Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-22 / 286. szám
IP* ál tiu. rrr. m. szám. mm A bukaresti magyarság Irtai PAÁL ÁRPÁD A Magyar Párt bukaresti szervezetének a megalakulása egy kevés figyelmet, vagy esetleg idegenkedő feltűnést is kelthetett, hogy micsoda, hát ott is vannak magyarok? Vannak bizony sokezeren. De az ő kérdésük mégse valami bukaresti, helyi ügy, hanem az egész itteni magyarság gondját és érdeklődését megérdemli. Ha a bukaresti magyarok valami szerves, összetartó társadalmi réteget alkotnának, akkor az ország többi magyarja bizonyára rájuk hagyhatná, hogy tudjanak megélni a maguk erején és egybefüggésén. De a helyzet éppen az, hogy a magyaroknak ott csak száma van, sőt nagyszáma van, azonban e szám csak közömbös; hideg külsőség, amin belül az egyesekre nézve csak nagyon esetleges az összefüggés; tehát kő zös társadalmi életről, ennek a nevelő és megtartó hatásáról nagyon kevés szó lehet. Olyan furcsa tömegjelenséggel állunk szemben, ame lyekben az ismerősök is ismeretlenekké válnak egymás előtt. Csak lepörögnek egymás mellett futó megvillanással, mint a Niagara-zuhatag külön szóródott vizcsöppjei. Egyes adatok szerint százezren is fölül vai a magyarság száma Bukaresten. Nem tartom túlzottnak ezt az adatot, de mégis megkülönböztetéssel kell szétmorzsolgatnunk ennek a százezres számnak a jelentőségét. A százezres szám csak olyan értelemben valóság, hogy a magyar ság ennyi mennyiségben ömlik oda, s ezt a mennyiséget mindig megtartja, sőt növeli is de ebben a mennyiségben hetven-nyolcvan szá zalék folyton változó egyéneknek a sokasága. A százezres odaömlésből hetven-nyolcvanezer csal átfolyik, de ez az átfolyás mindig ilyen állandt nagyságú, sőt magasbodó irányzatú. És mi lesz ebből a nagytömegű átfolyásból? Vagy visszaáramlik az erdélyi falvakból és vá rosokból való kiindulási pontjaira, vagy tovább görgetődik. esetleg züllötten alálmll ismeretlenségek felé, vagy mindent elnyelő örvénylésekbe. Ez a tovább görgetődés, ez az ismeretlenségbe való szétfolyás, ez a züllő eltűnés az, ami külön megdöbbenéssel kell hogy érdekelje az ország egész magyarságát. Mert hiszen részes ebben a veszteségben minden olyan vidékünk, ahol állandó, ősi otthona van a magyarságnak. Ezekből az ősi életforrásokból patakzik össze az a folytonos áramlás, ami a bukaresti magyarságot, mindig friss hetvenezres utánpótlással, a számok nagyságának ugyanazon a színvonalán tartja. De ez a frisseség okozza azt a folytonos hidegséget is, mely az ottani ma gyarok tízezreit egymás előtt idegenebbé és részvétlenebbé teszi minden idegennél. Közös társadalmi lélek hogyan tudjon igy kialakulni? Akármilyen nagyszámú is ott a magyarság, hogyan tudjon állandó és növekvő tömegöntudatot kapni? Hiszen csak az állandó és növekvő sodródást látja a maga nyelvén beszélő embertársain, s emiatt valami menekülőknek érzi mindeniket, akik minél nagyobb számban vannak, annál nagyobb gyámoltalanságot és pánikot keltenek. Az a magyarság, amelyik kézmüiparosként vállalkozóként, munkásként még a mult század hetvenes-nyolcvanas éveiben költözködött Bull A POLGÁRI CSALÁD legkedveltebb rádiója a HÁLÓZATI KÉSZÜLÉK. ÁRA.................LEI 8400. karestbe, a világháború előtt konzulátusi községbe tömörült, diplomáciai védelem alatt egyházi és iskolai szervezeteinek bizonyos szilárd megalapozást tudott adni. Közepes jómódra is tudott vergődni, s igy valami sajátos magyar társadalmi életet is kialakított. Már második,, sőt harmadik nemzedéke is nőtt ezeknek az őstelepülőknek, s ezek a nemzedékek a magyar nyelven való tudást és művelődést is egyensu- lyozottan meg tudták tartani a környezet román nyelve mellett. • Jött azonban a világháború, s vele a magyar egyházi és iskolai szervezetek zavara, mely olyan idült állapotúvá vált, hogy még ma sincs rend és helyrehozatal ebben a tekintetben. Ez pedig az őstelepülő magyarokra azzal a lecsúszással járt, hogy a legújabb nemzedék gyermekei, a tizenhét éves koron aluliak már nem nagyon tudnak, vagy éppen nem tanulnak magyarul. A szülők nemzedéke is elközömbösödött t nyelvéhez való ragaszkodásban, a környezet latása kezdi teljesen elszinteleniteni őket. A romaságok is (melyek román felfogás szerint 'gyenlőek a rokonsági kötelékkel) sok olyan sszeköttetést vittek a magyar családokba, ame- !yek miatt a gyermekeket már nem is ősi hitü- cön keresztelik, hanem a román koma papja 'lőtt. Világos jelei mindezek az elnemzetlene- dés folyamatának. A magyarság bukaresti társadalmának a egállandóbb rétegét ez a folyamat, ez az elszi- ■ódás kezdette ki. Innen van az, hogy az őstele- • ültek az uj településű magyarokkal szemben rost már mind nagyobb elzárkózottságot mu atnak. Fellépett közöttük az a lelkiállapot is ogy félnek magyar voltuk megvallásától agy éppen szégyenük azt, s a magyar művelő lés magaslataival, annak felemelő összeköttető >eivel és jelentőségével egyáltalán nincsenek isztában. Mellükre szívták azt a sok becsmér lést, amiben a magyarságot a regáti iskolakön.v vek részesítik. És élhez a feltűnő változáshoz elegendő volt*h világiuiborn óta eltelt idő; ele gendő volt az azóta rájuk nehezült iskolátlan állapot. Ebben a deformálódásban világosan meglátható, hogy mit jelent népéletünk öntudatosságának és önbizalmának a megtartása szempontjából a magyar nyelvű iskola. De egyúttal megláthatjuk azt is, hogy a bukaresti őstelepülő magyarság társadalma nem lehet elég erős, nem lehet elég vonzó az odaáramló uj települőkre. Ez a régi társadalom a világháború előtt tartotta magát, uj és uj nemzedékeket tudott adni, ma azonban tulajdonképpen csak az emléke van meg némelyekben, de maga az egykori magyar társadalom szét- lazult, eloszlott, eltűnt. Valósággal újból kell alkotni, újból kell kezdeni, ha az odaáramló uj magyar települők valami olyanba akarnak kapaszkodni, ami a saját lelkűket, a saját népszellemüket, s igy a sajátmagukhoz való' hűséget és bizalmat jelenti. És kell-e ilyen népi öntuda Álarcos nők ,A pattanások vagy vérkelések púderekkel jvagy festékkel való álcazása nagy hiba. Ne leplezzétek e> az arcbőrt, hanem ápol-, játok Cadum-kenőccsel. Egy esti, lefekvés- |előtti bedörzsölés elégséges, hogy a gyógyulás alvás közben beálljon. Rövid idő alatt látni fogják, hogy a vérkelés és a pattanások eltűnnek és hogy az arcbőr természetes szépségét visszanyeri A Cadum»‘ kenőcs kitűnő kihatással bír az ekcémára, ípattanásokra, kiütésekre, a kopaszságra, lagyásra, égési sebekre stb. tosság az egyes egyén, az egyes magyar ember számára? Hogy kell-e, azt határozottan eldönti az a bizonyosság, hogy ilyen közös érzésbe éa közös szellembe való tartozás nélkül az egyes egyén csak meghunyászkodó, alattomos, megbiz- hatatlan, gyáva emberroncs tud lenni. Az emberi fejlődés szempontjából is haszontalan, értéktelen elem. Beszéltünk a Bukaresten állandóan átfolyó hetvenezres magyar tömegről is. A korábbi települések társadalmi elgyöngülése ezekre végzetesen kihat. Az elmondottakból sejthetjük, hogy az uj odaáramlókból az egészségesek és életrevalók is mért nem tudnak helytállókká válni, s mért jönnek vissza erdélyi szülőföldjükre csalódottan, vagy mért sodrodnak tova elziillötten. Ami belőlük még hazakerül, azzal talán (tincs nagyobb baj. Ámde, ami elzüllötten alá- íull az odaáramló magyar néptömegből, aq ivenkint fölmegy annyi leiekre, amennyiből egy-egy népes falu, vagy kis város kitelhetnék. Tehát minden évben elveszítünk magunkból ennyi lelket, minden évben kevesebben leszünk egy népes faluval, vagy éppen egy kis várossal. Ezt a folytonos veszteséget, ezt az évről-évre való rettenetes életfogyást jelenti számunkra, a kisebbségi magyar nép egész összesége számára a bukaresti magyarság emésztő problémája. Nem lehangolások okából mutattam rá erre a fájdalmas vonatkozásra. Hanem rámutattam azért, hogy a felfigyelésre okot adjak. A Magyar Párt bukaresti szervezkedése nem politikai zászlóbontás, hanem a magyar társadalomnak szóló intőjel, hogy minden intézményével, minden résztvevősével, minden öntudatosságával siessen a maga vérvesztése megállítására. És ne nézze a bukaresti magyarság dolgát odavaló helyi ügynek, hanem lássa meg benne az egész ország magyarságának a közös, nagy, óriási jelentőségű érdekét. Nem üzleti f©gás? csak J Karácsonyi ajándék I az „ELBE“ és „HARISNYAHÁZ“ 20 százalékos árengedménye. .ELBE“ „HARISNYAHÁZ“ Cal. Reg. Ferdinand 29. (Kis-hid mellett). 11* ~ Calea Regele Ferdinand 19. a »lflj!iilll!!flWlil!lliltlllRI»!llil!!!llillil»lil!l!ll[llllll»IIIIHI!lllllFail!illilllS!faiill8iililliailHlllllllBlllilllllllllB 'iiiiiiiiiiiciiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiiciiiiniiiniiMiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiEiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiHitiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiriiiiiniiiniuiiiiiiiiiiiiniiiiiiuiiiiniiiiiiiiiiiiuiiiimiiiuaiiiiHuuiiHmmiiimaiiimiiiiMCiimmiimniiii^i I Karácsonyi ajándékot?? ^HRICA^ cipőáruházában vegyen. — Örömei szerez vele, mert elegáns és praktikus. „ERICA“ cípőá*t*hᣠCLUJ-KOLOZSVÁR, Piaţa Unirii No. 12. ^iiimiiiiiiium<nii!!it!nmi!iimui!>!i!iiiiuc:i!!!;i jtiiiimiiiiaiinmiiuiaiiiiiiiuuitimiiiiiiBiauiiiiiimic
