Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-08 / 274. szám
j&tesatwiIfctfl Xm. ÉTF. 271 SZÁM, 13 „Das dritte Reich.44 München Berlin örök ellenlábasa — E«yy este a Hoibrauhausban — Az „ASldeutsch‘('Szö^etség!(>l a Hiti er-pártig minden jobboldali mozgalom. Itt szövi szünetlenül titkos álmait a monarchizmus restaurálásáról Rupprecht, a titkos király, marsallbottal a kezében és itt ábrándozik a Dritte Reich miniszterelnökségéről von Kahr, a szívós bajor helytartó. És végül itt indul el politikai pályára Hittier, a braunaui osztrák vámhiva- talnok gyermeke, 1919-ben heted magával — a Deutsche Arbeitspartei, hogy 1930-ban rendkívül megerősödötten, letörve minden más nemzeti jellegű megmozdulást, egy uj formájú, uj összetételű nacionalista mozgalomnak biztosítson vezetőszerepet az egész országban. (München, dec. 5.) Zegzugos uccák. Ez itt az Alter Hof, ez a Platz — és már kezünkben azzal a bizonyos jellegzetes szürke korsóval mi is ott ülünk a Hofbrauhaus udvarán, a végtelen számú kecskelábu asztalok egyikénél. Sör és sör, feneketlenek a hordók. Ezer és ezer ember temetkezik bele a kétliteres korsókba, az áthághatatlan vastag szivarfüstbe, ebbe az olcsó mámorba, amely valahogyan értelmet és jelentőséget ad a német polgár szürke és reménytelen napjainak. Fekete posztókalapos parasztasszonyok, csattos cipőben, karjaikon pár hónapos csecs- szopókkaJ, sikongva ejtik be kacagásukat e tompa lármába; meztelen lábszáru tiroliak széles mosollyal köszöntenek rá a müncheni testvérnépre. Amott egy sportsapkás siheder öblögeti ki korsóját a kutnál, bakkancsok súlyos lépései konganak, a lépcsők megtelnek árnyakkal és az emeletek fénye, kitóduló lármája is azt mutatja, hogy ez a melankolikus italáldozat nem csupán a négyszögletes udvarnak előjoga. Nem először vagyok e helyen. Ismerem a sörivás rituáléját. Tudom, hogyha nyitva hagyom a korsó tetejét, bárkinek joga van odaülni az asztalomhoz és az én kontómra lehajtani egy Masst a habzó, illatos italból. Játszadozom az ólomkupakkal; miéri is ne ? Ha tanulmányozni akarom az uj Németországot, — itt kell elkezdenem a müncheni Hofbraus- ban. Hiszen itt ülnek a ma győztesei... Győzelmük talán nem teljes, de München megmutatta az erejét. Brünning kancellár még nem hagyja magát, de a bajor parasztok és a müncheni kispolgárok már a sarkában vannak. Nem szeretném, ha azt hinné az olvasó, hogy én is azzal a közkeletű íriviálitással ítélem meg a müncheni spiszt, amivel "politikaL ellenlábasai. A müncheni ember lelkiberendezkedésében, gondolkodásában, politikai eszményeiben, tömeghelyzetének megítéléseiben, hangulataiban épen úgy benne van az egész német nép életakarása, mint ahogyan Gross- Berlin lázas és féktelen amerikai tempójában. München és Berlin — az ellentétnek felállítása ily képen talán nem a legprecízebb és nem is adja vissza hiánytalanul a két szemben álló német lelkiség legjellegzetesebb tüneteit. Egy ilyen hatalmas és társadalmilag, foglalkozásilag, néptörzsileg, vallásilag, hagyomány és nevelés tekintetében annyira széttagozott nép belső eillentmondását valóban nem lehet két város szimplista egybevetésével érzékeltetni. De mégis: München és Berlin belső küzdelmei egymással azokat a golfáramlatokat jelentik, amelyek felé az egész germán baloldali és a jobboldali tömeggondolkodás sodródik. München egy külön világnézet. És ennek a külön világnézetnek Adolf Hitter a prófétája. München: a német nacionalizmus. München, a nacionalizmus fellegvára München, a bajor császár város a weimari köztársasági alkotmány életbeléptetése óta elárvultnak érzi magát. Legnagyobb nemzeti hőse Bismarck, az a Bismarck, aki tüzzel- vassal megteremtett'' a német egységet, de hogy ezt az egységet az uj rezsim fokozza, teljessé tegye, hogy ennek az egységes Né metországnak Berlin épen úgy egyetlen fővárosa legyen, mint Franciaországnak Páris, ebbe sohasem fog belenyugodni. „Berlin bűnös város, Szodoma és Gomorha, amelyet a földdel egyenlővé kell tenni“ — harsogják már tizenegyéve a müncheniek. München nem egyszer kacérkodott már a gondolattal, hogy Bajorországot elszakítja a német hazától és egyesülve Tirollal, külön királyságot létesít. Már pnecsot is csinált. Imádja a Wittelsbacho- kat és nemzeti ünnepnek tekinti, ha uccáin katonai parádéval végigvonulnak a Stalhelm- hercegek. Itt, Münchenben fejti ki az Uj Wo- tanlegendát Ludendorff tábornok, a tannen- bergi győző, itt él a hires Spengler, a nácio- nálisták állambölcsésze, itt talál melegágyat A német nacionalizmus szellemi gyökerei. Azért jöttem át Olaszországból Németországba, illetve Münchenbe, hogy beszéljek Adolf Hitlerrel, ezzel a rendkívül érdekes múltú pártvezérrel, aki ugyanazt a miszticizmust akarja átplántálni német földre, amit Mussolini és Ugyanúgy át van hatva a nemzeti mesiánizmus gondolatától, mint amaz. Interjúm, fájdalom, nem sikerült Közben ugyanis megnyílt a Reichsrat ülésszaka és Hittier Berlinbe utazott. Néhány hozzá közelálló politikussal azonban sikerült beszélnem, akik jellemző dolgokat mondottak el róla. Ezekre majd egy későbbi cikkemben visszatérek. Azt mondja nekem az egyik nemzeti szocialista újságíró Münchenben: Kedves kollégám, ha ön a mai német nacionalizmust akarja megismertetni közönsége előtt, akkor ne Hitlerrel kezdje el, mert azt a látszatot ébreszti olvasójában, hogy e mozgalom csak a konjuktura gyermeke és gyökértelenül áll a nagyvilágban. Hitler egymaga csak megtestesíti azt a mozgalmat, amelyet Class, Treitscke, Peters, a híres Afrika utazó már jóval a világKáboru előtt elkezdettek. Treitsckének bizonyára ismeri a nevét ? Delt- briiek mellett a mi nagy nemzeti történetírónk. Heinrich Class pedig — szintén történetiró és publicista is egyben — az Alldeutsche Verbandet alapítja meg és néhány társával együtt megvetette a mai nemzeti mozgalomnak alapját. Ez a szervezet állandóan zajtalanul működött — virágkorában sem volt több harmincezer tagnál, — elméleti, felvilágosító munkát végzett, formát adott a nagynémet gondolatnak és az eszmék tisztázásával nem egyszer sikeresen hatott a Wilhelra- strasse gondolkodására. Class ma már öreg ember, egyesületének eszméi átmentek a köz- gondolkodásba, anélkül, hogy ő rá gondolna valaki és én azt hiszem, ha majd a „dritte Reich“ egyszer megalakul, úgy Class gyakorAz „CrtSéi ‘1 Magyar Könyvtár*1* kiadásában megjelent müvek megrendelhetők „Keleti Újság“ vöny ve szittyától. , A könyvtár legújabb száma : SEBESI SAMU, 5 ara RICA vezet be. az elhunyt kiváló erdélyi iró cimü romántikus regénye, —amelyet Kovác» Dezsőnek a szerzőről irt színes Ismertetése A díszes kiállítású kötet ára : csak 60 lel. k. •, i j ii 8 latilag is vezetőszerephez fog jutni. Mindenesetre Hugenberg az ő embere és „Hugenberg nem is egy ember, hanem egy fal“. — És most informátorom, dacára annak, hogy Hitler és Hugenberg utjai elváltak egymástól, áradozva kezd beszélni Alfréd Hugenberg titkos tanácsos úrról, a három részre szakadt német nemzeti párt egyik vezéréről, organizáló képességéről, céltudatos munkájáról, amely lehetővé tette, hogv ma a német nemzeti gondolat szolgálatában százezer példányos újságok és folyóiratok állanak. Wulle, Westarp, Rewenilow. — És ha Ön a mai nacionálista mozgalomról akar Írni, ne felejtse el, hogy a nemzeti renaissance munkájában mily jelentékeny szerepe volt a „német nemzeti“ párt kimagasló egyéniségeinek, egy Rewentlownak, egy Wullenak, egy Westarpnak. És az említettek között legszínesebbnek Rewentlow grófot tartom. Aktiv tiszt volt ő is, mint olyan sokan a mai jobboldali mozgalmakban. Tengerésztiszt, előbb az összeomlás után, aki ott hagyja pályáját és a Berliner Tageblatt munkatársa lesz. Abban a világnézeti harcban, amely a wllhelminus és a bismareki irányzatok között folyik, ő Bismarck mellé áll és amikor meg. jelenik egy kis röpirata a Császárról é& Lizán tin usair ól, — neve az egész országban ismertté válik. Azok az eszmék, amelyeket Reichswart cimü heti lapjában kifejtett, a hit- lerizmusnak is alapvető tanításaivá váltak. A Hitler párt mandátumot is ajánlott fel neki, de ő nem vállalta, mert egyedül a maga útját akarta járni. Reinhuld Wulle, az is egy érdekes ösz- szetételü ember. Újságíró, a „Deutsche Zeitung munkatársa, szintén Classhoz áll közel, mint Rewentlow. Az ő gondolkodását is, mint Rewentlowét, Chamberlain fajelméletei termékenyítették meg. A kampós-kereszí, mint az árja-világnézet ősi szimbóluma, először az ő mozgalmában jelentkezett. Pár évvel ezelőtt megalakította a Freiheits-parteit, de e párt- mozgalom felmorzsolódott. A völkische mozgalom azonban számot tart reá és Wullenek szerepet szán a restaurációban. (!. e.) AZ ÁKAX BESZÉLIK KARÁCSONYI NAGYVÁSÁRUNKON! HILLER & MOLNMfS DiVAYNAGYÁRUHÁZA Kolozsvár, CeSea RegeSs F .rd:nand 15. Színes férfi- zsebkendők Lei Ing- és pyjama zefir ck - Lei m Ib jjgj _______________________________________ ruja 0^00 * 0 & 9 0 0 ■* ■*! i© ■2 H'f*. ■m m N Ifrt m Di jat mosó delének Lei 33 m Divat ruha flanelek L 200 #000000000000000 ) S Divaíruha öársonyckL m s p m I Mintás ruha selymek - - Lei Tennis-ílarieleU - Lei Divat cérna barche.ek L fL.í Sima divat "Af| ruhasely- lüif melc - - Lei
