Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-29 / 290. szám
fBsaMwgg^ XIII. EVF. 290. SZÁM. Az ízületek merevsége ellen A merev ízületek újra mozgékonyak lesznek és teljesen meggyógyulnak a Sloan’s Liniment használata által. Ez a, szer felszívódik anélkül, hogy szükséges lenne a be- dörzsölés és meghozza a kívánt javulást és enyhülést izületi merevségnél, fájdalmaknál és megrongált idegeknél. Gyulladások azonnal elmúlnak, a merevség és fájdalmak nyomtalanul eltűnnek. Reuma, boszorkányszurás, isiás, keresztcsontfájdaImakat és mindennemű más hasonló fáidalmakat megszüntet a Sloan's Liniment. Sloan's liniment Heészüntei minden fájdalmat A t. közönség részére egy üveg ára 7~r— lei A szovjet újabb rafoszosga-rende- ieíet adott ki a munkásság ellen Senki sem változtathatja meg üzemi helyét és a nem szorgalmas aiuahásokat bíróság elé állítják (London, december 27.) Moszkvai jelentés szerint az orosz munkaügyi népbiztosság a gyári munkások munkaviszonyait szigorító azon rendeletének kiegészítéséül, hogy a munkások munkahelyeiket szabadon nem változtathatják, pótrendeletet bocsátót ki, amelyben az üzemvezetők és igazgatók hatáskörét még jobban kiszélesbiti és a renitens munkásokat elbocsátással, hat hónapig terjedő kényszerpihenővel és büntetőbíróságok elő állítással fenyegeti meg. A rendeletet a munka eredmény fokozása és az öt éves terv sikere érdekében adták ki. (London, december 27.) Moszkvából jelentik a lapoknak, hogy karácsony két ünnepnapján a gyárak teljes üzemmel dolgoztak, mint más munkanapokon. Leningródban és Moszkvában vallásellenes kiáll itások nyíltak meg s a hivatalos propaganda több mint száz vallásellenes tüntető gyűlést produkált. A hívők a templomokat minden megfő lemlitesi kísérletek ellenére állandóan zsúfoló sig megtöltötték. (London, december 27.) Moszkvából jelenti!:, hogy a szovjet!)ürokráei a munkásságának racionálisabbá tételére és legfőbb irányítására legfelsőbb bizottságot alakítottak, melynek elnöke Molotow, a népbiztosok tanácsának uj elnöke lett. A szovjetlapok a bizottság megalakítását fontos intézkedésnek jelzik. Megkezdődtek a segjélyklosz tások a kolozsvári vár őshazát V, hahust, húsz kiló krumplit és tizenöt kiló lisztet utal ki. Ezeukivül háromszáz kilogram fát. Ez az adomány egy hétre szól. Természeteses elsősorban a munkanélküliek részesülnek segélyben és csak azután iönnek az olyan városi szegények, akiknek nincs egzisztenciájuk. A rendszernek a legnagyobb hibája, hogy a lajstromba való felvételre nagyon sokáig kell várakozni. Mindennap sokszáz ember gyűl össze az előcsarnokban s órákhosszat kell várakozni, amig a posztoló csendőr beengedi őket. Ez még nem jelent segélyt, mert a kimutatások azután a kerületi kapitányokhoz mennek 8 az ellenőrzés sokszor több napot vesz igénybe. Az éhező gyomor és a nincstelenség azonban nem tűri az adminisztrációs haladékot. E helyen még valamit el akarunk mondani. Vigyázni kell arra, hogy a munkanélküliség jelszava alatt ne a dologkerülők, a protekciósok és olyanok részesüljenek segélyben, akiknek ugyan szüksége van segélyezésre, de a legkevésbé érdemlik meg azt. Már több Ízben végignéztünk azokon a sorokon, amelyek a sególyző hivatal előtt várakoztak s a legnagyobb tárgyilagossággal meg kell állapitanunk, hogy mindig azokat látjuk legelöl, mindig azok a leghaugosabbak, akiknek volna munkaalkalmuk, de nem szeretnek dolgozni. Az igazi szegényeket, az úgynevezett urisze- 'ér.veket pedig elmarják maguk közül s valósággal élősdiei a városi segélyakciónak. A jótékonyságnak és a segélyezésnek is meg von erkölcse. Amennyit használ az okos, céltudatos segélyakció, ép annyit árthat a rendszertelen jótékonykodás, amely nem könnyeket töröl le, hanem a henye munkátlanságot táplálja. Vidám esetek Jerome K. Jerome, a hires angol iró Írásművein kívül köztudomásos naivságáról is íii rés. Egy alkalommal felhívja az egyik biztosítótársaságot és az iránt érdeklődik, elfogadnak-e tűz elleni biztosítást? — Oh, hogyne — feleli az udvarias biztosítási tisztviselő — Elfogadják a biztosítás jelentését telefonon isi — Tessék csak bemondani, aztán majd kirí egy egy megbízottunk, hogy a kötvényt aláírassa önnel. Helyes — feleli Jerome K. Jerome. — De kérem üljön az emberük akkor azonnal 'taxiba, mert a ház máris ég. * . Két ur beszélget. — Mondd kérlek, mi az a couéizmus tulajdonképpen? — Nem tudod? — Nem. — Hát majd egy példával igyekszem megmagyarázni: tegyük fel, hogy életunt vagy, akkor folyton azt kell isméltogetned magadban: jaj de jó élni, jaj de jó élni, jaj de jó élni és igy tovább... — És igy tovább, de meddig? — Amig meg nem unod az életedet. * Tristan Bernhard a párizsi német konzullal volt egy estélyen. Ez alkalommal az a izoíeucse érte, hogy egy termetes hölgyet kellet volna táncba vinnie. Tristan Bernhard bába szabadkozott, hogy nem ismeri a modern ráncokat, végül kénytelen volt a túlerőnek engedni A tánc végeztével a hölgy így szólt hozzá: — Hiszen ön egész jól táncol, csak még nem tud- elég jól vezetni. Igen, — felelte Tristan Bernhard — z ember úgy van ezz 1 is, mint a lovaglással: eleinte mindig arra megyünk, amerre a ló ikarja. * A hires védőügyvéd, aki nemcsak kiváló ogi tudásáról, hanem különösen villámgyors ;s szellemes visszavágásairól hires, egy alkalommal hivatalból kirendelt védője volt egy betörőnek. A vádbe. zéd elhangzása után a védőügy- I véd belefog a védőbeszédbe, amibe azonban ; ! vádlott betörő állandóan közbeszól. Az ügy- ivód egy ideig angyali nyugalommal tűri, de o1 égül is elfogy a türelme, elhallgat és villámló I szemekkel néz védencére. A hallgatóság őreién megfagy a vér: most valami rettenetes Dog következni. Az ügyvéd dühcsen kiált rá a ■ vádlottra: — Hallja, én sem zavartam magát a beütésben, ne zavarjón maga se engem a beszédben. Három kilő hah, károm kiló marhahús és huss kiló krumpli egy hétre a nyomorgóknak — A munkakerülő profik szedik le . a városa segélyakcióról a tejfelt i (Kolozsvár, 1930 december 26.) A kolozsvári városházán megkezdődtek a segély kiosztások. Az ódon épület előcsarnokában a nyomor lármás processziója várakozik a nagy tanácsterem ajtaja előtt. A tárasadalom elesettjei, nyomorgó, rongyos férfiak, siró özvegyek és árvák dideregnek és várják, hogy munkanélküli segélyben részesüljenek. Ha az ujságiró egy pillanatra megáll közöttük, a szegény emberek megrohanják, mindenkinek van valami panasza és sérelme. A segélyző hivatal egyelőre csak a jegyeket osztogatja ki, amelyeknek a birtokában a nőtlenek ingyen ebédkosztot, a családosok pedig természetbeni segélyben részesülnek. ííenn a hivatalban négy tisztviselő dolgozik, ott látjuk a munkásságnak a képviselőjét s a gyáriparosoknak a kiküldöttjét. A segélyre szorulókat egyenként engedik be, személyazonossági bizonyitvány felmutatása után mindenki zavartalanul megkapja a segélyjegyet. A tisztviselő, aki a jegyeket osztogatja szét, csak románul tud. Csodálkozunk ezen, mivel a segélytkérők igen jelentékeny része nem ismeri az állam nyelvét. A szociáldemo3 kratapárt titkára a tolmács, aki udvariasa fordítja románra a segélytkérő kívánságai Rövidesen informálódunk, hogy miképpen tői ténik a segélykiosztás. A munkanélkülieknek, általában a szegén embereknek a segélyző hivatalban kell előszó jelentkezni. Aki a csendőrkordonon átjutót azt felveszik a kimutatásba, lajstromozzák é azután szétküldik a lajstromokat a keriile! kapitányoknak, akik a jelentkezők névsor;) átvizsgálják és kitörlik onnan mindazok;) akik nincsenek segélyre ráutalva. Nem hely selhetjük ezt a rendszert, mert a segélyt kérő teljesen ki vannak szolgáltatva a kerületi ke pitány jó- vagy rosszakaratának. Végignézi ü a kimutatást és nagyon sok olyan visszaút;) sitott nevet láttunk a listában, akik valóban nyomor és nélkülözés szomorú osztályrészesel A tisztviselő elmondotta, hogy mindazo a segélytkórők, akiknek nincsenek családtag jaik, időnként ebédjegyekét kapnak, amelynél; az igénybevételével a jegyen feltüntetett vendéglőkben ingyen ebédelhetnek. A családosul részére a bizottság egy kiló cukrot, egy kin szalonnát, három kiló babot, három kiló mar p»""*"’ -«■BhiHHmaEmM Aoi?--r o mamm
