Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-26 / 289. szám
m BE} " ■■ 9Ki£S&i8$W^j$3t XIII. ÉVF. 289. SZÁM. FmmzűM&Műw&szBT Az uj Magyar Zenéi Lexikon Végre megjelent, amit magyar zenei körökben, értem a zenekedvelőket is, oly régen vártak : a zenetörténetnek és zenetudománynak enciklopédiája magyar nyelven. Mindjárt előre megállapíthatom, hogy a két vaskos kötetben (I. köt. 587 1., II. kötet 765, apró nyomású, két- hasábos lapon) szerkesztett mii, mely Budapesten jelent meg Győző Andor jónevii könyvkiadó kiadásában, elsőrangú, kiváló munka, mellyel kivált azért foglalkozom, mert kulturális és gyakorlati szempontból is nagy fontosságúnak tartom e becses, nagy mű szerepét, kivált náinnk Erdélyben. Mindenek előtt megállapítom, hogy a lexikont a legnagyobb és a legkiválóbb zenei magyar és külföldi szakemberek, köztük Bartók Béla, Isoz Kálmán, Kereszthy István, Kodály Zoltán, Major Ervin, Meszlényi Róbert, Molnár Antal, Varró Margit, Waldbarer Imre, stb. és egész sereg kiváló zeneiró külföldről, közreműködésével Szabolcsi Benoze dr. és Tóth Aladár szerkesztették. Szabolcsi Bence a legkomolyabb és legbeesültebb zenei szakírók egyike, aki Kolozsvárt és Erdélyben is hosszabb időt töltött, lelkiismeretes kutatással, mely szerencsés és a szaktudomány részére örvendetes volt. Szabolcsi, aki a lipcsei egyetem doktora és a Zenei Szemle szerkesztője, eddig is megjelent érteke- / seihen (így „A régi magyar zenetörténet problémái“, stb.) valóságos szenzációs feltűnést keltett a zenei szakkörökben és akinek tudásánál és kitartó szorgalmánál csak szerénysége nagyobb. Tóth Aladár, a Pesti Napló zenere feroase, n légképzettebb szakemberek egyike, kinek szép és mély zenekritikáit mindig érdeklődéssel és élvezettel olvassa az ember. Az uj Lexikon általános és külföldi anyagában is egy kis könyvgyűjteményt tenne ki. Beethovenről, Bachról, Mozartról (28 kéthasá- bos oldal) és más nagyokról egy-egy teljesen kidolgozott, irodalomra is utaló eredeti életrajzot közöl. Az egyes nemzetek zenetörténete az illető nemzet szakértő Íróinak tollából. A román zenéről például Brailoiu, a román népzenéről pedig Bartók Béla, a nagy művész ir. A cikkek nagy számát egész sereg pompás kép, arckép, régi hangszerek képe, hangjegy-példa magyarázza. A magyar zenéről szóló rész, a magyar népi hangszerek, a magyar népzene és a magyar zeneirodalom fejezetekkel együtt, melyekhez járnak a magyar kamarazeneegyiftte- sekről és a magyar Operaházról szóló ismertetések, egész könyvet tesznek ki. Az ember örömmel és büszkeséggel látja, hogy például Erdélyben mily fényes zenei élet volt és a zenei irodalom mily bőséges és becses termékeket mutat föl, művészekkel együtt a legrégibb időtől kezdve, mai napig. A mag-yar zene legrégibb nyelvemléke, egyszerű népi dallam a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban található: Pominoczky Fiilöp minorita szerzetes kéziratos manuáléjának könyvtáblájára irva, 1520 körül, középkori egyházi kótairással feljegyezve. A Hofgreff énekes könyv és Ti- nódy bistóriás énekei Kolozsvárt jelentek meg nyomtatásban a XVI-ik században, ezekről a dallamokról és énekekről zenei szakszempout- ból mérve is a legnagyobb elismerést olvasunk most. Az erdélyi fejedelmi udvarban a XVI-ik században, főleg 1590—95-ig virágzó muzsikusok gárdája, melynek érdekes névsora fönnmaradt, valamint több más adat azt bizonyítják, hogy Magyarország e korban még közvetlen tagja volt az európai zenekultúra internacio- nális közösségének. A népzene hatalmas áradata másrészt, melyből a nép száján mai napig is fönnmaradt nem egy termék, abban a korban még az egész nemzet közös sajátja, mely magába ölel és felszív minden, vele rokon mü- zeué tehát a bistóriás ének jelentékeny részét is. Később Apafi fejedelem udvarában duda, lant, hárfa, virginal, trombita és hegedű szólnak, Bethlen Gábornak német, lengyel, olasz és francia muzsikusai vannak, egy spanyol gitáros is szerepet játszik köztük. Nagy fontosságú zenotörténelmi szempontból a nagyérdemű Kájoni János, erdélyi ferenc- rendi szerzetes és rendfőnök, aki a róla elnevezett kódexben (1634—1671) egész sorát örökítette meg a népies táncdallamoknak. Számos érdekes adat közt, meglepetéssel olvasom, hogy a 17-ik század végének világi dal- terméséből ezidőszerint egyesegyedül Misztót- falusi Kis Miklós, a nagy erdélyi könyvnyomtató és tudós „Siralmas Panaszának“ nagylé- legzetü dallamát (i697-ből) ismerjük, egykorú kótázásban. Ezt a Siralmas Panaszt Kolozsvár városában ugyanabban az évben történt nagy tűz után irta Tótfalusi Miklós, a nép számára, versekben elmondván a katasztrófa történetét, mely után szemére lobbantja Kolozsvár népének hibáit, bűneit, melyekért isteni büntetésképpen érte az akkor büszke és sajnos csak akkor Kincses Kolozsvárt az ég tüze. 1892-ben ki is adtam ezt a müvet az eredeti kiadásban lévő dallam fotografikus másával. Mert a dallam is megvolt hozzá és a nép városszerte énekelte. Es itt történt, hogy mikor Kolozsvárt e verseket „dúdolná egy szüle“, a szöveget egy helyen, hogy „néraelly tolvajkodik“, — igy találta énekelni a jó asszony: „német tolvajkodik“. Melyet hallván — Írja Tótfalusi — és megértvén egy nemet (német katona) 'azért felrúgta a piacon. t — No, de legalább nagybecsűvé válandó dalért s szenvedett a szüle. A 18-ik századról megállapítja a szerző egyebek közt, hogy a református kollégiumokban ért el legtöbb eredményeket az ifjúság zenei nevelése. Az ifjúsági énekkarok, sőt a zenekarok is híresek voltak, ezt tudjuk is. Később a 19. század elején is a legjobb nevű pedagógusok egész sora működik Erdélyben: Ruzitska Gy., Caudella F„ Polz, Niegreis, Pöschl, Gros- petter. 1819-ben már megalakul a kolozsvári Musikai Társaság: egyenes elődje a magyar Zenekonzervatóriumnak, élénk zenei élet fejlődik itt, hangversenyek, zenetanitás. A kolozsvári színházban pedig 1822 karácsony másodnapján először adják Ruzicska József, szinházi karmes tér Béla futása c. müvét, az első magyar nemzeti operát, magyar dallamokkal, melyet követ ugyané szerzőtől Kemény Simon opera és követ több mint félszázadon át egy bőséges, érdekes és becses rendszeres operai műsor a színházban. Itt él és fejlődik Erkel Ferenc, Bras- sai Sámuel, Káldy Gyula, Bartalus István, székely zenetörténetiró, itt Serly Lajos, Farkas Ödön, aki a modern magyar opera egyik úttörője is, ezer nehézség közt, innen Sándor Erzsi, a nagy énokmüvfjsznő, Székelyhidy, Basilides Mária és mások, akik közül el ne feledjük néhai és nagytudásu barátunkat: Seprődi Jánost, a magyar zene régi emlékeinek kutatóját és nagyszorgalmu népdalgyüjtőt. Erdély fényes zenetörténete, melyből csupán pár példát idéztünk, kötelez arra, hogy itt a zenei élet föllendüljön, hogy a magyar ifjúság részére, mint pálya is újból megnyíljék a zenei előadó pálya, zenekarokban, karmesteri székekben, kompozíciókban. Ezért óhajtandó, a modern, a teljesen szakszerűen müveit zenéről szóló ismeretek terjedjenek és egyúttal Erdély és Kolozsvár régi zenetörténete, zeneköltészete uj adatokkal bővüljön. Ez a kiváló és pompás zenei enciklópédia alapja lehet sok, hasznos zenei munkásságnak. A zenét művelő és zenekedvelő közönség figyelmébe ajánljuk ezt a müvet, megjegyezvén, hogy Kolozsvárt is kapható. Főelárusitója Erdélyben Vidor könyvkereskedő Nagyváradon. Dr. Gyalui Farkas. (*) Az Erdélyi Fiatalok karácsonyi száma. A romániai uj magyar nemzedék egyetlen független folyóiratának, az Erdélyi Fiataloknak karácsonyi száma áttekintést ad az ifjúságot foglalkoztató anyagi és szellemi kérdésekről. Cikkeket találunk benne a Diákotthonról (László József), a Diákszövetkezetről (Orbán Endre), az ifjúsági szervezkedés társadalmi irányáról és a kolozsvári egyetem tiz évének kisebbségi vonatkozásairól (Miké Imre). László Dezső a lap egy évéről, Bányai László Ősikről, Kovács József az Ifjúság uj ideológiájáról, Sükösd Pál a főiskolások egységéről Írnak. Uj rovatát a Falu-munkát László Dezső cikke vezeti be. A Szemle beszámol az Erdélyi képzőművészek kiállításáról és a főiskolások szavalóversenyéröl (Jancsó Béla), továbbá az Erdélyi Magyar Évkönyvről (dr. Jancsó Elemér). Fiatal magyarok rovata Méliusz N. József érdekes pozsonyi levelét közli. Bukaresti és kolozsvári egyesületi beszámolókat is találunk. A kettős szám ára főiskolásoknak 15, másoknak 30 lej. Kívánatra mutatvány- számot ingyen küld a kiadóhivatal (Cluj-Kolozsvár, Str. J. Maniu v. Szentegyház-u. 8. sz.) 0 szeretem klas^zfkas regánslrója 3 + i lámpás 4 -I-1 lámpás 6.500 lejtől 11.500 leltél 10 kötet disz vászonkötésben 2700 lei. Havs részlet 150 lei. Utánvét 580 lei. Szí a szelvényt vágja le 1. Versek 2. Tellier-báz 3. Egy élet 4. A Rondoli-láayok 5. Miss Harriett 6. Tóni bá’ 7. Szépfiu 8. Parent ur 9. Lujzika 10. A Rózsa legény Iroda mi remekművek a csókok fejt dóiméiról és koldusából. — töltse ki, küldje be. I nag^ választék hangszórókban. | tá Erdélyrészi Csillár-raktár Részv. T. REX Kolozsvár, Str. Memorandului (Unió u.) 8 j~§ T. LEPAGE könyvkereskedés, Cluj Kolozsvár. Megrendelem a Maupassant 10 kötetes sorozatát diszvászonkötésben, 2700 lei árban, melyből a szállítás alkalmával utánvéttel ................... Lei s minden 'ővrlíiező bó 1-én __________Lei részlet fizetendő )!;!> r szlet be nem tarlása esetén az egész vételár esedékes- — A vételár lefizetéséig a könyvek az Önök tulajdonát képezik. Kelt Név: ........... Fog!, és dm:
