Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-17 / 12. szám
' X7F. VW, it. 92AM. ' 1 Manapság a siker ritka, Bennem van a siker titka Ha még nem használja, vagy még nem ismeri az „ALADDIN“ petróleum csodalámpát, kérjen ismertetőt, portómentesen küldünk. „ALADDIN“ S. A. R. BUCUREŞTI, I. STRADA REGALA NO. 6. Az Erdélyi Katolikus Akadémia ülése Az Erdélyi Katolikus Akadémia harmadik Osztálya felolvasóülést tartott a róm. kát. egyházközség dísztermében. A tárgysorozaton Ja- kabffy Elemér dr. és Sulyok István dr. szék-1 foglaló értekezései szerepeltek. Balázs András dr. elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket és az előadókat. Jakabffy dr. „A konkordátumok és a nemzeti" kisebbségek“ címen tartott magasszinvonalu előadást. A háború után a római Szentszék öt állammal kötött konkordátumot és ezekben a konkordátumkötésekben az egyházjog, a világ egyik legnagyszerűbb jogi munkájának alapján állva, az egyház felfogását és az illető államok úgynevezett, laikus igazságát hozta közös nevezőre. A kon-í kordátumot kötő államok az egyház felfogása- j val szemben a nemzeti állam eszméjét igyekez- < tek kidomborítani és ezen a ponton érdekli ez ( az ügy különösen a nemzeti kisebbségeket. Sulyok István dr. előadása a kisebbségi kérdés I szociológiai oldalát világította meg. Sulyok dr. sorra yette a kisebbségek szociológiai tagozódá sát és az egyes kisebbségi társadalmi csoportoknak az állammal való viszonyát tárgyalta. Rendkwiilsikerült, estélyt rendezett a Ref, Egyházkerület! Nőszövetség Tegnap zárult le Kolozsvárt az erdélyi Református Egyházkerületi Nőszövetség konfe renciájának harmadik napja. Dr. Müller Iler- manné a felállítandó Benedek Elek Napközi Otthon ügyéről tett részletes jelentést, amely után a cselédpatronázs ügyét beszélték meg dr Gyárfás Pálné előterjesztése alapján. Pikier Mária a Nőszövetség lapjának propaganda jára hivta fel a figyelmet. Este rendkiviili sikerű műsoros teaestély volt, amelyet dr. Mák kái Sándor püspökné rendezett a saját lakú sán. Az estély első pontja Maksay Albert teo lógiai tanár, az ismert poéta szereplése volt. aki „Téli mező, Hegy, Csillag, Óceán, Eső és Sorsidézés“ cimü pompás költeményeit adta elő rendkívüli siker mellett. Utána báró Bornemisza Eleimérné olvasta fel Bethlen Margit írónőnek „Szavak“ cimü kitűnő novelláját. B Zsembery Elvira zongoraművésznő Schumann „Carnevál“-ját játszotta el. A közönség meleg ünneplésben részesítette a kiváló művésznőt. A tartalmas és szép műsort Reményik Sándor zárta be, aki elementáris siker mellett olvasta fel Utolsó munkás, Katonaköpenyeg, Napszonáta, Örök tihany cimü gyönyörű költeményeit Jellemző, hogy a megjelent vendégek önkéntes adományaiból hatezer lej gyűlt össze a Benedek Elek Napközi Otthon javára. Az estély után tea volt, amely mellett a késő éjszakai órákig eiszórakozott az előkelő közönség. A népszámlálás első eredménye: csak 98.700 lakója van Kolozsvárnak A közigazgatási kerületek beosztása aránytalan (Kolozsvár, január 15.) Évek óta állandó és megoldatlan problémája Kolozsvár városának, hogy hány ember él falai között. Az egész közigazgatási apparátus százezer leiken felüli létszámra van berendezkedve. Minden eddigi hivatalos jelentés és statisztika azt hirdette, hogy Kolozsvárnak 120—-130.000 lakosa van, mig végre a most megejtett népszámlálás alapján hivatalos megállapítást nyert, hogy Kolozsvárnak pontosan 98.700 lakosa van. Ennek a számnak rendkívül nagy jelentősége van. Tiz éven keresztül közintézmények, iskolák, gyógyszertárak, italmérési engedélyek, kórházak és más közintézmények a lélekszám függvényei lesznek. Az egész város közigazgatása s közintézményei a jövőben a most megál- lapitott lélekszámhoz fognak igazodni. Minket nem ért meglepetés,, A Keleti Újságban számtalanszor megírtuk,'“ hogy a múltban Kolozsvár lélekszámának a megállapítását túlméretezték. Az anyakönyvi hivatal születési és halálozási árányszáma szerint sem lehetett több lakossága Kolozsvárnak kilencvenezernél. Az averescánusok idején megtartott népszámlálás, amely csúfos kudarccal végződött, mindössze 72.000 lélekszámot hozott ki. A mostani nép- számlálás, amint megállapítható, megbízhatónak mutatkozik. Muresan kormánybiztos többször hangsúlyozta előttünk, hogy a mostani adatok teljesen megbízhatók, az ellenőrzési munkálatok is megtörténtek s Kolozsvár lakossága a népszámlálással kapcsolatosan minden tekintetben rendelkezésére állott a népszámlálási hivatalnak és a népszámláló biztosoknak. Midőn a nemzetiségi statisztika felől érdeklődtünk, a kormánybiztos kijelentette, hogy ezek az adatok még nem készültek el. A nemzetiségi statisztikának az összeállítása olyan hatalmas munkát igényel, hogy annak a költségeit előbb meg kell szavaznia a városi tanácsnak és csak azután lehet a munkálatokhoz hozzáfogni. Néhány nap múlva a népszámlálási hivatal a sajtó tudomására fogja hozni, hogy Kolozsváron hány épület van és hány család tart állandó lakást. A mostani összeírás alkalmával Kolozsváron körülbelül háromezer olyan idegent számoltak össze, akik a népszámlálás napján Kolozsváron tartózkodtak. Ez a szám egy csöppet sem hízelgő Kolozsvár idegen forgalmára, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy az összeírás december 29-én, tehát karácsony és újév között történt, amikor az emberek nem szívesen utaznak. A népszámlálás adataiból megállapítható hogy Kolozsvár kerületi beosztása aránytalan. A népszámlálás adataiból kiderült, hogy egyedül a negyedik kerületben 29.000 ember él és a-többi öt kerületben együtt 69.000 ember. Természetes, hogy a népszámlálás adatai szerint a város vezetősége elő fogja készíteni az uj köz- igazgatási kerületi beosztást, amely a várost arányosan osztja be, mert a régi kerületi beosztás a város fejlődése folytán idejét multa. Ingyen színház a kolozsvári főtéren Megkezdődött a Gr ätz-féle miikereskedés lefoglalt értékeinek árverése (Kolozsvár, január 15.) A tartozás összege, mely miatt az állami adóhivatal a kolozsvári Gvátz-mükereskedés teljes berendezését, az ösz- szes felhalmozott képekkel, antik bútorokkal, vitrinekkel, műtárgyakkal, berendezési dolgokkal egyiittjefoglalta és tegnap árvereztetni kez- lelte — 350.000 lej s amint szakértők állítják, az izlethelyiség öt termében levő mindenféle áruk üdéké négymillió lejt tesz ki. Tehát, ha a leg- osszabbul sikerült árverést tételezik is fel, ahol a tárgyak értékük 10-—15 százalékért kelnek el, akkor is kikerül az adótartozás. Az állam tehát nem vészit, de elvesziti a kereskedő azt a három •s félmilliónyi különbözetek amely az érték és •tz eladási ár között fennáll. S ez a pénz szétfosz- I ik a levegőben. Az első napon képek kerültek árverésre. Összesen kétszáz darab. Bámástól. Hosszú lista TI az adóhivatali bizottság rendelkezésére, merni a tulajdonosok véleményezése alapján megállapították a képek értékét. Az érték adja t kikiáltási árat. A kikiáltási ár általában 500—2000 lej, a képek pedig általában 400—500 fjekért kelnek el. A licitálási kedv nem mondható lelkesnek. Így árverési szakértő, akinek sikerült közelébe érkőznünk, leszögezi az okot. — Hiányoznak kérem a rendes emberek. Rendes emberek alatt azokat érti, akiket c-gujabban, mint árverési hiénákat emlegetnek. S valóban a kereskedés hatalmas első helyi- ■iégét szorosan megtöltő közönség, majdnem minden tagja ismerős. Kolozsvári úriemberek, aagyar és román ügyvédek, magántisztviselők, jobb állásokban levő hivatalnokok. Ezek harcolnak egymás közt a képekért. Ha egyáltalán harcról lehetne beszélni, mert nincsenek külö- iösebb párbajok az ugyanazon tárgyra igényt artók között. Például, ha egy kép kikiáltási na kétezer lej, akkor az első Ígérő nehezen kockáztatja meg a kijelentést, hogy ő száz lejt adna x festményért. Jól van, ő ad száz lejt, a másik erre nagyot gondol s kivágja;' — 110 lej. S igy megy ez tovább, öt-tiz lejekkel ugrálva haladnak három-négyszáz lejig s ekkor az árverező adóhivatalnok lecsapja a kalapácsát, illetve csupán a „harmadszor“-t használja, tekintve, hogy az árverések megszokott és valósággal elmaradhatatlan rekvizitmna a kalapács, itt nem szerepel mindazok nagy bánatára, akik ezt is szerették volna látni az árverésből. Az első napi eredmény azért nem mondható rossznak. A képek árából beszedett eddig az adóhivatal ötven-hatvanezer lejt. A rekordot egy Juhász-festmény vitte el. Hatalmas méretű pasztell, „A harctér“ — a cime. A háttérben ágyufüst gomolyog, s elől a mezőn egyetlen-egy katona fekszik holtan odavetve. A kép értéke huszonötezer lej, elkelt 6700 lejért. Megvette egy ismert kolozsvári magyar ügyvédjelölt. Utána következik 3500 lejjel egy" Mund kép: „A ci- gányfiu“. Ilyen ármagasságot azután nem is sikerült több képnek elérnie. Gyárfásnak, _ a nemrég elhunyt kitűnő miniatűr-festőnek szin- pompás, hires, kicsiny olajfestményei 300—350 lejért kapnak gazdát. Fizetni azonban azonnal kell. Ahogy az árverező befejezte egy-egy kép árverezését, az illetőnek, aki a legutolsó összeget Ígérte érte, rögtön ki kell nyitnia tárcáját és leszámolni a gubát. Hitel nincs. Érdekes egyébként, hogy milyen hamar elterjedt a városban az árverés hire. Egy nő jön be az ajtón s megkérdi az ottálló rendőrtől: — Hallottam, hogy itt olcsón lehet vásárolni. Egy vitrint szeretnék venni. A rendőr ért a dolgokhoz s felvilágosítja, hogy a vitrinekre csak másnap kerül sor. Egy másik nő erősen feni a fogát egy majolika vázára s igen sokan készülnek heves küzdelmet vívni a szép Zsolnai szobrokért. Most tehát folyvást, folyvást... folyik az árverés: négymillió érték háromszázötvenezer lejért. í«*4 J
