Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-26 / 289. szám
fWrW^fcSÄb 1930 KARÁCSONY 38 A hugysav áldozatait fájdalom gyötri ! Köszvény. Rheuma. * Érelmeszesedés Levertség. Eli a i:erl LAXr.EREAUX ProtMíor, ft* orvosak adém la volt elnöke ajactja guiatltés elhárító szernek, 20 nagy premium URODQNAL megment, mert feloldja a hugysavat. fel a fejjel : levertek, rheumatikusuk szelillóttek, kik szerisedteVi fejfájás, eccernák miatt s áMti/a tai vaeylok a tiujjyaav következményeinek, az ŰRÖDÖN AI. feloldja a hugysavat és anélkül, íiopy ti észre »ennélek, eltünteti az ártalmas savai mint ahopv a meleg viz feloldja a cukrot Dobja tok el a latokat és a mankókat e"yene»e<ljrtek ki, mint iljusagotok szép idejében — hála az Urodonalnak. most már mindent ehettek, ami a gyomornak kellemes, sot it lotI né; a kelleténél is tótiliet „Sallcyt. euleliiúin. jorl. aniejyekért, olyan sokat fizettek, a lrgiiagy*:M> rendetienséirlren iné nekiültek az Urodnnil elöl Hála az Urodonalnak. mert segítségével a le»eltek tus? erőre kapnak, az impotensek visszanyerik életerejüket és az elegáns nfi, akinek szervezetet az Urodona! kiliszti- tolta újra visszanyeri arca liatalságat és udeségét — Bárhol is van a hugysav, képtelen felvenni a harcot az Uroiionallal, amely nhlhatá anya? és nagy erővel motnlizalhátó Az l'rodonal a hárlml található liugy.a»at kiűzi, a gyoninrfalazat helm részére, az izmokra és az érzékeny részekre gyógyító hatással Inr Az orvosi indikációhoz képest ez a szer az organizmust rendbe hozza és gyógyt- tólag tiat Valamikor ezt a szert nem ismerték, ma azonban vitán félti áll jó hatása Dr BETTOUX * Miiwtp*Iller» r>r»<B> *b«dén* iától H a 16! és olcsón akar sósai vegye meg az ód „Szakács- könyvemet“ irta Dr. Szén tpétery Lajosné 80S kipróbál» recepttel és igen sok illusztrációval minden háztartásban néikülözhntetlen. — Fiatal ház asszonyok, gazdaasszonyait és szakácsnők helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművészet mindea ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tészták, krémek, fagylaltok és minden ételnemüek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési móu- ját. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereskedésben és T,n dán a kiadónál : Füs:y jozsef könyvkereskeűesében, fűzve 100 Lei diszüötes- ben 130 Leissabaparöka készi- tés,: ha'festés, vii- lanyondólá ás Böszörményinél Cluj-Ko!ozsvár, Strada Matei. W evelonőket nyelv. és zeneismeretekkel. vagy anélkül Házitani- tóka;, gyermekkertész- nőket. egysze ü kisasszonyokat ajan! leglel* k.ismeretesebben Pädagogen bund Wien i, Kumpfgasse 7. Az összes ifjúsági folyóiratok le- rakata. <44 A GYERMEKNEK Hópihe-tündérfeék Irta 1 Á. Borsai Mária Havacska, Csillag és Ragyogó, akiket anyácskájuk, a Hótündér elengedett a Földre világot látni, boldogan készültek az öltözködéshez. Fehér bundát, fehér sapkát, puha, fehér muffot, meleg, fehér hócipőt vettek magákra, olyan csillogóan fehérek voltak, mint a hópelyhek. Elköszöntek anyjuktól, hangosan becsapták a palota kapuját, hogy csak úgy zörrentek rajta a jégcsapok és egymás kezét fogva vidáman röpködtek a friss téli levegőben. Addig keringtek, míg ki nem fáradtak, majd leültek pihenni egy jegenyefa csúcsára. Testvérkék, éu azt hiszem elég volt a játékból, mindjárt este van és mi még semmit sem láttuak a világból, mondta Csillag. Igazad vám, helyeselt Ragyogó. Én azt mondanám, tanácsolta Havacska, váljunk el egymástól, mindegyik külön utón járja be a világot, estére ismét összetalálkozunk ezen a fán és együtt repülünk haza Anyácskához. Elfogadták Havacska indítványát, megölelték egymást, azzal a három tündérke háromfelé szállt, hogy minden oldaláról megismerje a világot. Sötét, késő este lett. mire megkopogtatták a jégpalota zengő kapuját. A jégkapu kinyílt és a tündérkék egymás után röppentek édes anyjuk karjába. Legelőször csillag lépett a szobába. Fehér bundája ázottan, csapzottan simult testéhez, még csepegett róla a viz. Havacska se nézett ki külömben, kamásliján, muffján, még a sapkáján is csúnya, sötét sárfoltok te- ketéllettek. Egyedül Ragyogó bundája maradt meg olyan fehérnek, tisztának, mint amilyen elindulásakor volt. Drága gyermekeim, meséljétek el, hol mindenütt jártatok, kérte őket a Hótündér. Hát kezdte el Csillag az elbeszélést, amikor elváltam a jegenyefánál a testvérkéktől, rep- desni kezdtem céltalanul. Egyszerre csak jól cső meleget éreztem a hátamon. Megfordulok hogy megnézzem, ilyen hideg télben honnan jön ez a furcsa meleg, hát látom, hogy a fejem felett, nem messze egy nagy, fényes, sárga tányér van, abból jön a meleg. Gondolom, ez nincs messze tőlem, megnézem, mitől olyan, hogy nektek aztán elmondhassam. Hanem képzeljétek el! Minél közelebb jöttem, annál sárgább és melegebb lett, de sehogy sem tudtam egészen közel férkőzni. Közben a sárga tányér jogy ontotta a meleget, hogy a fejem is beiefájdult. Nem törődtem a fejfájással, mert végére akartam járni a dolognak, egyszerre csak: a bundácskámból csurog a viz, a sapkám is teljesen összezsugorodott s a szivemet fájdalom szorította össze. Alig birtam visszarepülni a jegenyefára, ahol bevártam a testvérkéket, most itt vagyok vizesen, tönkretett bundácskával, anélkül, hogy tudnám, mi volt az a sárga tányér. Ne busnlj Csillag, vigasztalta a Hótündér, nem volt hiába a fáradságod, megismerted a világon a leghatalmasabbat a Napot, ami nálunk, hótündéreknél is sokkal hatalmasabb. Éu meg, kezdte el Havacska az elbeszélést, amikor elrepültem a jegenyefától, gondoltam, ráérek még világot látni, előbb ki táncolom egv kicsit magamat. Tudjátok, milyen jól tudok táncolni, ha akarok és a nagy szabadságban olyan szépen táncoltam, mint talán még soha. Jaj do gyönyörű hópehely, jaj de gyönyörű és hogy7 kergeti a szél! Fogd meg nekem Péterke, játszani akarok vele. Arra néaek, amerről ezeket a szavakat hallom, hát látom, hogy két pirosam! tündérke kinyújtott karral rohan felérő. Ilyen tündéreket még soha sem láttam. Sokkal, sokkal nagyobbak, mint mi, fehér bundájuk sincs, mint nekünk, repülni sem tudnak, de a szemük éppen úgy csillogott, mint a mienk. Annyira elbámultam őket, hogy elsötétült előttem a világ. Még valami szorító meleget is éreztem a testem körül. A fekete bundás tündér kaparintott a kezeibe, nem akart elengedni. Minden erőmmel vergődni kezdtem, sikerült is kirepülnöm belőle. Érre nagy bajsza kezdődött. A csizmáslábu tündér utánam rohant, én olyan fáradt voltam, hogy fel sem birtam repülni. Ismét megfogott, végem is lett volna, ha a hótestvérkék segítségemre nem sietnek és be nem repülnek a haragos tündér szemébe. Erre leesett a földre, engem még mindig a kezében tartva, mégis kiszabadultam valahogy és nagynehezen elrepültem a jegenyefára. így sározódott össze a bun- dácskám, sóhajtott szomorúan Havacska. Ne sajnáld a bundádat Havacska, vigasztalta az édes anyja, kapsz majd tőlem másikat! Sikerült megismerned a Földet és a földön a legerősebbet, az Embert. Mert nem tündérek akartak téged megfogni, hanem apró emberek. És tudd meg Havacska, hogy az emberek erősebbek még nálunk hótündérekné! is. És most meséld el Ragyogó te, hogy veled mi történt, fordult a mosolygó, íehérfeuadás tündérkéhez, Tudjátok, kezdte el Ragyogó, hogy én na gyón vigyázok a bundácskámra, gondoltam, most is előbb körülnézek, hogy merre is járhatnék, ahol semmi haj nem érhet. Letelepedtem egy nagy ház csillogó ablakpárkányára és bekukucskáltam az ablakon. Mit gondoltok, kit láttam a szobában? Ki sem találnátok. Kicsi Fenyő állott egy magas asztalon, úgy, de úgy kidiszitve, amilyen szépet még álmomban sem láttam. Először azt hittem, hogy tévedek, de aztán ránéztem, hosszúkás tüleveleire, sötét zöld színére és tudtam, hogy nem tévedhetek, mert ilyen szép fa, mint Kicsi Fenyő, nem volt több az erdőben. Megkopogtattam az ablakot: Kicsi Fenyő, hallod-e, hogy kerülsz te ide? Én vagyok itt Ragyogó, gyere ki hozzám játszani! Kicsi Fenyő is azonnal megismert és kényeskedve integetni kezdett nekem az ágaival. Aztán kereken forgott, hogy jobban láthassam. Nem mehetek hozzád játszani, Ragyogó, bólongatott, nézd csak mennyi fényes, csillogó, aranyos holmi van rajtam. Vannak nekem most játszótársaim, a gyerekek, az ö örömükre hoztak be az erdőből engem. És nem vágysz vissza az erdőbe Kicsi Fenyő? A madarakhoz, a hegyekhez, a kristálypatakhoz? kérdeztem tőle. De Kicsi Fenyő csak bólogatott, hogy nem. nagyon meg van elégedve a sorsával. Mert el sem képzeled Ragyogó, milyen nagy boldogság másnak örömet szerezni, maradj itt egy kicsit és magad is belátod, hogy igazam van. Többet nem is beszélhettem Kicsi Fenyővel, mert belőttek a szobába gyerekek, leültek az asztal mellé és olyan jól játszottak és mulattak Kicsi Fenyővel, hogy egész sötétig csak őket néztem. Szívesen játszottam volna én is velük. Ragyogó, szólt a Hótündér, te megláttad a mi a világon a legszebb, ami nálunk, hótündéreknél is sokkal szebb, a szeretet. Kicsi Fenyő semmi más nem volt, mint karácsonyfa, amit az emberek karácsonykor, a szeretet ünnepén minden jóval feldíszítve kapnak. A Hótündér magához ölelte mind a három hópihetündérkét és így szólt hozzájuk: Édeseim, örüljetek, mert hárman egy nap alatt megláttátok az egész Világot: Találkoztatok a Nappal, a Földdel, az emberekkel és a Szeretettel! Ügyvédi határidőnapló 1931. Teljes angol vászon'«ötésben 480 Lei '«SS?; LEPAGE, Kvár ariwrBfitJamimftfmwtttifmoftHminHmmwwimaniiiiiiiHtHHiiwniiTOimimtitiomirmurtniniti
