Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-14 / 9. szám
X/K. tVF. I. 82AM. Ml mmm 9 KÖZELEDIK-E az agrárkrízis vége ? Hetek óta kisértet jár a világpiacon. Neve: „olcsósági hullám“. Az olcsulás nem az agrártermékek árainál következett be, hiszen azok mondhatni már évek óta elérték mély pontjukat és igy tovább már aligha ólcsulhatnak, hanem újabban az ipari cikkek árainál az olcsulásnak olyan határozott jelei mutatkoznak, hogy derűlátóbb közgazdák már a krízis végéről kezdenek beszélni. Igazat kell adnunk azoknak, akik az általános gazdasági válság enyhülését az ipari cikkek és mezőgazdasági termények árainak harmonizálódásában látják, mert a mezőgazdaság és ipar szerves egymásrautaltságát tagadni nem lehet. Kézenfekvő tehát a feltevés, hogy az ipari cikkek árának a mezőgazdasági termények árához való idomulása esést fog hozni a válság eddig állandóan emelkedő vonalában. Kérdés azonban, az áraknak ez az egymáshoz való igazodása jelenleg hol tart? Nemcsak átmeneti, vagy belső lényeg nélküli jelenséggel állunk-e szemben, ami csupán délibáb? Vájjon iosz-e ennek hatása a válság további alakulására? Erre a fogas kérdésre egyelőre pontos feleletet nem lehet adni, mert ezt az agrártermékek és ipari cikkek árainak jövendő alakulásai fogják eldönteni. Hogy a két féle termék árai közelednek egymáshoz, tagadni nem lehet, de viszont azt is meg kell állapítanunk, hogy annak az óriási különbségnek az áthidalására, ami a háború után a mezőgazdasági és ipari termékeié áraiban keletkezeit, a piacon ma érvényben levő árak nem alkalmasok. Rendkívül élesen fest ez a megállapítás a számok világában. Nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy a mezőgazdasági termékek árai 19?,0. év folyamán elértek mélypontjukat. Az ipari cikkek árairól pedig azt állapítjuk meg, hogy 1929-ben felső kulminációs pontjukat érték el. A tavaly bekövetkezett áresés a mező- gazdasági árakhoz viszonyítva csekély. Ha felállítjuk számokban a szélsőségeknek ezt a mérlegét, a válság leglényegesebb alkotóelemét látjuk magunk előtt, számokban. Kérdés: az agrár termékek árai, mennyivel (hány százalékkal) állottak 1930-ban a háború előtti nivő alatt és az ipari cikkek árai menynyivel e nivó felett? A háború előtti viszonyokat illetőleg vegyük alapul az utolsó béke évet, 1913-at. Ez összehasonlítás szerint 1930-ban az agrár termékek áraiban az 1931. évi árakhoz viszonyítva a következő olcsulás mutatkozott: Élelemre szolgáló növényi termékeknél 11%, élő állatnál 8%, állati termékeknél 31%, takarmánynál 12%. Ezekből a számokból helyesen átlagot nem lehet alkotni, mert a különböző termények más-más mennyiségben kerülnek piacra. Nem mathomatikai Itfclknláció céljából azonban ézt a számot, ami a mezőgazdasági termékek árának a háború előtti árakkal szembeni esését mutatja, átlag: 15 százalékban állapíthatjuk meg. Az átlag azonban a gazdák rovására túl alacsony! 1930-ban az ipari termékek árainál az 1913-as árakkal szemben a következő drágulás mutatkozott. (Csak a gazdákat érdeklő ipari termékeket soroljuk fel.) Szén 36%, vas 24%, olaj és gépzsir 16%, építőanyag 37%. Ugyanazon elvek fenntartása mellett, mint amelyeket a mezőgazdasági termékek átlag árának megállapításánál leszegeztünk, az ipari cikkek ára 1930-ban az 1913-as árakhoz viszonyítva átlag magasabb volt csaknem 30 százalékkal. E szám azonban az ipar javára túlságosan alacsony. A válság enyhülését mozgató titkos rugóknak tehát az agrártermelésben átlag 15 százalékkal magasabb árakat, az ipari cikkek áljaiban átlag 30 százalékkal alacsonyabb árakat kell teremteniük. Ü8 a világpiaci helyzet! A romániai gazdák azonban lényegesen rosszabb helyzetben vannak! Itt a két féle termék ára közölt sokkal nagyobb különbség mutatkozik. Romániában az állam helytelen közgazdasági politikája miatt a mezőgazdasági termékek külföldi értékesítésének ügye meglehetősen rosBzul áll. Románia belföldi árpolitikája pedig egyáltalában nem veszi védelmébe a mezőgazdákat. Példának csak egyet hozunk fel. Magyarországon a mezőgazdasági termékek ára átlag magasabb, mint Romániában, pedig Magyarországon az átlag termések nagyobbak s a termelés egyéb tekintetben is racionálisabb. A benzin Magyarországon olcsóbb, mint Romániában, pedig köztudomásúlag Románia a benzin haSzöllőottványok, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a legkeresettebb fajokbál, legjobb minőségben, garan* fiáit fajtisztán kaphatók CASPARl FR.-nél Med- gyes-Mediaş, jud. Tarnava-.Vlare. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség. zaja, sőt Magyarország is jórészt Romániában szerzi be a benzint, vagy az előállításához szükséges nyersanyagot. Ezen a viszásáágon a Román állam segíthetne — ha akarna! Nyugodtan felvehettük volna a kalkulációba a pénzt is, vagyis a kölcsön kamat nagyságát. Ennek alakulása is hasonló eltolódást mutat a gazdák rovására. A pénz azonban éli a maga külön válságát, ami megint csak nálunk, Romániában a lehető legsúlyosabb. Ennyi számnak kell tehát egymáshoz hangolódnia, hogy a válság súlyossága valamit enyhüljön. A bajt az agrár termelés és értékesítés csődje idézte elő. Annak gyógyításával kell kezdeni ! Reméljük, az 1931. év ennek a jegyében fog eltelni. Szász Ferenc. Tejszövetkezeteínk és tejtermelőink figyelmébe ? A Monitorul Oficial 1929. évi március 28-iki számában megjelent szövetkezeti törvény 68-ik paragrafusa előrija, hogy minden szövetkezeti alakulatnak „Unióba" kell tartoznia. Ez a rendelkezés áll arra a nehány tejszövetkezetre is, amelyek még az impériumváltozás előtt alakultak Erdélyben és jelenleg is működésben vannak. A „Hitelszövetkezetek Szövetsége“ megalakította az „Uniót“ és ide bármilyen szövetkezeti alakulat beléphet, A belépésnek tulajdonképpen január elsejeig meg kellett volna történnie, de még most sem késő. Semmiféle szövetkezet, amely nincs az „Unió“-ban, nem folytathatja működését. A „Hitelszövetkezet Szövetsége“ különben programjába vette a tejszövetkezeteknek, mint szakcsoportoknak a megszervezését. Ezt annál is inkább figyelmébe ajánljuk az érdeklődőknek, mert egy tejszövetkezet felállítása alig jár anyagi áldozattal és óriási gazdasági jelentőséggel bír. A Banca Naţionala-nem szállítja le a visszle számitolási kamatot. A Banca Naţionala igazgatótanácsa tegnap ülést tartott, amelyen megállapították, hogy teljes időszerűtlen a visszle- számitolási kamat jelenlegi leszállításának gondolata. • Köztisztviselők tiltakozása. Bukarestből jelentik: A köztisztviselők egyesülete február elsejére egy nagyszabású kongresszus összehívását tervezi, amelyen tiltakoznának az áldozati adók, fizetés levonások és egyéb hasonló dolgok megvalósítása ellen. 9 Béke a Stan Vidrighin-ügyben. Bukarestből jelentik: A közlekedésügyi minisztérium és a CFR igazgatótanácsa között létrejött a béke a Stan Vidrighin-ügyben. Ugyanis a közlekedésügyi minisztérium engedékenységet mutatott azon tekintetben, hogy Vidrighin fizetéséből csupán 8 százalékot vonjanak le, mely Vidrighin végkielégítése 3 millió 800 ezer lej helyett 3 millió 400 ezer lej lesz. Ober ding József György „Az erdélyi dr. u cimü könyvét a pénz előzetes beküldése mellett 120'— leiért, utánvéttel 140'— leiért küldi a „Keleti Újság“ könyvosztálya. Erdélyi Leszámítoló | és Pénzváltóbank J Részvénytársaság | Kolozsvár, | Pi&ta Unirii I (Föiér) *9. Bánffy palota. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra ' 1. h. bekebelezés mellett ti&IozswáH Takarékpénztár és Hítatbank Rt. KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TfR) 7 íféltjei : Dós, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi S43 millió lei. Afíiliált intézetei: Tordaaranvosvármegyei Takarékpénztár Rt Tordán, AÍsóíehérvármegyo- Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánffylmnyadon, Számos- újvári Hitelbank Rt. Szamosujváron Betéteket elfogad í Minder« bankügyletet legaţi« nyersebben véges. Engedély a* sett devisaheiy. Aruraktára a vasút mellett.
