január 9.) Stan Vidrighin távozóban nyilatkozatot adott a bukaresti lapoknak s elmondotta az újságírók előtt, hogy milyen eredményesnek tartja a kifejtett munkásságát. Elmondotta, hogy az ő szerződése teljesen törvényes volt, amennyiben azt a CFR-rel, mint autonóm intézménnyel kötötte meg. Amikor átvette a vasúti vezérigazgatói állást, 2 milliárd 700 millió deficitet talált, amelyet működése alatt sikerült leszorítania 850 millióra. Rendkívül sokat dolgozott, amit az elért eredmények is bizonyítanak é6 remélte, hogyha len. Az állam rendjének gyökeres felforditása készül itt, az egész országot behálózó szervezeteken keresztül. A „kulturelőadásokban“ utazó vasgárdisták ngy készültek a forradalomra, hogy egész arzenálokat biztosítottak maguknak és ekrazittal, gépfegyverekkel és az öldöklő fegyverek minden nemével akarták megindítani a polgárháborút. Azt a polgárháborút, amely a gazdasági katasztrófa küszöbén az utolsó lökést adta volna meg az ország népének, eltekintve attól, hogy békés városokban véres összeütközéseket akart provokálni. A kormány erre azt mondhatja, hogy minek verjük félre a harangokat, hiszen a leleplemegmarad továbbra is állásában, úgy keresz- tülviheti modern elgondolásait. Elmondotta még az újságíróknak, hogy amikor kinevezték a vasúthoz, Temesváron két igazgatói tanácsból lépett ki, amelyek 2 milliót jövedelmeztek neki évente. Egyébként a CFR igazgatótanácsa elhatározta az erdélyi képviselők intervenciójára, hogy Vidrighint beválasztják az igazgatótanácsba. Stan Vidrighin utóda vagy Po- lizu Micşuneşti képviselő, vagy pedig Hoiseseu Alexandru mérnök, moldovai tartományi igazgató lesz. zés idejében megtörtént és éppen ez bizonyitja a kormány erélyét és helytállni tudását. Azt azonban elfelejti megmondani, hogy annak, hogy a dolgok ide jutottak, a bűnöse egyedül a mai rezsim gyengesége, hiszékenysége és a hatósági közegek egy részének a bűnpártolásig elmenő szemethunyása. Lehetünk-e biztosak abban, hogy a polgárháború felidézésének rémét véglegesen elijesztették? Aligha. A helyzet csak annyiban változott, hogy ezentúl a saját egyéni bajainkon felül tartanunk kell a váratlanul ránkrontó reakció polgárháborújától is, Nagyon gyorsan haladunk a lejtőn és e pillanatban nem is sejtjük, hol lesz a megállás? Titulescu szerepet vállal a belpolitikában Hazatérésével számolnak a bukaresti politikai körök — Haţieşanu miniszter a samkaaélknlíság helyzetéről tájékoztatta a sajtót (Bukarest, janit'' - 9.) A Neamul Românesc, Jorga lapja, Titulescu szándékairól közöl értesüléseket. Titulescunak az volna a terve, hogy ott hagyja a diplomáciát és haza jőve az országba, a belpolitikába vesse bele magát. Valószínű, hogy Titulescu sem fogja tudni megoldani azt a gordiusi csomót, amelyet a pártok érdekeinek összekuszálódása alkot és nem valószínű az sem, hogy Nagy Sándor példájára karddal, az erőteljes gesztussal vágná azt szét. Titulescu óriási nehézségekre fog bukkanni egy esetleges próbálkozásnál, mert a pártklubok nem akarnak lemondani érdektörekvéseikről. Jorga lapja az egyedüli megmentő megoiMégis koncentráció ? Á Curentul foglalkozik a koncentrációs kormány lehetőségével és megállapítja, hogy ennek kilátásai az utóbbi hetekben javultak. Valamennyi komolyabb párt a koncentráció mellett foglalt állást és így nem lesz nagyobb akadálya annak, hogy az megvalósuljon. A koncentrációról még mindig igyekeznek beszélni. Hatieganu Emil a munkanélküliségről. Batieganu Emil munka- és népjóléti miniszter tegnap a sajtó képviselőit tájékoztatta a munkanélküliség ügyéről. A miniszter rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyeket az utóbbi időben foganatosított és kifejtette, hogy a többmilliós központi alapon bivül a helyi bizottságok létesítette alapból történik a segélyezés, többnyire természetben. A központi segélybidást egy olyan kormányban látja, amelynek nincsenek lekötelezettségei a párthivekkel szemben. Más bukaresti lapok is arról Írnak, hogy Titulescu hazatérése tényleg meg fog történni. Itthon egyetemi katedráját foglalja el, ügyvédi gyakorlatot is kiván folytatni s tavasszal már a belpolitikai kialakulások élére kívánna állam. Érdekes, hogy Averescuék most egy kommünikében azt közlik: nem ellenségei a párt- kormány-rendszernek. Sőt határozottan közlik, hogy koncentrációs kormányban az Averescu- párt nem venne részt. zottság egyébként e hét folyamán ülést tart és megállapítja a munka további menetét. Haţieganu miniszter kijelentette egyben, hogy a Zsilvölgyéről elterjedt hírek túlzottak. Ottani közegeink jelentése szerint mindenütt rend és nyugalom van. Ha szükségesnek mutatkozik, úgy személyesen fog odautazni, hogy az esetleges konfliktusokat elsimítsa. A bukaresti lapok megelégedéssel állapítják. meg, hogy Hatieganu Emil az első munkaügyi miniszter, aki komolyan és nagy ambícióval foglalkozik a munkanélküliség problémájával és igyekszik azt nyugateurópai módon megoldani, vagy legalább is a megoldáshoz közelebb vinni.
