Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-29 / 290. szám

XIII. evF. 200. uzam. Ş&aam*S)wfa j

Familie, Casă) No.

.....

tâsî-, család) Lajstrom.

A) A községekbe?! rendes lakással bíró személyek.

CElWNIi

(supuşenia)

ÁLLAMPOLGÁRSÁGA

(Honossága)

ŞTIINŢA DE CARTE MŰVELTSÉGE

PROFESIA — ÉLETHIVATÁSA

OBSERV AŢIUNI

(în caz cănd o persoană este atinsă de vre-d una din Infirmităţile: orb. surdo-mut, olog, se va specifica anume de cere)

MEGJEGYZÉSEK

(Amenyiben valaki az alábbi fogyatkozások valamelyikében szenved: vak, süketnéma, béna, részletezendő, hogy melyikben.)

Ştie

carte

sau

nu

ştie

Tud-e

olvasni,

vagy

nem?

Ultima şcoală urmată (Arătati felul şcoalei)

Az utolsó iskola, melyet végzett.

(Az iskola minősége is kitüntetendő)

Profesia principala (ocupaţia, meseria, funcţiunea căpetenie) din care îşi trage isvorul principal de trai şi căreia ii dă cea mai mare parte a timpului său de lucru

Főélethivatása (Foglalkozása, mestersége, főtevékenysége), amelyből keresetének fői'orrásaered es amelyre munkaidejének legnagyobb részét fordítja.

Situaţia laprofesie

Gradul funcţiei cu denumirea ei exactă sau situaţia în profesie (de pildă : maestru, calfă, lucrător; sau. daca este la agricultură; lucrează pc pernă tul său sau este arendaş. asociat în oişte, adminÍ8tralor, dijmoş, cu ziua, etc.)

Élethivatásbeli állapota Foglalkozásának foka, annak pontos megnevezésével, vagy hivatásbeli helyzete (pl. mestersegéd, munkás;vagy ha mezőgazdaságot üz; saját föidjén dolgozik, vagy bérlő, üzlettárs, tiszttartó, zsellér, napszámos, stb.)

Instituţia sau întreprinderea unde se exercită profesia

Arătat» exact instituţia. întreprinderea, industria sau pro: prietaiea unde se esercilă profesiunea principală, felul şi locul acestei întreprinderi

Az intézmény vagy vállalat megjelölése, ahol élethivatását gyakorolja

Pontosan megnevezendő az intézmény, vállalat, iparáír, vagy birtok, ahol főélethivatását gyakorolja, e vállalat neme és székhelye

Pentru lucrătorii fără ocupaţie, c uza lipsei de ocupaţie (Inirmitete. boală incurabilă, lipsă de lucru, lucrător sezonier, e c.)

A foglalkozásnélküli munkásoknál a foglalkozás hiányának oka (Fogyatkozás, gyógyíthatatlan betegség, munkahiá'iy. szezonmunkás, stb.).

Profesia secundară, (lăturalnică)

Modul şi timpul cât lucrează !a această profesie ; la agri- culiori poale fi de ex : că uş a.

industria forestieră, minieiâ *eu ocupaţia la domiciliu ca: rotăria, lemnăria.

Feme a agricultorului care lucrează acasă şi vinde ce Produce va aia^ă felul ocupaţiei

Mellékes (másodlagos) élethivatás A mód és idő amennyit e foglalkozásban dolgozik; a mezőgazdáknál lehet pl.: szekeresség, famunkásság. A mezőgazda felesége, aki otthon dolgozik és munkájának termékét eladja, megjelöli foglalkozásának nemét.

r

s

t

u

V

w

X

y

z

, Subsemnatul declar, că cele cuprinse în lista mai sus sunt exacte. Alulirotl kinyilvánítom, hogy amit a fenti lajstrom magában foglal, pontos.

Semnătura declarantului. — A vallomást tevő aláírása.

Ä népszámlálási k»rnián,«í>ixtos fontos nyilatkozata

Akinek magyar az anya nyelve, ha idegen hangzású is a neve,

magyar!

Mureşan, népszámlálási kormánybiztos különben magához kérette a Keleti Újság munkatársát és a népszámlálás előestéjén az alábbi érdekes és figyelemreméltó kijelentéseket tette:

— A magyar lapok sérelmezik, hogy a szétosztott romannyelvü kérdőivek mellől hiányzik a magyarnyelvű kérdőiv. Ezt én a múltban sem Ígértem és a törvény maga sem ilyen formában intézkedik. Ezt a kérdést úgy oldjuk meg, amint már régebben is mondottam, hogy a népszámlálók az összeírásnál a magyarnyelvű magyarázó szöveget kötelesek felmutatni, azt mindenki megnézheti és annak az igénybevételével töltheti í i a kérdőíveket. A magam részéről több ízben konferenciát is tartottam a népszámlálókkal, akik közt sokan vannak magyarok is és figyelmeztettem őket arra, hogy

hat hónapig terjedhető büntetéssel játszanak, ha a törvény szigorú utasításait nem tartják szem előtt és mást Írnak be a kérdőívekbe, mint amit a polgárok mondanak.

— Most érkeznek hozzám hirek arról, hogy a népszámlálás alkalmával a kérdőivek ára fejében két-három lejeket akarnak a népszámbv lók összeszedni. Ebbői egy szó sem igaz.

Senkinek sincs joga ahhoz, hogy a kérdőívekért pénzt kérjen és pénzt fogadjon el.

Arra kérem a magyar, illetve a kisebbségi la- kósságot, hogy a vezetéknevét mindenki magyarul, tehát magyar ortográfiával irja, de a keresztnevét, hogy a bukaresti összeirásnál és statisztika összeállításánál zavarok ne történjenek, lehetőleg románul.

Arra a kérdésünkre, hogy a zsidók milyen

Csúnya korteskedés folyik: a magyar kisebbség zsidó vallása tömegeit el akarják ijeszteni attól, hogy a népszámlálásnál magukat magyar nemzetiségűnek vallják. Ez a korteskedés csúnya, megérdemelt csődöt fog mondani. Az a tizenkét esztendő, melyet mint lojális román állampolgárok élünk, a zsidó vallásu emberek életlehetőségeinek korlátozásával, vallási türelmetlenségeivel és rombolásával csak erősitetie a magyar zsidók magyar érzését.

Csak erősítette azt a belátást, hogy védelmet csak azok a milliós magyar tömegek adhatnak nekünk, melyekkel gondolkodásban, érzésben kultúrában, egész lelki és gazdasági berendezkedésünkkel egyezer éven túl tartó asszimilálódási folyamat révén egygyé olvadtunk örökre

nemzetiséget Írjanak be a kérdőívekbe, Muresan kijelentette: „•

— Ez tisztán a zsidóktól függ.*

A magam részéről

semmi kifogást nem tehetek az ellen, ha

valaki magyar nemzetiségűnek és zsidó vallásának vallja magát.

Amint vannak román zsidók, éppen úgy lehetnek magyar zsidók is.

— És azok a magyarok, akiknek a nevük idegen hangzásnak!— vetettük fel a kérdést. _

— Ott is csak azt mondhatom, hogy bármilyen hangzású neve lehet valakinek, a törvény szerint olyan nemzetiségűnek irja magát, milyennek ő maga érzi vagy vallja magát.

Vannak német hangzású névvel rendelkező magyarok és vannak magyar hangzású románok.

Szerintem mindenki maga állapíthatta meg, hogy milyen nemzetiséghez tartozik. Itt még csak arra akarjuk felhívni a hatóság figyelmét, hogy azok a katonák és diákok, akik az ünnepek alkalmával Kolozsvárra hazajöttek szüleikhez, de máshol tanulnak, vagy katonáskodnak, csak a kérdőív aljára, mint vendégek jegyezzék be magukat.

— Kolozsváron az épületek összeírása már megtörtént, nagyszerűen sikerült és ezúton mondok köszönetét Kolozsvár polgárságának, hogy minden tekintetben az összeirásnál a rendelkezésemre állt. A 29-i népszámlálásnál, vagy előzőleg is bárkinek bármiféle kómóly panasza van, teljes bizalommal forduljon hozzám. Telefon- számom 13-39, reggel 8 órától, este 9 óráig dolgozom és minden komoly sérelmet meghallgatok és azonnal intézkedni fogok.

és elválaszthatatlanul. A magyarság múltja iránti büszkesége a jövője iránti remény, az ereje tudása, előkelő felfogása iránti bizalom, mely a román államon belől is nagy feladatok elvégzésére is képessé és feltétlenül szükségessé teszi, eggyé teszi a magyarság minden tagját a keresztényt, a zsidót. Azoknak a zsidóknak és nem zsidóknak a szava, akik csak nemrég vándoroltak ide be, akiknek érzése, gondolkodása, jelleme a magyarság zsidóságától is teljesen idegen, nem lesz elég erős ahoz hogy a kötelességtudatát elfojtsa és uj érvet szolgáltasson a zsidók legnagyobb ellenségeinek, — a különböző népek túlzó „fajvcdői‘“-nek, a „zsidó hűtlenség" hirdetőinek.

Eexuer Béla.

StiyoSss

a kissai b

táborában

Páter Brugnctti, ananjungfui kaholikus misszionárius társával, páter Morchesinivel együtt kinai rablók fogságába került. Élményeit most könyvben jelentette meg a római szentszék. Ezek az élmények a fantasztikum határán járnak és olyan borzalmasak, hogy csak a két misszionárius pap egyöntetű bizonyítása hiteti el az olvasóval, hogy nincs túlzás az elmondottakban.

A banditák a misszionáriusokon kívül körülbelül 1800 kinait is rabságba ejtettek és naponta átlag harmincat kínoztak halálra közülük. Egyeseket

elevenen eltemettek előre megásott tömegsírokba, másoknak a fejét nagy kövekre fektették és egy másik kővel ösz- szezuzták.

A fogoly misszionáriusok kénytelenek voltak az embertelenségeket végignézni és igy naponta olyan borzalmas látványban volt részük, amely teljesen tönkretette idegzetüket.

Brugnetti páter saját személyével kapcsolatosan a következőket irja: „Éjféltájban fegyverdörgés ébresztett fel. Nem sokat kérdezősködtem hanem hirtelen felöltözve, kiugrottam a kert ke- ' vitésén, átmásztam a szomszédos zsupfödeles házon és kimenekültem az uccára. Minden oldalról puskagolyók fütyültek a fülem mellett és az ucca mindkét végéről banditákat lútam közeledni. Eszembe jutott, hogy szomszédomnak kertjében fedett melegágya van, amelyben korai főzeléket nevel és igy a sötétben jóformán kigyó módjára kúsztam oda. Reggel felé azonban a banditák egyik vezetője nagy diadallal felfedezte rejtekhelyemet és szuronyt szegezve kényszerűéit, hogy a foglyok népes csapatához csatlakozzam“.

A foglyokat két csoportba osztották. Az első csoportba olyanok tartoztak, akiktől váltságdíjat reméltek, ezeknek a túlnyomó többsége tehát fehér volt, a második csoport pedig kínaiakból állott, akiket váltságdíjra való remény nélkül valószínűleg csak azért cipeltek magukkal, hogy rettenetes kínzásaik révén még jobban megfélemlítsék fehér foglyaikat és igy a váltságdíjat még magasabbra szabhassák.

Paopongban csak néhány napig maradtak a foglyok és az őket kisérő haramiák, nemsokára újabb rablóhadjáratra indultak, amelyre magukkal vitték a fehér foglyokat is. Innen úgy sikerült páter Brugncttinek megszabadulni, hogy a rablók beteges állapotára való tekintettel küldöncnek használták és egy ilyen alkalommal megszökött tőlük.

Páter Brugnetti közbenjárására a hatóságok és az európai államok képviselői a banditák kezei közé került fogylyok egy részét kiváltották.

Felhívás a magyar pelgárságlia® !