Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-12 / 8. szám

XXV. ÉVF, 8. SZÁM. ItfaUMlflWlfr 17 ■^-^nr'TTTírnp’—i m ... .................. ........ .............—•.......................~.............—........-r........................... - .................— .PHILIPS" megtalálta a módját olyan tost» hangolt kondenzátorokat gyártani, amelyek karakt terisztikája 1^-ra hasonló Szükség voit a légköri változásokat és nedve*, ségibehatásokat kizárni, amit nagy fáradsággal és technikai felkészültséggel léhetett csak elérni és így sikerülhetett egy mestermüvet alkotni. A korv- denzátorok tengelye O.O1 mm. alatti elhajlási ha­tárral van méretezve Efc a szabatos munka mely a behangolást ..«CT egyetlen gombbal” tette lehetővé, eredmé- nyezte a 2511 tipusu vevőkészüléket amely az az utolsó szezonban rendezett külföldi rádiókiálli- fásokon a legmagasabb kitüntetési nyerte, világ­hírnévre tett szert és vezet a rádiótehoika terén Csak egy olyan szervezet mint a PHILIPS és fáradhatatlan tudományos kutatások hozhatták ezt létfe. bizonyítéka ennek a 2511 tipusu készük lék, amely minden téren vezet RÁDIÖEREDMÉNT - A FÁRADHATATLAN, SZABATOS ÉS PONTOS MUNKA JUTALMA pmsps HÁLÓZATA KAPCSOLÁS Az összes Phiiips készülékek Philips ftfinivatt lámpákkal vannak ellátva iti!!iiinninittiiiii!tiit3inim;t:iiC3iiiitinitiitiniitfniiiicx!iiiii!iiiiE]miititiiiin4HiiiiiiniutiiiiimnicaiimiiiimtjittHiiiiiiit>iiiMmtm»mtii(iiiiiC3initmiiHE3niiiiiiiiiic ütiiitiniiiimHiniimiiMKinnniiiitmiiiiniiiiiutt Képek Szovjetoroszországbóí Németország egyik leghatalmasabb peda­gógiai folyóirata „Das werdende Zeitalter“ (A vajúdó jövendő). Ennek a folyóiratnak az a célja, hogy Németország nevelési és tanítási módjait megjavítsa. Hogy a helyes nyomra rá­találjon, más országok pedagógiai életét is ta­nulmányozza. így az októberi számát teljesen Szovjetország nevelési terveinek szenteli. Szov- jetország legkiválóbb pedagógusai közlik az ismertetéseket, melyekkel, ha nem is értünk egyet az egész vonalon, minden esetre nagyon érdekések, sőt sok részletükben meggondolkoz- tatók. Egy-egy részletre mi is kiterjeszkedünk. Lássuk pld. hogy nevelnek az iskolás kor előtt, tehát az óvodákban, gyermekkertekben í Ezeket az intézményeket a cári uralom jó­formán nem ismerte. Az óriási birodalomban alig volt nehány belőlük. Szovjetország azon­ban nem akarja nélkülözni a nők családon, kí­vüli munkáját és igy fel kellett hogy szabadít­sa az anyákat a gyermekek gondozása alól» Ezért szaporodtak meg ezek az intézmények máról-holnapra hihetetlen sokaságban. De kellettek ezek az intézmények azért is, mert a szociális államnak abszolút szociálisán gondolkodó emberekre vojt és van szükségé; ennek a tervnek tökéletes sikere pedig attól függ, hogy már a legzsengébb gyermekkorban kezdődjék el a szociális nevelés. Az orosz nő, az orosz anya az októberi for­radalomkor egyenjogúságot nyert a férfiúval és megértette, hogy feladata beletanulni az ál­lam kormányzásába, politikái életébe és az or­szág szociális felépítésében való közreműkö­désben. Mindenütt sikerrel dolgozott, de — a gyermekéről le kelléfct, bögy mondjón, ném élő szóval ugyan, hanem napi munkaprogrammja ezt bizonyította. A legelső gyermekkérteket a gyárak, a nagy üzemek mellett kellett megszervezni. Nem az állam állította fel, hanem sokan, mindnyájan együtt. így munkások, munkás­nők, parasztok, szolgák, szülők, az ifjttság a kommunista ifjúsági szervezetek vezetésével stb. vettek részt a munkában. Az együttesen kidolgozott tervet együttesen valósítják meg; ha kell, saját kezükkel építik fel a napközi ott­hont, elkészítik a bútorokat, alakítanak a gyer­mekeknek kerteket stb. A rengeteg gyermekintézménynek azonban nem voltak elegendő pedagógiai képzettségű tanerői. Ezek képzése azonban gyorsan ment a kollektiv gazdaságok munkásnőiből, paí-ászt- nőkből. Kezdetben rövid időtartamú tanfo­lyamokkal, most már azonban 4 éves kurzu­sokon szerzik meg a szükséges ismereteket. A gyermekkertek legjobb pedagógusai vették ke­zükbe a nevelő-nevelés ügyét. Minden gyer­mekkert egyben tanitókurztissá változott. A nők itt éltek, tanultak, Naponkint látták, ho­gyan foglalkoznak a pedagógusok a gyerme­kekkel, minő az intézmény gazdasági élete. De ezek a nők nem csak gyakorlatot szereztek, nemcsak tapasztalatokat gyűjtöttek. Moszkva legkiválóbb nevelői magyarázták nekik a peda­gógia elméleti részét. Az üzemek, gyárak veze­tőségei a legélénkebben vettek részt a nőknek társadalmi-politikai nevelésében, képzésében. Csupán Moszkvában és legközelebbi kör­nyékén mintegy 1800 nő nyert ezen a módon kiképzést. Azonban még mindig nagyobb a ke­reslet, mint a kinálat. A gyermekkertek később is összeköttetésben maradnak a náluk előkészített nevelőcsoport­tal, levelezés utján tanácsolnak a gyakorlati munkákban, sőt munkálkodásuk helyén fel is keresik a pedagógusok. A gyermekkertek fejlődésére nagyon fontos a nyilvánosság bevonása, érdeklődés lekötése. Ezért minden intézménynek van egy tanácsa. Tagjai a kommunista pártsejtek, kommunista ifj. szervezetek, a népművelés munkástanácsa stb. Ez a tanács ellenőrzi a tervek kivitelét, segít a gyermekkertnek a gyakorlati munkát elvégezni, a gazdasági ügyekét rendezni és megjavítani. így az intézmény folyton összeköttetésben van a tanáccsal, mely saját gondolatvilágába vonja bele a gyermekeket; a neveléssel felme­rülő kérdésék a munkástömegek elé kerülnek megvitatásra. A tömegek igényei a művelődés fejlesztésé­re növekednek és a forradalom első napjaitól a legnagyobb figyelemmel kezeli a munkásosz­tály a nevelés kérdését. A gyermekeknek min­den áron kommunista nevelést igyekeznek adni. A proletár-nyilvánosság óriási energiája, találékonysága, ötletessége teszi lehetségessé a nagy szegénység és a rettenetes lakásínség el­lenére, hogy a gyermekeken testileg, lelkileg, a maga módja szerint segit. Mert a gyermek kell az uj akciónak, a gyermekkel akar győzni! A gyermekkortekben különöskópen a követ­kezőkre vigyáznak: 1. Csoportmunkák által nevelik a gyerme­keket a kollektivizmusra. 2. A gyermekeket rendes életmódhoz szok­tatják, egészségüket ápolják, a szoktatásokban bizonyos készséget szereztetnek meg velük. 3. Lehetségessé teszik, hogy szabadon ját­szódhassanak és szabadon cselekedhessenek. 4. A vezetőség megszervezi a közös mnukát a nyilvános szervezetekkel és a néppel. Nagy pedagógiai propagandát fejt ki, hogy a gyer­meknek egész életfolyása úgy a gyermekkert­ben, mint azután, szovjet, kommunista befolyás alatt álljon. A gyermekkertekben meg van határozva, mit dolgozik minden csoport a maga erejével, mit kell közösen elvégeznie a szülőkkel, mit kell a családban dolgoznia. A gycrmekkertek agitálnak is szükség esetén. így pld. a szovjet- választásoknál bemutatták, hogy minő ered­ményeket ért el a szovjetkormány a szociális munka terén, az iskolázás előtti gyermekneve­léssel stb. A gyermekkelünkben nincs vallásos növe­lés. A karácsonyt és husvétot polgári ünnep­ségeknek tekintik, tartják. Az ünnepek nem kellőnek, mért a polgárság ünnepei, a polgár­ság pedig a nép ellensége. — így állítja az érte­sítő, hogy ez volna a gyermekek véleménye. A gyermekkertekben a 6—7 évesek má« dolgoznak. A kisebbek segítenek a nagyok­nak, az egész kicsik veudégekíil tekintetnek, eíék a nagyobbakat próbálják utánozni. Monyén, Már. több. mini 25 év Ata a legjobban bevált. kézelői, bi2Íöi siker. Azon* hl! rttéísáÜhÉP.li a fiţcUltaakftf és energy 6* gyítja a ßyttllaclt sebet és véteti helyeket. — äetäiXM ártaíthas alkatrész. Reöuel és este fcyy swppokiíörilirn biéVéifetíSfldá: Minden gyó^ffc szertárban éa drogériában kapható. OOEDECICE Á Co. Chemische Fabrik unj Lxpcri Ákí.*Ge,, Bi'Ru.s'.ciur.iotrt.xBCB«. Raktár, HEíNfiiCH SÍEBSNfilöHEft Bukarest, Sir, SftiSrHm 1. II.

Next

/
Thumbnails
Contents