Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-16 / 11. szám

TIV. WF. tí. fSZÂM. IVem emelte az árakat az ävegkartell, hanem a szakmai ipar és kereskede­lem racionalizálására törekszik Mclyreállott a béke az ŰTeg'gyárak és az üvegkereskedők között (Bukarest, január 14. Kiküldött munkatár­sunktól.) Szakmai körökben nagy érdeklődéssel tekintettek azok elé a tárgyalások elé, amelye­ket a romániai üvegkereskedők egyesületének képviseletében I. F. Jickely brassói, Rischer Kálmán kolozsvári és V/ohlberger temesvári üvegkereskedők folytattak le Bukarestben az üvegkartell vezetőségével. A romániai üvegke­reskedők — különösen az engrosszisták — attól tartottak, hogy az üvegkartell emelni fogja az árakat, megszigorítja a hitelkondíciókat és a rajonképviseleti rendszer bevezetésével illojális versenyt támaszt az üvegnagykereskedőknek. A bukaresti tárgyalások a felmerült ellentétek eliminálását és azt célozták, hogy harmonikus együttműködés alapját vessek meg a termelő romániai üveggyárak érdekképviselete és a ter- nékeket szervezeteik utján a fogyasztóhoz eljut­tató üvegnagykereskedők között. A bukaresti tárgyalások teljes sikerrel végződtek és az esz­mék, a felmerült viták tisztázásával olyan ered­ménnyel zárultak, amelyek úgy a szakmai gyá­rak, a szakmai kereskedők, mint pedig a fo­gyasztók összes jogos igényeit teljes mértékben kielégítik. Munkatársunk a lefolytatott tárgyalásokról kérdést intézett az üvegkartell egyik vezetőjé­hez, aki irányitója volt a kölcsönös érdekeket összeegyeztető tárgyalásoknak és aki az alábbi nyilatkozattal ismertette a bukaresti tárgyalá­sok anyagát: — A romániai üvegkereskedők delegátusai napokon keresztül folytattak tárgyalásokat az üvegkartell delegátusaival, amely tárgyalások folyamán a szakmai nagykereskedők kiküldöt­tei meggyőződhettek arról, hogy az üvegkartell célkitűzéseit, működési programját, tevékeny­ségi körét illetőleg tévesen orientáltak voltak és mi sem áll távolabb az üvegkartell vezetőitől, mint az, hogy a szakmai kereskedelem érdekeit sértse vagy olyan intézkedéseket foganatosít­son, amelyek károsak lehetnek a kereskedelem ezen ágára. — Első panaszuk az volt az üvegkereske­dőknek, hogy az üvegkartell rajonképviselete- ket létesített vagy szándékozik létesiteni, szer­ződést kötött vagy fog kötni egyes cégekkel és igy a többi cégek hátrányos helyzetbe kerülhet­nek a meginduló és az üvegkartell részéről alá­támasztott, túlhajtott és igy egészségtelen kon­kurenciában. — Az üvegkereskedők megbízottai meggyő­ződtek arról, hogy az üvegkartell nem állított fel saját égisze alatt körzeti képviseleteket, ilyenek létesítése nincs is szándékában, mert az üvegkartell célja az, hogy az ország külön­böző részeiben tevékenykedő szakmai kereske­dőket azonos feltételek mellett, azonos minőségű áruval és mindenkire nézve teljesen egyenlő hitelkondíciók mellett szolgálja ki. Azt termé­szetesen az üvegkartell nem akadályozhatja meg, — mert ez nincs is módjában, — hogy va­lamely nagykereskedő a saját rabatjából, ame­lyet minden szakmai kereskedő egyformán élvez az üvegkar teli tői, esetleg — indokolt esetben — külön engedményt ne tegyen az áruszükségletét nála beszerző detailkereskedőnek. Nem drágít az üvegkartell. — Valótlan egyes sajtóorgánumokban meg­jelent az a vád, hogy az üvegkartell az eladási árakat külön 8 és ezenkívül még külön 12, ösz- szesen tehát 20 százalékkal felemelte volna. El­lenben igaz az, hogy árszabályozás történt azok­nál a cikkeknél, ahol ennek szükségessége for­gott fenn. Az üveggyárak erőszakos árkonkur- renciájában, — amelyre a fogyasztás állandó nívójának biztosítása, a termelt áruk folytató­lagos értékesítésének stabilitása kényszeritette a gyárakat, — megtörtént, hogy egyes tömeg­cikkeket önköltségi áron alól értékesítettek a gyárak. A jelenlegj racionalizálási és olesóbbi- tási törekvés mellett is egészségtelen volt ez a helyzet és azért az egészségtelen verseny meg­szüntetésével árnivellálás történt egyes cikkek­nél. — A kereskedők tévesen értelmezték az ár­jegyzékükben szereplő 12 százalékot, mert az üvegkartell nem ennyivel emelte az árakat, ha­nem ellenkezőleg ennyi rabatot ad azoknak a cégeknek, amelyek évenként bizonyos üvegár- mennyiség forgalmazására kötelezik magukat. — Valótlan és alap nélkül való egyes sajtó­orgánumokban megjelent az a vád is, amely szerint az üvegkartell a hitelkondiciókat és a fizetési feltételeket az üvegkereskedőkkel szem­ben megszigorította volna. A kereskedők arra hivatkoztak,, hogy eddig az üveggyárak az árut a kereskedelmi életben általánosan szokásos 90 és 120 napos hitelen kívül 150 napos terminusra is adták. Tény. hogy az üvegkartell csak maxi­málisan 90 és 120 napos hitel mellett szállít árut és nem hajlandó 150 napos fizetési feltételt en­gedélyezni. Ennek oka és célja azonban éppen a szakmai kereskedelem érdekében az, hogy kon­szolidálja az üvegpiacot és megóvja a kereske­dőket attól, hogy raktárukat túldimenzionálják. — A múltban a kereskedő háromszor, négy­szer annyi árut kapott, mint amennyit reális hitelkerete és fizetőképessége megbirt vagy in­dokolttá tett volna. A gyárak árban egymással versenyezve kinálva kínálták az árut és ezzel az egészségtelen rendszerrel szakított az Üveg- kabtell, amelynek célja az, hogy a kereskedők hitelképességének megfelelően biztosítsa a gyá­rak pénzét. Helytelen, egészségtelen és megen­gedhetetlen volt az a régi rendszer, hogy a ke• reskedők raktárait a gyárak egymás tudta nél­kül, nyomott és irreális árak mellett teletömték áruval. — Az üvegkartell indokolt esetben a jövő­ben is előre bonifikálja a kereskedők részére a rabattot, ha a kereskedő megfelelő forgalmat ér el. Az üvegkereskedőknek tehát ebben a tekin­tetben sem lesz okuk a panaszra. Az üvegkar­tell célja az áruleosztás normális feltételű esz­közlése, vállalja továbbra is a garanciát a ke­reskedőért a Banca de Control pénzintézetnél és tevékenységével szolgálja a szakmai kereskede­lem érdekeit is, amikor a szolid, stabil, egységes árakon történő lelkiismeretes kiszolgálással a pontos és szilárd kalkuláció bázisát biztosítja az összes szakmai érdekeltek részére. — A régi, egészségtelen viszonyok között az üvegkereskedők legtöbbje 80 százalékkal is na­gyobb raktárt tartott fenn, mint amekkorára szüksége lett volna és részben a tuldimenzioná- lás eredményezte a szakmában bekövetkezett fi­zetésképtelenségeket is. — Az üvegkartell tehát távolról sem törek­szik az árak felemelésére, a fogyasztók kihasz­nálására, hanem a szakmai ipar és kereskede­lem racionalizálása, összevonása és a fogyasz­tás normális menetének a biztosítása a célja. Nagy Lajos. Megrendelési kapnak a hadsereg részére ‘a textilgyárak és cipészkísiparosok romanţai Bukaresti tudósítónk jelenti: A kormány gazdasági bizottsága Popovici Mihály elnökle tével ülést tartott, amelyen beható megvitatás tárgyává tették Madgearu miniszternek a ga­bona értékesitéséről szóló törvényjavaslatát. A gazdasági delegáció kétórás vita után úgy dön­tött, hogy a javaslatot a parlament elé terjesz­tik, azokkal a statisztikai adatokkal együtt, melyeket a Nemzeti Export Intézet fog össze­állítani. Manoileseu ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter részletesen ismertette a romániai textil­ipar súlyos helyzetét és beszámolt ennek az iparágnak képviselőivel az árak leszállításáról folytatott tanácskozásairól. Kérte a hadügymi­nisztert, aki szintén részt vett az ülésen, hogy a hadsereg szükségletének beszerzésénél vegye tekintetbe a romániai textilgyárak helyzetét, mert ha a kormány nem ad nagyobb megren­delést a gyáraknak, azok kénytelenek lesznek üzleteiket leépíteni és megkezdeni a tisztvise­lők és munkások tömeges elbocsátását. Condescu tábornok Ígéretet tett, hogy a jö­vőben az ipar- és kereskedelemügyi miniszter­rel és a pénzügyminiszterrel együttesen fogja a hadsereg ruházati cikkeinek beszerzését esz­közölni. Manoileseu miniszter ismertette a romá­niai cipészek országos szervezetének memoran­dumát is, amelyben a kisipar megmentése ér­dekében azt kérik, hogy a hadsereg bakkancs- szükségletének egy részét a cipészeknél rendel­jék meg. A gazdasági bizottság úgy határozott, hogy a hadsereg bakkancsszükségletének 15 százalékát a jövőben a cipészkisiparosoknál fogják fedezni. Feltételekhez kötötte a külföldi tőkecsoport a stabilizációs kölcsön másod* s< részlet ének folyósítását Bukaresti tudósítónk jelenti: A Curentul értesülése szerint a stabilizációs kölcsön máso- _ dik részletének folyósítását a külföldi tőkecso­port bizonyos feltételekhez kötötte. Krueger, a gyufatröszt elnöke 600 kilométe­res útszakasz kiépítését kívánja arra a svéd utépitőtársaságra bízatni, a kölcsön második részlete folyósításában való részvétele fejében, amely svéd társaságnak ő az elnöke. A köz­munkaügyi minisztériumban már tárgyalás alá is vették a gyufatröszt elnökének ezen ajánlatát. Meghalt a Ganz—Danubius Hajó- és Va­gongyár Rt. vezérigazgatója. Budapestről je lentik: Kandó Kálmán gépészmérnök, felső­házi tag, a Ganz—Danubius Hajó- és Vagon- gyár Rt. vezérigazgatója szivszélhüdésben hir­telen meghalt, Anglia nem keres külföldi kölcsönt. Lon­donból jelentik: A Reuter távirati iroda fele­ős amerikai körökből származó információi alapján megcáfolja azt a hirt, amely szerint az angol kormány az amerikai és francia pénz­piacon 500 milliós kölcsönt kívánna kibocsá­tani. * * Megjelel*! a teljes (az uj módosított sza- kaszokkarkiegészitett) kényszeregyezségi törvény precíz magyar fordítása. Ára 100-— lei. Vidékre portóval, a pénz előzetes beküldése mellett 110*— lei. Megrendelhető: Dr. Mandel fordító irodában Cluj-Kolozsvár. Strada Memorandului 12. A !egui28*& princs^- i'iiző különlegességek a legszebb kivitelben ké­szülnek Hermanné füző- szalonban. Cai. Victoriei (KossuthLajos u.) 10. S ilaeshlmzésl, go­belint, kelimt, madei­rát, rischeliőt vállalok. Fehérnemű foltozásra házhoz megyek. Gáli Mária, Str. Babeş (Tre- íort ucca) 5. ____ ■' R üvid zongora el­adó, vagy bérbeadó. Erzsébet ut 16, i. 3. * A PÉNZVILÁG felkéri a bankok, gyá­rak és részvénytársaságok vezetőit, hogy a folyó évi közgyűlés tárgysorozatát, továbbá az 1930. évi mérlegek főbb adatait beküldeni szíveskedjenek. r TEcRcMÉSZEcTES JRANCIA ÁSVÁNYVÍZ Kösasvény — Cukorbetegség —- Értáguíás KIKÜSZÖBÖLI A HUGYSAVAl

Next

/
Thumbnails
Contents