Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-08 / 274. szám
15 XGI ÉVF. 274. SZÁM, Már csak nap van december 21-i^ A Mumiii liirariiiiial tei Nevezetés dátum, határkő, sorsfordulópont minden ember életében. íöO telve) 3,459.090 leire játszik! Főnyeremény: Neremények kifizetője : Albina Bank! Sorsolási eredmény, ről hivatalos nyere* | ményjegyzék és hírlapi lei készpénz, készpénz, készpénz. Sorsjegyek az ország minden városában kaphatók: Bankokban, piaci árusoknál, tőzsdékben, fodrász- és más üzlethelyiségekben, ügynököknél stb. — Sorsjegyek rendelhetők: 117 lei előzetes bekül* dése ellenében: Központi Sorsjegyiroda Cluj-Kolozsvâr, Str. Memorandului 16 sz. — Telefon : 833. Hella Steels inkognitóban jött Kolozsvárra, de itt felismerték — Stolz Hildát Berlini filmprimadonna lett a szép kolozsvári urilánybó1, aki villát vásárolni jött Kolozsvárra (Kolozsvár, december 6.) A perrónon álltam. Harsogva és dübörögve száguldott be Várad felöl a Rapid. Épen arra gondoltam, hogy ez az elegáns és kényelmes vonat talán egyetlen nyugati intézménye szegény városunknak. S amint a lefékezett kerekek acélivei lassultak, a hálókocsi nyitott ajlajában hamisítatlan szerecsent láttam bőröndökkel a kezében megjelenni, hirtelen azt hittem, hogy egy ködbe i'átyoiozott decemberi nap filmjátéka ez az egész. A vonat megállt, de a fekete arcú fiú hordárnak adta át a csomagokat. Közvetlenül utána elegáns breitswantzbundás szőke nő hajolt ki az ajtóm Kék szemeiben az öröm és kedves tekintetével nézett körül, majd egy csoportot véve észre a perrónon, kitűnő örömmel ugrott le. — Édes szüleim! Avval az érzéssel, mint mikor az ember homályos sejtelmekkel van tele, mert ismerőst látott, de nem tudja felfedezni, hogy ki az, a kijárat télé sodródtam, hogy még egyszer megláthassam az arcát. — Ejnye, hisz ez Hella Steels — gondoltam elámulva s egy monumentális film lüktető és megrázó scénáiból egy paraszt asszony feje villant meg bennem. A világot bejáró Trojka főszereplőjét, a bájos és igen művészi képességek bel megáldott Hella Steels-et ismertem fel az idegen hölgyben. Egy ismerősömet kérdeztem meg. — Nem ismeri? — De igen — válaszolta — Ez Stoltz Hilda. 'Az apja ^vasúti főfelügyelő. Kolozsváriak. Rég nem volt itthon. Színésznő. A válasz azonban nem volt elég. Kikérdeztem ismerősömet s mikor megtudtam lakásuk címét, elhatároztam, hogy felkeresem a neves mozicsillagot. Látogatás a művésznőnél, Családi körben találtam. Sáfrányszinü japán pongyolában, zöld szatyánbőr házipapucsban hevert szülei, testvére és sógora társaságában. Testvére kislánya az ajándékba kapott já tékokat próbálta épen és sugárzó arccal ölelte nagynénjét. Mosolyogva fogad. Mikor megtudja, hogy újságíró vagyok és hogy milyen módon ismertem fel az állomáson, bemutat családjának és szerényen jegyzi meg— Inkognitóban akartam maradni. Bár Jaazautazásom legfőbb célja az, hogy szüléimét oly hosszú távoliét után megláthassam, elárulhatom, hogy megelőztem a truppot, mert az UFA erdélyi tárgyú filmet tervez helyszíni, de különösen szász vidéki felvételekkel s az egy hónapos szabadságom végén megérkeznek partnereim is... ....Berlini, bécsi, pesti lapok, revük cikkei és kritikái jutnak eszembe, türelmetlenül várom, hogy elmeséljen néhány jelentősebb pontot elmélkedéséből. Érdekesen pergő film: Kolozsvártól Berlinig. — Ä kolozsvári Fotofilm egy fényképemet küldte fel évekkel ezelőtt a berlini Ufa-ba. Semmi nagyobb jelentőséget nem tanúsítottam ennek. A véletlen szerencse Budapesten Laszky Bélával hozott össze, akivel mint chanson énekesek Ausztriai tournéra mentünk. Idővel hozzánk csatlakozott Fritz Grünbaum, a neves költő is. Egy ilyen műsoros estély alkalmával ismerkedtem meg Fritz Patrickal, aki a filmhez vitt. Az ő közvetítésével kaptam rövid időn belül főszerepet a Schubert centennárium alkalmával készített Schubert hangos filmben. Egy humoros filmben léptem fel azután, a Vén Kujonban. Berlinben a Cabaret de comiqneben játszottam egy darabig, majd Emil Jan nings feleségétől tanultam. És szinte váratlanul hamarosan szerződtettek az Ufa-hoz. Az ambícióim két irányban sarkaltak tovább. A hangos filmet nagyon megszerettem és a Schubert muzsikával intonált film emlékei nyomán határozotan hittem, hogy a mozimüvészet ezentúl a zenével párhuzamosan halad. — A zene száz százalékkal jobban frappi- rozza a színészt — jegyzi meg. — Eddig minden kollégám tapasztalta. •— A másik vágyam az volt» hogy a tragédiában kapjak szerepet. Eleinte ugyanis vígjátékokban léptem fel, vagy sportfilmekben, ahol nevetni, ügyeskedni és tornászni kellett. Egy megrázó emberi tragédia kifejezésére éreztem vágyat. És erre alkalmat adott nekem az Ufa akkor, mikor a Trojka szenvedő paraszt asz- szonyát nekem osztotta ki. Legutolsó filmem szeptemberben készült a szarkofagi vezető cim- mel. Gambino volt a partnerem. Egy-két hónap múlva ide is elkerül. Januárban Harry Piei lesz a partnerein egy izgalmas romantikus játékban. — És most Kolozsvár! Tudom, hogy sablo nos kijelentés, ha azt mondom, hogy szeretem ezt a várost. De engem igazán vonz Kolozsvár Régi kövei s a város körül húzódó hegyek olyan megnyugtatók és olyan melegek. Berlin... Autók, ragyogó utak, muszika... Olyan más az. Ujján a hatalmas briüiáns gyűrű mellett karika gyűrűt látok. Azonnal észre veszi kíváncsiságomat és kérdést nem várva szól: — Igen, menyasszony vagyok. A vőlegényem Munkácsy Mihály unokája: Koffler Osio magyar festőművész, aki a berlini művészeti akadémia tanára. És most elárulom, hogy kolozsvári utamnak van egy egészen különös célja is. Villát akarok vásárolni. Itt akarom kipihenni magamat... Vőlegényem is gyakran járt Kolozsváron. Itt akarjuk tölteni minden szabadságunkat... Stoltz bácsi feláll, fényképeket, újságcikkeket és plakátokat mutat apai büszkeséggel. A művésznő előveszi elefántcsont szipkáját és álomszerű illatot lehel cigarettájából. A kolozsváriak felől érdeklődik és elmeséli, hogy Pesten átutaztában értesült a Hunyady Sándor sikeréről, őszintén örült. Könyvekről, filmszínészekről beszél. Berlini lakásának képét mutatja, Repkényes erkély, kert, galambok, az udvaron autó. Vállalkozószellemü iskoIakeT&lők. Ezalatt izgatott arcú fiú lép be, zavartan néz körül és akadozva szólal meg: — A fiuk szeretnének autogrammot kérni — nyomában négy kigyult arca fiú lép be. Ti- zenhat-husz évesek. Sorban bemutatkoznak. Mikor megkapják az aláírásokat, várakozva néznek egyik társukra, aki halálra válva, szinte dadogva fog hozzá mondanivalójához. — Művésznő kérem szépen, mi filmszínészek szeretnénk lenni... Szemüket lesütik és restelkedve néznek maguk elé. — Szép terv. És miben segíthetnék maguknak? — kérdi a művésznő. — A ‘fényképeinket kérjük szépen szíveskedjen elvinni Berlinbe. Fényképeket vesznek elő, melynek hátára gondosan odaírták nevüket és címüket. Közben megtudjuk, hogy az ambiciózus fiatalemberek diákok, németül nem tudnak, a kolozsvári színház törzsközönségét képezik az állóhelyen. És moziba szeretnek járni. Stoltz bácsi kissé oktatja őket. *— Tanulni kell fiaim. A legnagyobb lesütött szemmel, fülig pirulva hallgatja a bizonyára sokat hallott felszólítást, restelkedve veszi fel az asztalról fényképét és köszön. Az ajtóban bocsánatot kér. Megriadt társai utána indulnak, de arcképeiket a világért sem merik elvenni az asztalról. Mindnyájan mosolygunk, de a művésznő komoly marad. Elgondolkozva ül s talán a küzdelmekre gondol, melyet meg kellett vívnia a világot bejáró művészetig. Kovács József, KEONYíLT NŰVTOER I5-EM try** K. KOZMETIKAI NTÉZET. Orvosi vezetés. Diathermia, Quarz. Ingyen szaktanács. Hölgyfodrászat, manicure. Szokásos föd;ásza:i árak. P. Kihat Viteazul 40. (Bancs' palo.aj.
