Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-10 / 6. szám

2 m iír. nvr. f. szám, dély társadalmi nyomorúságai a fejedelmi kor után. 4. (szerda). Húsz Ödön: Az átöröklés ta­nának alapvonalai (vetített képekkel). 10. (kedd) Dr. Szentmártoni Kálmán: Nagy nyomorúsá­gok a napoleoni háborúk után. 11. (szerda). Dr. Feszt György: Kőképződések az emberi szérve­$etben és azok felismerése (vetített képekkel). 17. (kedd). Dr. Csutak Vilmos: Bach-korszak. 18. (szerda). Dr. Markos György: A csecsemők helyes táplálása. Az előadások színhelye az unit koll. díszterme. Minden előadás délután 6 óra­kor kezdődik. Kolozsvár városa kommerclaiizální akarja az autóbusz-közlekedést (Kolozsvár, január 8.) Az autóbuszközleke­dés kérdése régóta problémája Kolozsvár vá­rosának. A forgalom lebonyolítása semmikép­pen sem méltó a megnagyobbodott városhoz és más városokkal való összehasonlítás után, elég siralmasnak mondható. Az üggyel tegnap fog­lalkozott a városi tanács állandó választmánya és kimondotta, hogy az autóbuszközlekedést átveszi és kom- mercializálí formában fogja megoldani. Evógből bizottságot küldött ki, amely­nek feladata lesz a kommercializálás tervét részletesen kidolgozni és feltételeit megállapítani. A tanácsülés hatá­rozata után pályázatot fognak hirdetni, ame­lyen a jelenlegi autóbusztulajdonosok is részt vehetnek. A kommercializálás részletei tehát a bizottság munkájának befejeztével válnak is­meretessé. Több függő kérdés vár még egyéb­ként megoldásra az ügyben. Az ©lass éceáaiáré-ral két hidropiánját sülire» tmlesef érié (London, január 8.) A Times-nek jelentik a portugál-guineai Bolamaból, hogy az olasz hid- roplánraj két hidroplánja a magukkal vitt ha­talmas megterhelés miatt nem birták a levegő­ben maradást és leszállásra kényszerültek. Â szappan gyakran ártalmas csirák hordozója £gy gyártás közben kézzel érintett szappan veszedelmes Csirákat hordhat. ■ A Cadum- szappant sohasem érinti az emberi kéz, mert géppel gyártják és csomagolják. A Caduin- szappan a legjobb tisztaság! és egészségi fel­tételek melleit melyek emberileg elérhetők, ke­rül a közönség kezébe A Cadum-szappan kőkerr.énységü és az utolsó darabkáig hasz­nálható. A Cadum-szappan használata tehát a legtakarékosabb. , ....... Egyikük, amelyet Becagno kapitány vezetett, egy órával a start után már kénytelen volt a viz felszínére ereszked­ni, de ez nagyobb erővel történt, mint kellett volna s a vizet-éréskor az uszótest összetörött. A közelében helyet foglaló Fois mechanikus életét vesztette. Az ut egy távolabbi szakaszán megtörtént egy másik hidroplánnal is a baj. Ezt a gépet Boer kapitány vezette s a nagy magas­ságból történt kényszerleszállásnál ez a gép kigyulladt és egyik motorja felrob­bant. Nensi mechanikus és Imbasiieri rádiótávirász belehaltak súlyos égési se­beikbe. Barbicenti hadnagy sebei is súlyosak. A vezető, Boer kapitány könnyebb zuzódásokat szenve­dett A két hidroplánt egy-egy óeeánjáró von­tató kötélre vette és a gépek egyike ma éjfélkor befut Fernando Noronha sziget kikötőjébe, mig a másik sérült hidroplánt szállító gőzös holnap, estefelé éri el a brazil partoktól négyszáz kilo­méterre eső szigetet. Az Erdélyi Múzeum Egyesület előadásai (Kolozsvár, január 8.) Erdély magyar tudo­mányos életének reprezentánsa, az Erdélyi Mu­zeum Egyesület, ismét szép programmal igyek­szik célját, a magyar tudományosság művelését megvalósítani. Az ebben a ciklusban hirdetett előadások azt mutatják, hogy a tudományos népszerűsítésén kivül az EME szakosztályai ho­vatovább igyekeznek szakelőadásaik számát nö­velni. A bölcsészet-, nyelv- és történettudomá­nyi szakosztály hét, a természettudományi szak­osztály öt szakelőadást hirdet, az orvostudomá­nyi szakosztály pedig ez évben is folytatja már a mult évben rendszeresített, csaknem heten­ként rendezendő szakelőadásait. A népszerű előadások a különböző tudomány­ágak aktuális és érdekes kérdéseit akarják a tudomány módszeres eszközeivel az intelligens nagyközönség számára megvilágítani. Sajnos, hogy a jog- és társadalomtudományi szakosz­tálynak ez évben sem sikerült működését meg­kezdeni, pedig igen sok fontos teendő várna e szakosztály intenzív tevékenységére, hogy e té­ren is halljuk az elfogulatlan, tiszta tudomány megítélését napjaink nagy szociális problémái­ról és a társadalomtudoihány mai színvonalon álló tudományos adatgyűjtő módszerével meg­alapozott megállapításairól. Az első ciklus keretében népszerű előadáso­kat tartanak a következő sorrendben: Január 13 (kedd). Gönczy László: Erdély földje a tatárjárás után. 14. (szerda). Dr. Szá- deczky K. Gyula: A szárazföld és tenger harca Kolozsvár környékén. 20. (kedd). Dr. Szász Fe­renc: A hangyaállam csodáiból. 21. (szerda). Dr. Török Imre: Csonttörések gyógyulása (vetített képekkel). 27. (kedd). Herepey János: Mohács. 28. (szerda). Dr. Traub Vilmos: A sport és a szív. Február 3. (kedd). Dr. Görög Ferenc: Bás- ta szekere. 4. (szerda). Xántus János: Izlandról (vetített képekkel). 10. (kedd). Dr. Balogh Ernő: Halál és temetés (vetitett képekkel). 11. (szerda) Dr. Markos György: A gyermekfertőző beteg­ségek elleni védekezésről a tudomány mai ál­láspontja alapján. 17. (kedd). Török Zoltán: Usznak-e szárazföldek? 18. (szerda). Dr. Nagy Géza: A tatárpusztitás a II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata után. 24. (kedd). Cseke «Domokos: Az állatok szerepe a női öltözködés­ben. 25. (szerda). Dr. Stern Vilmos: A vérmiri­gyekről. Március 3. (kedd). Dr. Biró Vencel: Er­CÜRT I. BEÜSS!: HURRÁ! VILÁGREKORD! (42.) ~ Sporíreganf — — Johnny, — mondta elképedve, — hát ez fényes! Azt a fél percet majd eltrenlrozzuk, mi? Hogy elérjem a régi időmet, jó? Már azt hittem, hogy tíz perc is volt... Johnny kimondhatatlan megvetéssel nézett rajta végig. — Tiz perc? — mondotta. —Tiz perc? Fiú, meg ne halljam megint ezt a szót, mert akkor nem látsz többé! Most azonban előre, neki a munkának! Hogy két hét múlva starthoz állhass az atlétikai játékoknál, hát arról persze szó sem lehet. Van mit vesztened! Ha majd me­gint előlépsz, olyannak kell lenned, hogy egyáltalán ne érhessen föl veled senki... vagy pedig menj haza és ol­vass egy befőzési szaklapot! 17. Az ismerősökkel nem igen volt idő törődni. Néhány udvarias sort irt ennek meg amannak, hogy megint itthon van — a legtöbben tudták és gyakrabban jártak ki a tréninghez, mint a kedvére való lett volna. Dorritról nem hallott azóta, senki se tudta, hogy hol van és mit csinál. Néhanapján honvágyat kapott Hannes a leány hideg, kegyeskedő és mégis oly kedves beszédmódja után... de itt volt pótléknak Johnny, aki­nek a berlini pofazacskója talán nem volt olyan kedves, de annál hidegebb és hegyesebb. Es csak egyszer, egy hosszú esős napon, ült le Han­nes és irt Irénnek. Levelet, amelyben benne volt, hogy mi mindent csinált, ml mindenre gondolt valaha, mit gondol most és mit kiván magának. Olyan levél lett belőle, amelyik ezer nyelvvel panaszolja el a nagy em­beri vágyat és ezer nyelven beszél a végtelen szerelem­ről. Ez az este nagyon méla volt... De a következő reggelen sütött a nap. A levelet még nem küldte volt el Hannes és nem is küldte el most se. Száz rongyocskára tépte és messzi, messzi küldte a tengeren túlra.,, mert hiszen elhatározta yolt, hogy semmit se kezd többé ebben az ügyben, hanem mindent a véletlenre biz. Persze, hogy ostoba a véletlen, de mindaz, amihez kezdeni lehetett, végeredményben biztosan még ostobább lehet... és... mihez is kezdhetett volna végül is?... 18. Máju3 ragyogott Berlin felett. „Warte nur, balde““ — dalolta Johnny, — „ruhest du auch!“ Mit, pihenni? Egy fenét, fiacskám! Futni fogsz! Mit, azt mondtam futni? Nem, fiacskám, olyas­mit fogsz te tenni, amit még senki sem látott, én mon­dom neked! Hogy is állunk máma? Megnézte, hogy „hogy állanak"“ ma. Megint 8.22 volt az idő 8000 méteren, tehát egy nagyon optimista •szám. És a nagy nap közeledett. Most már semmi másról nem Írtak a lapok, mint a berlini olimpiai játékról. Eredetileg csak egy megle- lehetősen korlátok közé szorított nemzetközi sportün­nepségnek szánták, de a benevező sportszövetségek száma és a résztvevők súlya olyan sporeseménnyé tet­ték, hogy az egész világ feszült figyelemmel várta. A következő olimpiászig volt még idő elég. Erre a május 22—i napra a mellék-olimpiász nevet találták ki. A név nem volt jogosulatlan. Minden kilátás meg­volt rá, hogy az év legnagyobb sporteseményévé váljon. Ugyanabban az időben játszott az „isteni““ Suzanne is, a Grünewaldban, — ugyanakkor, amikor a stadion azok­nak a hallatlan küzdelmeknek a szihhelyévé kellett hogy váljon, ahol olyan nevek neveztek futásban, min' Paddook, Nurmi, Wide, Bouirt, Kohlemainen, — ugrás ban Osborn, Hubbard ţs Hoff, úszásban Weiszmülle és Arne Borg. A világrikorderek gyülekezése vol ez, amilyen az emlékezees párisi olimpiász óa még senki se látott. A háromezer méterre nevezettek közül — Hannes 3000, 10Ó0 és 1500 méterre jelentkezett — volt egy olyan név is, amelyet senki sem ismert. Balua, a Kapvárosbói. Uj név, akire senki se figyelt föl és akiről csak azért be­széltek itt-amott, mert néger volt. Az emberek nem szokták meg, hogy négerek nevez­zenek futásban. Éppen ezért senki se várt ennek az em­bernek a starthoz állásától se semmit. A háromezer méterben egyébként Hannesnek a leg­nagyobb konkurrenciátc! kellett tartania. Ezen a távon mindenki indült, aki valaha is erre versenyzett. Egy éjjel Hannes felriad álmában. Még kábult fej­jel pillantott fel: az ajtó kinyílt és Schüttenhelm Johnny állt a küszöbön. — Hol van a tűz? — kérdezte Hannes álomittasan, Az órára nézett és látta, hogy még csak négy óra van. Johnny a fejét csóválta, közelébbjött és így szólt: — öltözzél fel azonnal. Gyere. Hannes húzódozva követte. A kérdéseire Johnny nem adott feleletet. Egyre csak azt ismételgette: — Gyere velem. Végre kiléptek a szabadba. — Az autót? — kérdezte Hannes. Johnny bólintott. Maga ült a kormányhoz és az éb­redő reggelen át suhant Hannesszel. Még sötét volt Ő3 a láthatáron az első halvány sáv derengett, a reggelt hir­detőén. — Remélhetőleg idejében érkezünk! — morogta Johnny maga elé. Hannes felhagyott a kérdezéssel. Gyors iramban rohantak a Grunewaldon át, majd később a fák zöldje közé és Johnny hirtelen megállította a kocsit. A „kis sporttelep“ közelében kellett lenniük, amely régebben a Reichswehr sportpályája volt. Itt ki­szálltak. — Gyalog kell tovább mennünk, — jelentette ki Johnhy. — Es nagyon csöndesen, hogy ne vegyenek észre. Ettől kezdve szót se szóltak. Hallgatagon vándorol­tak a harmatfriss fák között. Hannes meg-megborzon- -ott a reggeli hűvösségben és sokszor kérdezte magától, hogy ugyan mi a csodának cipeli öt Johnny ilyen kora reggel a szabadban. Nemsokára megkapta a választ. A fák ritkulni kezdtek. A kis gyakorlótér volt előttük és Johnny az ujját a szájára szorította annak a jeléül, hogy most egészen csöndben kell lennie. Hannes három alakot látott együtt állni és a reggel csöndjében érthetően hallotta a beszédjüket. A három férfi angolul beszélt. Az elsőnek félreismerhetetlen Ír kiejtése volt. A második, aki csak ritkán válaszolt, sa­játságos hanglejtéssel beszélt, amely torokhangszerü volt, nem mint az amerikai slang. (Folyt, következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents