Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-23 / 17. szám
£fü. WWW. Í7. 82JM, A népszövetségi tanács ülését a kisebbségi kérdés, a páneurópai konferenciát a mezőgazda' sági válság problémája dominálják Curtius nagy érdeklődés mellett adott hangot i de a lengyel hatóságoknak ezek felidézésében sem a választások ideje alatt, sem azok tartama alatt részük nem volt. A büntetőjogi szankciókat kiprovokáló esetek túlnyomó részében a hatósági eljárás azonnal megindult s a bíróságokra vár a feladat, hogy minden ilyen incidens háttere teljesen tisztáztassék s a bűnösök elitéltetése révén a lengyelszilóziai német kisebbség sérelmet szenvedett tagjai elégtételt kaphatnak. Zaleszki hangoztatta, hogy a választási túlkapásoknak annál kevésbé szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, mert éppen a nemrég lefolyt németországi választásokon a szavazók közötti összeütközéseknek halálos áldozatai is voltak, mig Sziléziában e tekintetben nem lehetett panasz. A lengyel kormány, — mondotta Zaleszki, — engesztelékeny, békét szerető politikát inaugural az ország egész területén a kisebbségekkel szemben és ezért a legteljesebb mértékben helytelenítette a tudomására juttatott túlkapásokat, amelyek felizgatták a len- gyel-felsőszliéziai néme,t kisebbséget és megbontani látszottak békéjét. Zaleszki válaszol. Zaleszki lengyel külügyminiszter Curtius felszólalásaira adott válaszában elismerte, hogy a választások ideje alatt Lengyel-Felsőszilé- ziában előfordultak igen sajnálatos incidensek, amelyek a kisebbségi szavazók megfélemlítésére alkalmasak voltak, Curtius ujahb felszólalása Curtins a délutáni ülésen részletesen ismertette a terrorcselekmények főbbjeit s azt hangoztatta, hogy a terror választási mértékére a többek között az is jellemző, hogy a németek szavazatai egy évvel ezelőtt majdnem elérték Sziléziában a kétszázezret, mig a novemberi választásokon még százezer német szavazó sem mert az urnák elé járulni. Zaleszki újabb viszonválasza után a kérdés további vitáját a tanács holnapra halasztotta. (Párizs, jannár 21.) A Havas távirati iroda genfi távirata szerint az Európa-konferencia mezőgazdasági albizottsága májusra már konkrét javaslatokat fog tenni a Népszövetségnek a közép- és keleteurópai agrárválság enyhítése irányában. A Daily Telegraf genfi munkatársa, Pertinax, táviratot küldött lapjának, melyben közli, hogy csütörtökön megalakítják az Európa- konferencia mezőgazdasági bizottságát, amely az agrárválságból kivezető utakat: 1. Meglepetésszerűen felemelték - a papír vámját Az agrárállamok elmúlt évi termésfeleslegeinek értékesítése. 2. Az ipari államoknak az agrárországok részére adandó kvóta szerinti vám- kedvezménye és 8. Hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelek nyújtásának céljait szolgáló nemzetközi mezőgazdasági hitelintézet létesítésének javaslatba hozatalában fogja keresni. „Pánenrópa kezd testet ölteni.“ Londonból jelentik: A Daily Telegraph munkatársa Géniből táviratot küldött lapjának és ebben azt adja tudtul, hogy Briand terve, az európai együttműködés, végre kezd testet ölteni. Szerdán megalakult a mezőgazdasági bizottság. Briand és Loucheur hármas tervet akarnak megvalósítani a bizottság révén. Biztosítani akarják a mult évi termés eladatlan részének értékesítését, ki akarják eszközölni, hogy az az agrárállamoknak létesítsenek nagy alapot arra, hogy a rossz esztendőkben támogassák az agrárállamokat és végül nemzetközi bankot szándékoznak létesíteni, amelynek az lesz a hivatása, hogy hosszúlejáratú hiteleket adjon a mezőgazdák részére. a kisebbségi panaszoknak (Genf, január 21.) A népszövetségi tanács mai nyilvános ülését nagy érdeklődés előzte meg. Nagyszámú érdeklődő és az újságírók egész sora foglalták el helyeiket még mielőtt a delegátusok megérkeztek volna. Henderson elnök nyitotta meg az ülést s bejelentette, hogy a német birodalmi kormány 1930 november 27., december 12. és 17. és a német népszövetségi ligák uniójának 1931 január 7-iki panasziratai alapján a lengyel-felsőszilé- ziai választási visszaélések és más kisebbségi sérelmek és a poseni és pomerelleni kisebbségekkel szemben tanúsított hatósági magatartás ügye van napirenden. Az elnök a bejelentés után Curtius dr. német birodalmi külügyminiszternek adja meg a szólás jogát. A német külügyminiszter ismerteti a német panasziratokat. Hangoztatja, hogy Lengyel-Pelsősziléziában a választások tartama alatt lengyel felkelőszervezetek működtek, akiknek kisebbscg-megfélcm- Iítő magatartása hatósági támogatásban is részesült. Curtius vitába száll a lengyel válaszirat ellenérveivel és azt kívánja, hogy a visszaélésekkel szembeni jóvátételt a gyakorlatban is hajttas- sák végre és gondoskodás történjék hasonló esetek megismétlődésének lehetetlenné tételéről. A német külügyminiszter kihangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy valamennyi állam érdekében kívánatos a kisebbségek megnyugtatása, amit el lehet érni azáltal, ha a Népszövetség a konkrét ügyben határozottan megállapítja a szerződések megsértését, jóvátételt rendel eV és dokumentálja, hogy a kisebbségi jogok sérthetetlenségéhez nyúlni nem enged. Curtius nagyfontosságu beszédéről újabb részletként közük, hogy a német külügyminiszter beszéde az egész délelőttet igénybe vette és igy Zaleszki válasza délutánra mpradt. Curtius utalt arra, hogy a német kisebbségek a történelem során sok elnyomatás alatt szenvedtek, de az a szenvedés, amiben Lengyelországban volt részük, olyan, hogy hozzá hasonlóra még nem volt példa. A választási terror mögött olyan erők állottak, amelyek azt hitték, hogy döntően meggyengit- hetik a németség erejét. Németország nem tagadja, hogy bensőleg együttérez a lengyelországi testvérekkel és hogy igénybe fogja venni mindazokat az eszközöket, amelyeket a nemzetközi jogi lehetőségek megadnak és meg fogja védeni a németség érdekeit. A mostani ügyben a kisebbségek alapjogai forognak kockán. Attól lehet -tartani, hogyha a Népszövetségnek nem sikerült hasonló eseteket megakadályozni, a múltra nézve pedig megszüntetni, úgy a Népszövetség iránti bizalom veszendőbe megy. Ezután felsorolta azokat a különböző erőszakosságokat, amelyek sok lengyel községben történtek. A rendőrség az erőszakoskodásokat nem akadályozta meg, sőt többször a kisebbségek ellen avatkozott be. Minden terrorcselekmény a nyilvánosság előtt történt, anélkül, hogy a felelős tisztviselők közbeléptek volna. Mindez a köz- igazgatási önkény legsúlyosabb formája. Rengeteg anyagot sorolt fel a terrorcsapatok működéséről. Ezek a csapatok megszállottak a választói helyiségek környékét és amikor a kisebbségekhez tartozók nem akartak leszavazni, utánuk izentek, hogy megbüntetik őket, ha szavazataikat nem a kormány jelöltjére adják le. Nem törődik azzal az állitással, hogy a lengyel- országi ellenzék többi csoportjaival is igy jártak el, őt csak a német kisebbség érdekli. Németország visszautasítja azt az állítást is, mintha a történtekért a német kisebbség volna a felelős. Nem akarnak az ügyből politikát csinálni, csupán azt, hogy a szerződéseket tartsák be és ebez Németország feltétlenül ragaszkodik. (Bukarest, január 21.) A tegnapesti minisztertanács, amely kimondotta, hogy a kormány gazdasági bizottsága naponként tartandó ülésein készítse el az öt éves gazdasági újjáépítés tervét, ezzel a határozatával, amelynek komolyságában alig hisz valaki, bizonyára sokkal kevesebb eszmecserére fog alkalmat adni, mint azzal az eltitkolt döntésével, hogy a papír vámját 30 százalékkal felemelte. A határozatot az orosz dumpingra való hivatkozással hozták s nyilvánvaló célja az, hogy a külföldi papirt, amely az eddigi, meglehetősen magas vám ellenére is lassan terjedni kezdett az országban, teljesen kiszorítsa. A papír Romániában eddig is aránytalanul drága volt, nem beszélve minő(Kolozsvár, január 21.) Annak idején mindenki örömmel vette tudomásul, hogy koneesz- sziónálták a telefont. Azt reméltük, hogy Mor- ganék tökéletesiteni fogják és mindenekelőtt olcsóbbá teszik a telefont. Korai lenne kritikát mondani a Morgan- csoport működéséről, hiszen rövid két hét alatt semmit sem tehetett. Annál kellemetlenebb újság volt azonban az a hivatalos átirat, amelyet a kerületi postaigazgatók küldtek tegnap a lapokhoz s amely szószerint igy hangzik: „Uraim! Van szerencsénk tudomására hozni, hogy a romániai telefonvonalak koncesszió- nálásáról szóló törvény (megjelent a Monitorul Oficial 1930. július 4-iki számában) eltörölt minden néven nevezendő telefonbeszélgetési kedvezményt. Tehát Önök sem részesülnek ezentúl az ségéről s a közvélemény, valamint az ujságvál- lalatok jogosan tarthatnak attól, hogy a vámemelés mögött újabb drágítást törekvések húzódnak meg. Jellemző különben, hogy a vámemelés nyomán várható felháborodás elhárítására a minisztertanács üléséről készült kormánykommüniké első szövegét visszavették és a második szövegezésben nem volt benne a papírra vonatkozó passzus. A kormány ázzál, igyekszik kiparrirozni az érthető szemre,hányásokat, hogy a papirkartell állítólagos árleszállítását hozza fel mentségül, az árleszállítás azonban problematikus, mert a fogyasztók n^ci- tán tartanak a minőség alászállásától is. ötvenszázalékos kedvezményben s ezután a dijakat egészben fizetik. Aláírás.“ A fenti átirat érthető meglepetést keltett. Köztudomású ugyanis az, hogy a rossz telefon- vonalak-miatt sokkal több időt vesznek igénybe a telefonbeszélgetések, mint ahogy azt rendes körülmények között el lehetne intézni. Ezt viszont “igazán nem lehet a beszélgetők róvásá- ra írni. Eltekintve attól, hogy a sajtóbeszélgetések az egész világon kedvezményes tarifa alá esnek. Estig már a román telefontársaság vezetősége is meggondolta a dolgot, mért az est -folyamán Kolozsvárra érkezett táviratában arról értesiti a helyi igazgatóságot, hogy intézkedését, amelyben megvonja a beszélgetési díjkedvezményt, visszavonja. Kár volt tehát elsietni 3 dolgot. Reggel megszüntették, estére visszaállították a sajtóbeszélgetések kedvezményes diját
