Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-12 / 8. szám

92 Nttfrartn ujl! ipl az őröli harc Az adókivetések megkezdése élőt! kell az Iparosság­nak sorompóba lépni a tulmagas adókivetések ellen Rövidesen be kell nyújtani az adóvallomásl iveket (Kolozsvár, január 10). Alighogy beköszön­tött az ujesztendő, máris itt vanak az újabb adógondok. Az iparosság panaszától a mult esztendőben hangos volt az egész ország. A sú­lyos adóterhek alatt minden iparos válla meg­görnyedt, minden iparos keserű kifakadások- ban tör ki: nincs tovább! Nem birjuk tovább a súlyos adókat! Nagygyűléseken hangzottak el az iparosság panaszló szavai, ország-világ előtt folytak a könnyei, megmutatta minden iparos a maga sebeit, küldöttségek ostromol­ták az úgynevezett illetékes tényezőket, kor­mányközegeket, de minden hiábavalónak bizo­nyult. ígéretek ugyan hangzottak el, de azok aprópénzre sohasem váltódtak fel. Titkos rendeletek is érkeztek a pénzügy­igazgatósághoz, hogy a kisiparossággal szem­ben méltányos módon kell eljárni, azonban ezek az utasítások a koncepoiótlan, meggondolatlan bürokrácia útvesztőjében tévedtek el. Az egész ország iparossága a mult évi adókivetések után kórusban tiltakozott a kibírhatatlan adóter­hek miatt, de a jogorvoslást csak ígérték és sohasem tartották be. Most ismét aktuális a probléma. Ujesztendő van, nemsokára meg­kezdődnek az adókivetések. Ne gondoljuk azt, hogy az idén talán több jóakaratban, méltány­lásban részesülünk, épen azért már most fel­hívjuk az iparosságot, hogy egységes frontba tömörüljön. Az adókivetések előtt kell az ipa­rosságnak felvilágosítani az illetékes tényező­ket arról, hogy a régi rendszer megbukott, a tulmagas adóztatás csak a csőd szélére kergette az iparosságot. Az iparosok ezreit pusztí­totta ki; de a kincstárnak semmiféle jö­vedelmet nem biztosított. Kirótták ugyan a tulmagas adókat, de be­hajtani nem tudták. Ha a kivetett adók nor­mális keretekben mozognak, akkor az iparosság a legpontosabban teljesítette volna az adófize­tést. Viszont a tulmagas adók kiróvása csak felizgatta a kedélyeket, elkeserítette az iparos­ságot, megfosztotta a békés nyugalmától és azt vonta maga után, hogy az iparos ott kellett hagyja a szerszámját, ott kellett hagyja a mun­kahelyét és ügyvédek, kijárók után futkároz- zon, akikkel mérsékeltesse, vagy töröltesse az adóját. A kincstárnak is pénz kellett, de a ki­járóknak és az ügyvédeknek is. Nem sokkal okosabban tenné-e a kincstár, ha méltányos adókat rónna ki, amit nem kellene megfelleb­bezni és azt az iparosok pontosan megfizetnék. Ezek a problémák merednek az uj év ele­jén az iparosság elé. Már most, mielőtt az adó­kivetések megkezdődtek, az iparos egyesületek­nek, testületeknek, iparos szervezeteknek fog­lalkozni kell ezzel a problémával és akkor indí­tani meg az akciókat, amikor még a kivetések nem történtek meg, amikor még lehet segíteni a dolgon. A múltban mindig az volt a hiba, hogy az iparosság csak akkor mozdult meg, amikor az igazságtalan adózás ostora sújtott rajta végig. Mi a magunk részéről azt látnék helyesnek, ha az iparosság most tartaná meg a nagygyűlé­seit, most küldene fel memorandumokat, most vezetne küldöttségeket és mindenekelőtt most kérne királyi kihallgatásokat, amikor egy tisz­tességes adókivetés iramát diktálhatnák felié­ről. Most hangozzanak el felelős helyről azok a nyilatkozatok, amelyek szerint az ország érdeke kívánja, hogy a nyo­morral küzdő, gazdasági válságban ver­gődő iparosság adóterhein könnyíteni kell és egy értékes társadalmi osztályt meg kell menteni a végső pusztulástól. Most órtesit bennünket a kolozsvári ipar­testület, hogy az iparosoknak január hónap­ban be kell nyújtani az adóvallomásait. Min­den évben rendkívül sok baj, nehézség támadt a hibás adóbevallásokból. A legtöbb iparos részben nem birja az állam nyelvét, részben pedig nem tud eligazodni a rubrikák útvesztő­jében. Épen azért az ipartestület, amint a múlt­ban is tette, úgy a folyó évben is a tagjai ré­szére minimális taxa mellett pontosan elkészíti az adóvallomásokat. Nagy könnyebbségére szolgál ez az iparosoknak, mért biztosak lehet­nek abban, hogy a vallomási iveket a bemón­(Kolozsvár, január 10). Múlt vasárnap a ko­lozsvári cipész és csizmadia iparosok az ipar­testület székházában nagygyűlést tartottak. Ennek a nagygyűlésnek legfontosabb tárgya volt a cipész és csizmadia ipar katasztrófáké helyzete. Nagy beszédek hangzottak el, ame­lyekből egyöntetüleg csendült ki, hogy ez az iparág is napról-napra sorvad, mind jobban gyengül és elérkezett arra a gazdasági mély­pontra, ahonnan már alig van kivezető ut. Vé­gül is a nagygyűlés megbízásából egy emlék­irat készült, amely magában foglalja mindazo­kat a sérelmeket, amelyek az iparágat foglal­koztatják. A nagygyűlésen elhatározták azt, hogy az emlékiratot egy küldöttség fogja át­nyújtani a tartományi igazgatónak és Mihali polgármesternek. Az elhangzott sérelmek közül a legfontosab­bakat az alábbiakban ismertetjük: 1. A cipő és csizmadia iparosok részére adóemelések helyett megfelelő adóleszállitásokat kell nyújtani, mi­vel a régi kivetések nivóján mozgó adót többé nem tudják fizetni. Itt a legtöbb indok az a kö­rülmény, hogy már hosszú idő óta a kész cipő, illetve a gyári cipő olyan konkurenciát csinál, hogy a rendelések száma napról-napra csökken s az iparos munkája napról-napra apad. Itt meg kell emliteni azt, hogy a cipőolcsóbbodá­sok következtében az iparosok még a javítási munkálatoktól is elestek. 2. Az adókivetéseket szakmánként kell megejteni, hogy azon az ér­dekeltek jelen lehessenek s egymás közt az el­lenőrzést pontosabban gyakorolhassák. A d ik pont szerint a memorandum azt kívánja, hogy a szakmai kiküldötteknek az adókivető bizott­ságokban szavazati joguk legyén. 4. Kérik, hogy az évi megélhetés minimuma huszonöt­ezer lejben állapíttassák meg és ez a huszonöt­ezer lej vonassók ki az adózás alól. 5. A kiveté­sek öt évre legyenek érvényesek. 6. Az adó­kulcs a minimumra csökkentessék. 7. A hatvan éven felüli iparosok mindenféle adózás alól mentesítést nyerjenek. 8. A kezdő iparos két éven keresztül adómentességet élvezzen. 9. Egyszersmindenkorra töröljék a fényiizési és forgalmi adót. Az eddigi tapasztalatok alapján számszerű megállapitást nyert, hogy egy hatvan éven fe* dott adatok alapján pontosan töltik ki és u adókivető bizottságnak a munkáját is meg­könnyítik. A múltban a legtöbb iparos nem nyújtotta be vallomását, tehát az adókivető bizottságok teljesen szabad kezet nyertek és olyan magas adókat róttak ki, amilyet épen akartak és a kincstár érdekeinek megfeleltek. Midőn az iparos panaszt emelt a tulmagas adó- kirovás ellen, akkor az adókivető bizottság arra hivatkozott, hogy megfelelő adatok hijján vetette ki az adókat. Az ipartestület tehát ez­úton is felhívást intéz tagjaihoz, hogy az adók bevallásához szükséges alábbi adatokat bocsás­sák rendelkezésére. Egy adóbevallási ivet, a tavalyi adókivetés adatait, a mult évi vallo­mást. Ha valamelyik iparosnak az ipari foglal­kozáson kivül még egyéb jövedelme is Van, ak­kor szükséges még az úgynevezett 5-ik számú nyomtatvány is, amely szükséges ahhoz, hogy az adóbevallást pontosan lehessen megejteni. lüli cipésziparos, akinek a részére ötvenezer lej évi tiszta jövedelmet állapított meg a kivető bizottság, évenként nem kevesebb, mint 14575 lej különbözeti adót fizet, ami a megálla­pított jövedelem harminc százalékát teszi ki. A nagygyűlésen ismét nagy kirohanások történtek a Bata cipőgyár ellen, amely állító­lag Kolozsváron is újabb két üzletet fog nyit­ni, ami által a nyomor a kolozsvári cipészipar­ban még nagyobb lesz és itt is, mint Csehszlo­vákiában, ennek a szakmának a képviselői tel­jesen koldusbotra fognak jutni. A Bata cipő­gyár bevonulása ellen törvényes intézkedéseket kér a nagygyűlés, de ezenkívül is óhajtják a közmunkák vállalásának a megkönnyítését. Az egész országban mindenütt tartsák meg az ár­lejtéseket és abban minden iparost egyformán engedjenek részt venni. Tiltassék meg a cipő és bőrkereskedőknek a rendelés felvétele, mert ezeket a munkákat nem az iparosoknak, hanem a segédeknek adják. Arra kérik a kormánytényezőket, hogy a lábbelikészitő iparosok részére hosszúlejáratú állami kölcsönöket folyósítson. Istápolja az iparosokból alakult szövetkezeteket. Rendsza- bályoztassanak meg a bőr, talp és talpszeg- kartellek, melyek teljesen indokolatlanul eme­lik az árakat. Kéri végül a memorandum, hogy a kéz- müiparosok részére az elviselhetetlenül terhes vámtarifán könnyítéseket tegyenek, sőt enged­jék meg a bőrbehozatalt, hogy a gyáriparral szemben a kézmüiparosok fel tudják venni a versenyt. Bécsi pénzintézet keres jh, jól bevezetett képviselőt esetleg kezdőt is, a legelőnyösebb fel- I tételek mellett. — Ajánlatok „Losraten­vertrieb 116“ jelige alatt M. Duke6 Nacht A. G., Wien 1/1, címre küldendők, — I ffl Ékszerárak, órák és ezüstárak engedélyezett végkiárusftása FENYŐNÉL, Clui-Kolozsvdr, P, Unirii 23, ahol az Üzlet végleg feloszlik. A kolozsvári lábbelikészitő iparosok nagygyűlésen mondják el sérelmeiket Memorandum a tartományi Igazgatóhoz és Mihail polgármesterhez

Next

/
Thumbnails
Contents