Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-19 / 14. szám
MsúmnWTr^rtm n .WävPusztul a magyar kézműipar Beszédes statisztika, melyből megállapítható, hogy a kézműipar veszedelemben íorog s ma már alig akar valaki erre a pályára menni (Kolozsvár, január 17). Egy statisztika fekszik előttünk. A kolozsvári ipartestület adta ki. Az adatai meglepetésszerüleg hatnak. Kiderül, hogy a kézműipar rohamosan hanyatlik, pusztul, valósággal kiveszőiéiben van. A statisztikából meg lehet álapitani pontosan a csökkenést. Nemcsak a kisiparosok adják visz- sza engedélyeiket, mennek más pályára, vagy vesznek vándorbotot a kezükbe, hanem ami ennél még sokkal veszedelmesebb, rohamosan csökken a tanoncszerződtetések száma is. Nem ujkeletüek ezek a panaszok. A „Magyar kisipar“ hasábjain a maga megrendítő valóságában mutattunk rá azokra a veszedelmekre, amelyek egy dolgozó, értékes és becsületes társadalmi osztály folytonos hanyatlásának az útját jelzik. Mi tehát a hanyatlás okai Az általános gazdasági válság? Az is. De ennél sokkal nagyobb felelősség terheli azt az államrezont, amely balkezes politikával megfojtja az iparos-társadalmat. A világ minden államában valóságos mentőakció folyik az iparososztály érdekében. Mindenütt Csökkentik az adót, kisipari hiteleket adnak, szociális könnyítéseket nyújtanak, az állami, városi és megyei munkákat felaprózzák és nemcsak a gyáripart támogatják, hanem a pusztuló és gyengülő kisiparnak is lehetőséget nyújtanak arra, hogy legalább a mindennapi kenyerüket meg tudják szerezni. Ezzel szemben nálunk valóságos adóhadjárat folyikaz iparosok ellen. Ezerféle adó, ezerféle jogcim, hatósági vegzaturák üldözik a kisipart. Az állam és felelős tényezők csak ígérgetnek, de az Ígéretek valóra sohasem válnak. Hiábavalók a memorandumok, nagygyűlések, hiábavalók a küldöttség;járások, nein használ itt úgy látszik már semmi. Oda jutottunk, hogy a kisiparos még az adóját sem tudja kikeresni s mi marad akkor a megélhetésre. De beszéljenek itt a számok, beszéljen a statisztika, amit nem lehet letagadni, nem lehet kormánynyilatkozatokkal megváltoztatni. Most adta ki a kolozsvári ipartestület az 1930. évről szóló statisztikáját. Eszerint az ipartestületben a mult évben a tagok száma 2048 volt. Közgyűlést 1-et, elöljáróság!' ülést 11-et, békéltető bizottsági ülést 25-öt tartottak, amelyeken 293 ügyet tárgyaltak le. Az iktatóhoz beérkezett 5331 ügydarab. Tanoncszerződés a mult évben 768 történt. Ezek kor szerint a következőképpen oszlanak meg: 12 éves 1, 13 éves 4, 14 éves 124, tizenöt éves 174, tizenhat éves 180, tizenhétéves 105, tizennyolc éves 66, tizenkilenc éves 38, húsz éves 15, idősebb 62. Vallás szerint a statisztika igy oszlik meg: görög keleti 48, gör. kath. 132, róm. kath. 142, református 275, unitárius 24, lutheránus 16, zsidó 127, fele- kezetenkivüli 3. Iparágak szerint: Kőmives 58, ács 8, asztalos 81, festő 34, mechanikus 76, bád'őgos 18, szerelő 62, férfiszabó 65, nőiszabó 47, cipész 28, csizmadia 28, sziics 6, könyvkötő 6, kéményseprő 7, kefekötő 1, timár 1, borbély és fodrász 60, böröndös 1, fényképész 14, kovács 9, kerekes 5, órás 24, fogtechnikus 9, kárpitos 7, mészáros 12, sütő 16, cukrász 12, kályhás 5, kelmefestő 12, kalapos és modista 12, egyebek 25. A bejelentett segédek száma 1495, ebből kijelentettek 1609-et. A mult évben felszabadult tanoncok száma 536. Ha ezeket a számokat az 1929. évivel összehasonlítjuk, megállapítható, hogy az iparosok száma 57-el, a tanoncszerződések száma pedig 237-el esett, miből 163 gör. kath., a többi pedig másvallása. Csak a férfiszabó iparban van kisebb emelkedés, minden más iparágban ijesztő hanyatlás mutatkozik. Ugyancsak esett a bejelentett segédek száma is. Az előző évihez képest. Kolozsváron 189-el esett a bejelentett segédek száma. Az iparostanonc-szerződések csökkentésének az okaira cikkünk elején már rámutattunk. Nem hagyhatunk figyelmen kívül azonban még két körülményt, ami szintén magyarázatot nyújt a csökkenésekre. A tanonceséseknek egyik még el nem mondott oka, hogy a háborús generáció, amely születésekben szegény, most küldötte gyerekeit iparos pályákra. A másik ok pedig azokban a különböző törvényes intézkedésekben rejlik, amelyek a tanonetar- tást megszigorítják és a szülőket is elrettentik attól, hogy gyermekeiket iparos pályára adják. Ha ez a statisztika gyökeres kormányintézkedések és szociális támogatás utján nem javul meg, akkor néhány év alatt az iparos-társadalom a gazdasági és erkölcsi krízis mélypontjára jut. I Hogyan akar segíteni Hapegami munkaügyi miniszter a munkanélküliségen (Bukarest, január 16.) A munkanélküliség Romániában is országos probléma. A megoldásával ícitlős helyek is sokat foglalkoznak. Legutóbb a bukaresti sajtó képviselői megjelentek Hafieganu munkaügyi miniszternél, aki a munkanélküliség problémájával kapcsolatosan nagy- fontosságú kijelentéseket tett: — A munkanélküliség szaporodásával a közmunkaügyi minisztérium kötelességszerüen foglalkozik. A munkanélküliség enyhítésére !az egész országban segélyakciók folynak és mindent megteszünk, hogy a munkanélkülieken segítsünk. Az állandó segélyezés azonban nem szünteti meg a munkanélküliséget és csak pillanatnyi könnyítéseket nyújt. Én a magam részéről azzal a problémával foglalkozom, hogy nagyszabású állami épületek építését fogom forszírozni és ilyen irányban rövidesen előterjesztést teszek a minisztertanácsnak is. — Az állami épületek építésénél elsősorban a munkanélküliekre gondolok. Csak olyan munkásokat fogunk alkalmazni az állami építkezéseknél, akik jelenleg munka nélkül állanak Mindenesetre a nagy gazdasági válság jelen- leg ;<z államot is érinti és az építkezések megkezdése elé még nehéz akadályok tornyosulnak. Ezeket az akadályokat azonban remélem sikerül legyőzni s rövid időn belül megkezdhetjük az állami építkezéseket. Ezeket mondotta Hatieganu munkaügyi miniszter. Az elgondolás szép, de egyelőre csak terv. Egyet azonban máris leszögezhetünk, hogy a munkanélküliek egy újabb Ígérettel — gazdagabbak lettek. De a munkanélküliség és a szegénység maradt a régi. Az áílamiiaf* támogatói? építési vállalat a jövő évben magánosok részére is épít házakat (Kolozsvár, január 16.) Már több ízben be-' számoltunk arról az államilag is segélyezett építkezési vállalatnak a működéséről, amely Bukarestben már meg is kezdte a működését. Az eredeti terv az volt, hogy ez az intézmény csak a közalkalmazottaknak ad olcsó és amortizációs hitelt tisztviselői lakások és házak építésére. Most kapjuk az értesítést, hogy már a jövő esztendő folyamán az építési akcióban magánosok is részt vehetnek, egyetlen kikötés az építkezési vállalat részéről csak annyi, hogy ezek negyven százaléknál nagyobb előleget kell biztosítsanak. Ezúttal ismételten ismertetjük, hogy a köz- alkalmazottaknál mik a fizetési feltételek: Tizenöt százalék befizetése a megrendelés nél, melynek egy részlete lehet a telek értéke is, öt százalék az épület átadásánál s két és fél százalék az átvétel után hat hónapra. A fennmaradt 77.5 százalék tizenöt éven keresztül fizetendő nyolc százalékos kamattal, az amortizációra pedig még külön 4.5 százalék Ezenfelül azonban még egy életbiztosítás is kötendő oly- képen, hogyha a családfő elhal, az örökösök az épületet tehermentesen öröklik, Az állam viseli az összes tervezési és egyéb költségeket, amik különben az építési intézményt illetik. Különös figyelmet érdemel, hogy ezek az épületek 15— 20 évi egyenes adómentességet élveznek, a globális adó alól pedig tftévi mentesítést kapnak. Amint értesülünk, az intézmény a jövő év folyamán a vidéki városokra is kiterjeszti működését olyképen, hogy helyi bizottságok alakulnak a polgármester, a megyei prefekuts, a városi mérnök és a munkaügyi inspektorokból. Ez a bizottság minden év január havában nyilvános árlejtés utján megállapítja a bukaresti építési árakkal arányos építési költségeket négyzetméterenként a különböző tipusu épületeknél. Megalahalt Kolozsváron a sütőipari alszakosztály. A kolozsvári sütőiparosok tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, rájöttek arra, hogy egyénenkénti anyagbeszerzés által nem tudnak boldogulni, mivel a termékeik ára a tényleges előállítási áron alul van maximálva, tehát elhatározták, hogy külön alszakosztályba fognak tömörülni az ipaj?«estület keretén belül. A nagy propagandával eHSkészitett akciót a kívánt siker koronázta, mert a napokban az al- szakosztály ténylegesen is megalakult, amit az ipartestület elöljárósága már tudomásul ia vett. A szakosztály vezetősége a következőképpen alakult meg: Elnök: Vasile Campian, alelnök: Prezenszky Pál, titkár: Petru Braso- veanu, pénztárnok: Grün Mór, választmányi tagok: Ganz Dávid, Mamita Sámuel, Vég Árpád és Hellmann Jenő. gyorsan és biztosan gyógyul az 1 doboz ára 95 iei. Kapható gyógy S2er tárokban és drogériákban. LERAKAT: „Royal" drogueria, Cluj-Kolozsvár. ifinrtnnannnnnnmmíuifij; inmwmuuinjmjijuijw!
