Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-30 / 22. szám
Kev rATTA ■pn*ÍíAT.X PT.Â. JBLÖFIZETSS BELFÖLDÖN: 1 Irwe 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lei egy hóra 100 lej. Ara 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08/ 6Ó4. XIV. évio!ya.D 22-ík szi a ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes számára 20 fillér. Hz a] magyar—osztráh megegyezés A tisztviselők kongresszusa a politikusok vagyonának a megvizsgálását követeli éles kritikájára Madgearu miniszter adott választ a kormány gazdasági politikájáról (Bukarest, január 28.) Argetoiann igen éles kritikát mondott a kormány gazdasági politikájáról és kétségbe vonta a stabilizáció sikerét is. Madgearu miniszter nyilatkozatban válaszolt s ez a nyilatkozat-párviadal különös érdeklődést keltett politikai körökben. Sok helyen azt a kérdést vitatják, hogy a nyilatkozattal Argetoiann javitotta-e a kormányzásra törekvő ambícióját, vagy lerontotta? Madgearu válaszol. A Dimineaţa mai száma közli Madgearu válaszát Argetoianu tegnapi nyilatkozatára. A miniszter megállapítja, hogy Argetoianu tagja volt azoknak a kormányoknak, amelyek a mai udyos helyzetért elsősorban viselik a felelősséget és igy nincs meg a joga ahhoz, hogy a kormányt vádolja. Argetoianunak tudnia kellene, hogy a stabilizációs kölcsön elsősorban a Banca Naţionala immobil tárcájának rendezésére, továbbá beruházási célokra szolgál és semmiesetre sem fordítható a költségvetési deficit fedezésére. Argetoianu ezúttal is bebizonyította felületességét és azt, hogy nem ismeri az országot. A kölcsöntár gyalusok eredménye fogja megmu- tatni, hogyan Ítéli meg a külföld az ország helyzetét. A belföld eléggé ismeri Argetoianyt és a kormány nem zavartatja magát ,az ö kijelentéseitől. Nem a hatalomhoz való ragaszkodás, hanem az ország magasabb érdekei vezetik a kormányt munkájában. A párviadal vége. Az Adevérül kommentálja Madgearu és Argetoianu polémiáját. Megállapítja, hogy két koncepció küzd egymással szemben, az egyik a parlamentarizmust védi, a másik a törvényhozás elveinek negligálásával technikai módszerek segítségével akarja megoldani a gazdasági problémákat. Az Adeverul konstatálja, hogy Argetoianunak, a stabilizációról szóló kijelentései kompromittálók nem a kormányra, hanem önmagára néZve^A stabilizációt nemcsak az aranyfedezet aránya tudja biztositani, hanem bizonyos pszhologiai momentumok is, amelyek éppen ilyen meggondolatlan kijelentések nyo mán hatnak közre. Argetoianuval szemben áll Madgearu kijelentése, hogy a kölcsöntár gyalusok már befejezés előtt állanak és Popovici pénz ügyminiszter már rövidesen írtnak indul Párizsba. Ez a dolog pénzügyi oldala. Ami a politikai részét illeti, Madgearu nyilatkozatából kitűnik, hogy a pártvezérek mindenhatóságát akarják leépiteui.  király élőit Magyarország és Ausztria uj kereskedelmi szerződést kötöttek egymással. Két olyan ország, amelyet nem csupán a mult közjogi kötelékei, közös célokért folytatott háború kapcsoltak össze, de a legyőzöttség sorsában közös szenvedések is lélektanilag összefogtak. Két ország, amelyet a békeszerződések felparcelláztak és a gazdasági tönk szélére juttattak. Magyar- ország jelenlegi gazdasági nehézségei ismeretesek az olvasó előtt. Agrikultur állam, amelyen végigsüvöltött a világgazdaság válsága és ez a nagy tornadó visszavetette évtizedekre az ország fejlődését. Ausztriában hasonló a helyzet. Az utolsó gazdasági számok nagyon mélyen- szántó válságról tesznek tanúságot. A munka- nélküliek száma egyre nő, az 1,300.000 biztosi- tásköteles munkásnak majdnem harminc százaléka munkanélküli, tehát ott aránylag nagyobb a munkahiány, mint Németországban-: A „takarékosság“ jelszavának országa ez is, ahol a munkanélküliek segélyét a mostaniak kétharmadára igyekeznek leszállítani, mig a nyomorenyhitő segélyeknek tiz százalékkal való megrövidítését vették tervbe. Mindkét országnak külön végzete, hegy el van szigetelőd ve a mai Euró*»ábau. A kisan- tant még a maga gazdasági együttműködését sem tudja eredményesen biztositani, honnan tudná az életlehetőséget megadni a szomszédos magyar-osztrák államok számára? A Duna gerince körül kiépült országok természetes együttműködését az ádáz politika is egyre megbénítja. Lám, utoljára a cseh telhetetíenség követett el olyan politikai baklövéseket, amelyek egyaránt kárára vannak mindkét államnak. Ilyen körülmények között nem lepett volna meg senkit sem, ha az osztrák-magyar uj gazdasági szerződés szorosabb kötelékeket épített volna ki, ha megvalósította volna, amiről a szerződés létrejötte előtt oly sokat beszéltek, — sőt beszélnek a szerződés létrejötte után is — Ausztria-Magyarország vámszövetségét, illetve közös vámterületét. Ez az eset nem következett he, ellenben megállapítható, hogy az osztrák-magyar megegyezés a jövőben fokozottabb mértékben fogja forszírozni e két dunai ország gazdasági és politikai fegyverbarátságát. Az utolsó szerződés Magyarország és Ausztria között 1923-ban jött létre. Ez az uj szerződés, amelynek aláírói Bethlen István gróf és dr. Schober kancellárhelyettes, a nyolc évvel ezelőtt megkötött döntő-, bírósági szerződést barátsági-egyeztető és újabb döntőbírósági egyezménnyel egészíti ki. A nyolc évvel ezelőtt megkötött egyezmény két nyomtatott oldal és négy cikkely. Az uj: hat nyomtatott oldal és huszonkét cikkely. A szerződés hármas keretéhez tartozik, hogy először kimondja a két ország között fennálló bármilyen konfliktusnak békés kiegyenlítését, döntőbíróság alkalmazását, egyeztetési bíróság alkalmazását és végül egy sereg kereskedelmi jellegű megegyezést. Úgy véljük, ez utóbbiakon van á hangsúly. A régi monarchia e két vezető állama, Ausztria és Magyarország bizonyos geopolitikai összefüggésben álltak egymással: Ausztria iparüző állam volt, Magyarország mezőgazdasági állam és e két állam termelvé- nyeinek kicserélésén, e kicserélésből származó gazdasági harmónián nyugodott a monarchia politikai építménye. A helyzet azóta lényegesen megváltozott. Magyarország iparilag is kibontakozott, de ma is fennáll az a természetes egymásrautaltság, hogy egyik szomszédos államnak a másik szomszédos állam termelvé- nyeit kell átvennie és viszont. írottam vagy nem írottam nyíltan, vagy a cikkelyek rekeszArgetoianu és Goga kihallgatást kértek a királytól és ma délután jelentek meg az audiencián. — E hét végén újabb kihallgatások lesznek. Politikai körökben a politikusok audienciáinak nem tulajdonítanak jelentőséget. A királynál különben ma ki- iiallgatáson jelentek meg: Mironescu miniszter- elnök, Madgearu, Hatieganu és Tilea miniszterek is. A közhivatalnokok szövetségének választmánya kedden este gyűlést tartott s ezen a vasárnap megtartandó nagy tisztviselőkongresz- •ízus előkészítését beszélték meg. A kongresszus főként a tisztviselők áldozati adójával fog foglalkozni. A felszólalások során az a vélemény alakult ki, hogy egyes tisztviselő-kategóriák képtelenek az áldozati adó megfizetésére. Különösen a vasúti alkalmazottak bizonyos csoportjait sújtja érzékenyen ez az adó s ezek a kategóriák azon a véleményen vannak, hogy fizetésüket nem is fonják felvenni, ha az lékeibe meghúzódva áll fenn az a tétel, hogy Ausztriának és Magyarországnak a jövőben számolnia kell, hogy egyelőre a Duna medencéjében egymásra vannak utalva és hogy a világháborús „Schulter am Schulter“ jelszavát kell hangoztatniok a jövőben is. Erre vonatkozólag éppoly természetességgel kell majd kialakulnia az uj gazdasági együttműködés rendszerének, mint ahogyan természetszerűleg kell végbemennie bizonyos kémiai kikristályosodási folyamatnak. Ez azonban távolról sem jelenti azt. hogy akár Ausztria kormányférfiai, akár Bethlen az európai együttműködés elméleti útjáról rátértek volna a legszűkebb érteáddozati adót reájuk is alkalmazzák. Több szónok hangoztatta, hogy az 1931. évi költségvetés is nagyon sok felesleges kiadási tételt tartalmaz és hogy egyes minisztériumok ahelyett, hogy leszállították volna, még jobban emelték alkalmazottaik létszámát. x\ kongresz- szuson a komité határozatai értelmében állást fognak foglalni a tisztviselők vagyonának revíziója kérdésében is olyan értelemben, hogy igenis kívánják a vagyon revíziót, de követelik azt is, hogy revízió alá vegyék azoknak a politikusoknak a vagyonát is, akik csak átmenetileg töltöttek be állásokat az állam szolgálatában. Végül a federáció jogvédő osztályt létesitett a tisztviselők jogi ügyeinek elintézésére. A vasárnapi kongresszus elé, tekintettel a tisztviselők hangulatára, a legnagyobb érdeklődéssel néznek. . • , ... . , lemben vetjt gyakorlati regionalizmps útjaira. Bethlen magyar miniszterelnök úgy a bécsi, mint a budapesti sajtó előtt félre nem ismerhető szavakkal hangoztatta, hogy Magyarország e szerződéssel nem akarja betenni az ajtót egyetlen szomszédos állam előtt sem, sőt in concreto: várja a cseh-magyar gazdasági tárgyalásoknak ismét való felvételét. Nem, Bethlen tarsolyában e szerződéssel nem „gazdasági revans“. „gazdasági elszigetelődés“ szándékait hozza — vissza kell hát pattannia annak az esetleges vádnak, hogy Bethlen ismét követ gördített volna a középeurópai gazdasági kién- geszteíődés útjába.
