Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-31 / 291. szám

am «VF. m. szám. « Mi okozta a romániai vegyiipar krízisét ? Irta: NEUBAUER GYULA, a „Léda“ Vegyitermékek Gyára Rt. vezérigazgatója (Temesvár, december 29.) A folyton rosz- szabbodó gazdasági krízist, egyetlen-egy ipar­ág sem sínylette meg annyira, mint a vegyi ipar. A vegyi iparnak legtöbb termékét a ház­tartásban fogyasztják és a leépítést gyakorlat­ban seholsem vitték olyan rendszeresen ke­resztül, mint éppen a háztartásokban. A házi­asszony kénytelen fogyasztását korlátozni, ha kevesebb a járuléka és hol kezdik a keresők elsősorban a leépítést, a háztartásnál. Az ál­landó termelés a fogyasztásnak nagymérvű csökkenése folytán kénytelen volt dolgozni akaró vágyainak szelepeit hónapról-hónapra jobban és jobban elzárni — ellenben ami saj­nos — nem volt módjában hasonló mértékben költségeit leépíteni. Itt kezdődött a katasztrófa. Mit ér az, ha egy üzem a kényszerítő körül­ményekből kifolyólag s a termelés csökenésé- ből parancsolólag belső leépitést szándékszik keresztülvinni, akkor amidőn a külső, tehát tőle nem függő körülmények emelkedő kiadá­sokat igényelnek? Az állam nincs senkire és semmire tekin­tettel és állandóan emeli az adót akkor, ami­dőn a vegyi gyáraknak forgalma — tehát jö­vedelme is — nemcsak hogy erősen csappant, hanem egyéb körülményei folytán hasznot produkálni egyáltalában nem tudott. A rendes adókon kiviü az 1930. esztendőben a mellék­adókat, amelyek jóval magasabbak az egyenes adók és járulékainál, három ízben emelte. A forgalmi adót 100%-kal, a vasúti fuvar- dijtételeket 30%-kal felsrófolta és behozta uj adóként az útadót, amely a vegyi ipart, mi­után cikkei a legdrágább osztályba vannak sorozva — a legérzékenyebben érintette. Egy bölcs miniszter — éppen az, aki az állam jöve­delmét állandóan felemelte — azt üzeni az iparnak, hogy redukálja termékeinek az árát, ha azt akarja, hogy reuzálni tudjon. A vegyi ipar viszont azt üzenheti a bölcs tanácsadónak, hogy azonnal képes lesz az árait lejebbiteni, ha az adó és egyéb állami terhek csökkennek. Az egyedüli és állandó árdrágító Romániá« ban az állam és ha van gazdasági krizis és az nem enyhül, annak kizárólagos okozója az ál­lam, mert vagy nem tud, vagy pedig nem akar saját üzemeiben racionális gazdaságot keresz­tülvinni. Abban a pillanatban, amikor az állam ren- , det teremt saját üzemeiben és racionális ala­pon kezd dolgozni, amikor a rengeteg és meg- okolatlan magas adókat leszállítja, ha a vasút, a posta, a telefon olcsóbb lesz — és a beszedett inilliárdokból az utakat megjavittatja, hogy az utak használhatók is legyenek — a gazda­sági krizis érezhetően enyhülni fog. Az állam mutasson a privát vállalkozásnak követendő példát arra, hogy miként kell a termelési költ­ségeket leépiteni! Eressze szélnek azokat a cí­meket viselő, de effektiv munkát nem teljesítő hivatalnokainak tízezreit, akik az állami költ­ségvetés emelkedő számainak legfőbb okozói. Redukálja a vasúti fuvardijtételeket, ak­kor nem fognak üres vonatok közlekedni, le­»gx»Tpekxa~inp<ínoi a ut a ir»aTi aimi»» »» ■■■ ■■ w ■ ş ■■■■■■■ ■■■ Primăria comunei Crasna.judeţul SáJaj No. 80—1930 adni. Hirdetmény. Közhírré tétetik,hogy Crasna község (Salaj- megye) a crasnai villamos telepet meg szán* dékozik váltani a jelenlegi tulajdonosától, mely alkalomból felhivatnak mindazok, kiknek a vil­lamos teleppel szemben valamelyes követelé­sük van, azt 1931. január 15-ig Crasna község elöljáróságánál jelentsék be. Később beérkezett bejelentések nem vétetnek .igyelembe. Crasna, 1930. december 23. jebbitse a személyszállító tarifákat, akkor nem fog egy garnitúrában 10 vagy 20 utas lézen­geni. A vegyi iparnak, mint a legtöbb ipai’ágnak az a baja, hogy drágán termel, saját vagyonát kell, hogy a vásárló feleknek kihitelezze és igy * kénytelen banktőkét igénybe venni, amely drága. Menjen le a Nemzeti Bank altruista alapon a hihetetlen magas 9% kamatlábbal, kövesse a külföldi példákat, ahol a kamatláb legjobb esetben 6%, sőt még ennél is lényegesen ala­csonyabb, akkor lemennek a bankok a kamat­tal, akkor olcsóbb lesz a termelés és a fogyasz­tás nyomban emelkedni fog. Tegye lehetővé a kormány, hogy idegen és olcsó tőke jöjjön az országba, hozzon olyan tör­vényeket, amelyek az idegen tőkét idecsalogas­sák — rögtön megáll a stagnálás és helyét a lüktető élet foglalja el. A vegyi ipar életében az 1930. év fekete évet jelent és ha mihamarabb nem jön elvisel­hetőbb, jobb korszak, akkor az üzemeknek je­lentős része irgalmatlanul elpusztul. Párizsban és a francia iparvidékeken nő a munkanélküliség. Párizsból jelentik: A fran­cia fővárosban cs az iparvidékeken széles kör­ben terjed a munkanélküliség. A legtöbb üzem­ben csökkentett munkáslétszámmal, heti 4S óra helyett csak 36 órát dolgoznak. Popovici pénzügyminiszter pontos adóf! zetö. Bukaresti tudósítónk jelenti: A pénzügy minisztérium kommünikét adott ki, amelj Popovici pénzügyminiszter adófizetésévé kapcsolatosan egyes lapokban megjelen' inszinuációkra kijelenti, hogy a mi niszter ngy az 1928, mint a következő évekber pontos, adóvallomást tett, adóját mindenkoj kifizette a III. számú adóhivatalnál és adóhát raléka nincsen. Az ezzel ellenkező híresztelései tendenciózus valótlanságok. A hivatalos kom rnüniké szerint tehát Popovici pénzügyminisz­ter pontosan bevallotta jövedelmét, mindig ki fizette adóját és igy jó példát mutatott a több5 adófizetőknek. Általános szénsztrájk fenyeget Angliában Londonból jelentik: Három napon belül eldől hogy lesz-e Déhvalesben szénsztrájk vagy sem A tárgyalások a bányászszövetség és a munka­adók között, megindultak. Cook, a bányásZszö vétség főtitkára szerint a munkabeszüntetés lehetősége egyelőre 120 ezer bányászt érintene de nem látszik kizártnak, hogy meg nem egye zés esetén a sztrájk átterjed a többi angliai bá nyaterületekre is, sőt ha a munkaadók a kol lektiv szerződéseket nem ujitják meg, fennáll annak a lehetősége is, hogy egész Angliában általános szénsztrájk tör ki. A Katholikus Iparosok és Kereskedők Kö­rének újévi üdvözlései. A Kolozsvári Kath Iparosok és Kereskedők Körének tagjai 1931. január 1-én. csütörtökön délelőtt 11 órakor a Kör Brassat-ucea 3. szám alatti helyiségeiben fognak összegyűlni, hogy az Újév alkalmából dr. Hirschler József pápai prelátust és dr. Je­len Gyula főgondnokot, mint az egyházközség vezetőit üdvözöljék. Hogy ezen üdvözlés az Egy­házközség vezetői iránt méltó keretek között történhessék meg, ez utón kérjük fel a Kör ösz- szes tagjait és Kolozsvár katholikus f érfia it, hogy minél nagyobb számban megjelenni szíves­kedjenek. Tudomására hozzuk egyben összes tagjainknak, hogy a tervezett Szilveszter-esti Összejövetelünket nero tartjuk meg, mivel a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem tart­juk célszerűnek. Elnökség. Zsúfolt ház érdeklődése mellett nyílt meg a bukaresti Ludovic Kövesdy primar. A. Vaida notar. (Bukarest, december 29.) Annyi harc, re­ménytelenség, intrika, akadályoztatás, hiába való fáradozás előzte meg, hogy már el se liisz- szük az eleven valóságot: megnyílt a Magyar Színház Bukarestben és estéről-estére szép kö­zönséget vonzva, jókedvvel játszanak a magyar színészek a Magyar Társulat dísztermének csöppnyi kis színpadán. Karácsony elsőnapján este volt a megnyitó előadás. Lehetetlen át nem érezni azokat az igazságokat, amelyeket Kovács Imre színigaz­gató az ő valóban gigászi vállalkozásának beve­zetéseként, a „Szökik az asszony“ kedves muzsi­kájának felcsendiilése előtt, a bukaresti magyar közönségnek mondott: A bukaresti Magyar Színház megnyitásának nagy jelentősége van, s az a körülmény, hogy a román fővárosban az állandó színjátszás megvalósításának hitével munkába fogott egy magyar társulat, első sor­ban természetesen a bukaresti és a fővárosba időnként felutazó erdélyi magyarság számára megbecsülhetetlen előny. Engedményekre, megalkuvásokra, szerény kezdeményezésekre kötelez a bukaresti magyar színészet ügye. A nagy knltur-szóndék egy mu­latságos operettelőadásán ér el első megvalósí­tási stációjáig. Nem is kimondott szinháziielyi- ségben, hanem a magyar egyesület nagytermé­ben, ahol eddig csak műkedvelő előadásokba ölte becsületes polgári keresményét Ladányi Zoltán kirakatrendező, Bukarest mániákus di­lettáns-színésze. Zöldhelyi Anna, a társulat primadonnája ideggörcsöket kapott, mikor az egyébként igen szép terem apró színpadát meglátta, ahol a múltból már jól ismert bukaresti közönség előtt fel kell lépnie. — És ezért hagytam én ott két magyaror­szági szerződésemet? — zokogta. Hiszen itt tönkremegy minden alakításom és tönkremegy minden ruhára... Hetenyi, a táncoskomikus, kétségbeesetten méregette, hány tangólépóst bir kihozni a Szűk terepen, Solti pedig, a rokonszenves bonviván, kissé csüggedten eresztette erős baritonját a há­romszázötven nézőt befogadó falak közé, ame-* lyelc szinte megremegtek a szélesebb akusztikai játékhoz szokott hanghullámok feszitő ereje glatt. Még Stolz Aranka, a szőke szubvett is, akit pedig csak liliputi arányúra méretezett a természet, fintovgatni kezdte orrát a rendelke­zésére álló „művészi lehetőségek“ láttán. De a közönség zsúfolásig megtöltötte a kis színházat a bemutatón s a rákövetkező előadá­sokon is sűrűn téleülte a széksorokat. A laps- nak és a magyar színjátszást alig ismerő- kö­zönség hálájának és szeretedének melég at­moszférája csapta meg a színészeket, villanyoz- ta fel játszó-kedvüket. Kiderült, hogy a pi<ri színpadra rengeteg lendület, kedély, alakító készség fér reá; uj magyar vérkeringésnek le­het forrása, szive s egyúttal, ha a színházán éle­tének szeszélyes gondviselése úgy akarja, bázisa is lehet jó egynéhány szinész-cgzisztenciának. Ma már szépen megbékítitek a helyzettel Thalia papjai és papnői egyaránt. Úgy tudjuk: a kissé rapazódikus Zöldhelyi Anna is. Jó re­ménységgel folynak a próbák a „Szökik az asz- szony“ után „Az utolsó Vorebély“-leány előké- szitésére. Kovács igazgató közben szorgalmasan keres más, tágasabb helyiséget, hogy annak bérletével váltsa fel a Magyar Társulat termé­ben való játszás provizóriumát. Már van is anyagilag elérhető, alkalmas helyiségre kilátás s ha a magyar színjátszás megfelelő hajlékot talál, akkor a társulat jelenlegi összeállítását, a közönség hangulatát és más kedvező jeleket te­kintve, a bukaresti Magyar Színház sorsa, úgy látszik, biztosítva van. Jávor Béla,

Next

/
Thumbnails
Contents